Hogy tudnak bizonyos emberek csupán ránézésre, és a legalapabb adatokkal meghatározni bizonyos ásványokat még akkor is, ha az nem a gyakoribbak közé tartozik?

1. A kulcsszó a bizonyos. Az összeset senki se tudja.

2. Rendszerezéssel. Mondjuk nem tanulják be az összes piros színű ásványt. Viszont megértik, mitől lesz egy ásvány piros színű. Ez arra jó, hogy egyidejűleg egy rakás más tulajdonságot is tudnak, ezáltal rögtön egyebekre is tudnak gondolni.

Ezért volt az egyetemen egy olyan tantárgyunk, hogy ásvány- és kőzettan. Megtanultuk a kristályfizikai dolgokat és az után már tudtuk rendszerezni.

Pl. a kristályrendszer. Ez után nem feltétlenül tudtuk mi lehet az az ásvány, de azt tudtuk mi az ami biztosan nem lehet. Így jött a többi jellemző és szűkült a kör. Szín, prizmák, karcolási por, törés, hasadás, zárványok, stb.

Amit a többiek írnak mind igaz, de ezek mellett a legeslegfontosabb a gyakorlat, persze ez sem mindig elég. Saját tapsztalatomból mondom, minél többet lát az ember annál bizonytalanabb néha a saját dolgában is. Persze mindig maradnak olyanok, amiket kapásból felismerek, sőt már a lelőhelyet is mondom hozzá annyira jellegzetes, viszont egyre több olyan van, amire nem tudok biztosat mondani, csak egy műszeres anyagvizsgálat után. Szerintem ez így is van rendjén.

Be tudod linkelni a kérdéses darabodat? Ritkán nézem csak az oldalt (fél-1 évente egyszer), lehet tudok segíteni.