Mi történne,ha felrobbanna a Richter Gedeon Budapesti gyára?

"Az aceton mióta robbanásveszélyes?"

Hát kábé mióta létezik. :D

A benzin egy elég szűk keveréktartományban robbanásképes, az aceton meg szinte minden arányban.

Alacsony párolgás- és lobbanáspont stb.

"Mi történne,ha felrobbanna"

A TEK "kopogna" az ajtódon, látva ezt a kérdést...

Hát azért van az ismeretségi körömben pár gyógyszervegyipari dolgozó, ők azért említettek jó pár "hűbmegmadjnemet".

Véletlenül csatornába leeresztett hidrogénfejlesztő reagens, ami fél kilométeren át küldhette volna a Holdra a csatornafedeleket, eldurranó reakciótartály fedele által ütött lyuk a tetőn stb.

Persze ezek mind régebbi esetek, tizenévesek, tutira mindenhol fejlődik, szigorodik a biztonság.

De az mondjuk tuti, hogy ami a régi, kevésbé biztonságos időkben Dorog alá befolyt és jórészt még mindig ott van, az minimum egy ökológiai időzített bomba.

>>"Az aceton mióta robbanásveszélyes?"

Hát kábé mióta létezik. :D<<

Ahhoz képest még mindig nincs az ADR-ben az 1-es osztályba sorolva, csak a 3-asba pedig a tárolása és a kezelése az ADR szabályai szerint történik. Járulékos veszélyként sincs megjelölve robbanásveszély.

A benzin sem robbanásveszélyes anyag, a benzingőz-levegő keverék egy szűk tartományban robbanásveszélyes ahogy az acetongőz-levegő keverék is robbanásveszélyes, de maga a benzin és az aceton nem az.( lásd UN1090 és UN1203 )

"Véletlenül csatornába leeresztett hidrogénfejlesztő reagens, ami fél kilométeren át küldhette volna a Holdra a csatornafedeleket, eldurranó reakciótartály fedele által ütött lyuk a tetőn stb.

Persze ezek mind régebbi esetek, tizenévesek, tutira mindenhol fejlődik, szigorodik a biztonság."

Az első az az emberi felelőtlenség netovábbja, viszont a Richternek saját csatornarendszere van..

És látod te írod, hogy az eldurranó reakciótartály fedele mit okozott. Miért csak ennyit? Mert a fejlett világban kb minden vegyipari üzemben szabályozva van az adott folyamatba egyszerre bevihető anyag maximális mennyísége. Hiába van a szomszéd épületben 578 tonna alapanyag - gondosan ügyelve az együvé rakás szabályaira - ha nincs akkora tartály amibe veszélyes mennyíségű anyagot rakhatnál. 1 köbméteres keverőtartályokban meg lehet játszani fokozottan tűzveszélyes anyagokkal is, mert abból olyan hű de baromi nagy gáz nem lehet.

Azért ne gondoljuk már, hogy egy ekkora - és ilyen múltva visszatekintő - gyárban hétfő reggel, másnaposan Józsi találja ki az épp aktuális eljárásrendet és lesz ami lesz...

Dorogon mi folyt be a település alá? Erről nem találok semmit :/

"Dorogon mi folyt be a település alá? Erről nem találok semmit :/"

Sok minden az elvilgeg szeparált csatornarendszerből.

Aceton: ugyan a lobbanáspontja a benzinével kábé azonos, - 17-20 fok körül,. de illékonyabb, párolgása erősebb, a benzin-levegő robbanásképes elegy 1,4-7,6 térfogat-százalékig robbanásveszélyes, az acetoné meg 2,5-14,3 tf%.

Mellesleg narkotikus hatású is.

A gyógyszer-vegyiparban alapból melegítve van alkalmazva, vagy éppen a reakció melegíti és hűtik.

De ez csak egyetlen példa anyag.

Szerintem nem is a környező épületekre a gyár robbanásveszélye a fő veszély, inkább a benti, lokális tűz, robbanás által kiszabaduló egyéb veszélyes vegyi anyagok kijutása és szétterjedése.

Mert abból azért van ilyen helyen dögivel.

Jópár éve Dorogon az csinált pánikot, mikor egy merkaptános tartály fújta el magát.

Veszélytelen, de az egész telepen olyan gázszag lett, hogy mindenki a gatyájába csinált.

Amikor a vezetékes gáz szivárgása ilyen tömény büdös, akkor már egy szikra elég lenne a repülő lakótelephez.

"A gyógyszer-vegyiparban alapból melegítve van alkalmazva, vagy éppen a reakció melegíti és hűtik.

De ez csak egyetlen példa anyag."

De gondolom nem nyitott üstben,kavargatva, nyílt lángon forralják amíg lezajlik a reakció, hanem valami zárt, saválló tartályban megy a kotyvasztás. Ha ilyen alacsony párolgáspontú anyaggal nyitott eszközben melegítve dolgozunk akkor a veszteség a nap végére lenne vagy 60%, ha nem több..

"De gondolom nem nyitott üstben,kavargatva, nyílt lángon forralják amíg lezajlik a reakció"

Nem. De a reakció és ürítés után a tisztítás vagy újratöltés már nyitva történik. És még tele van gázzal, forróval.

Ugyan nem most, évtizedekkel ezelőtt volt példa rá, hogy az utántöltő zsák nem volt antisztatikus, maga a betöltendő por alapanyag / reagens sem feltétlenül az, és bizony edényszájnál szikrából volt Songoku-tűzgömb.

Kár ezen az acetonon pörögni, egyetlen példa volt a nagyon sok belső veszélylehetőségből.

Nem lehet minden butabiztos és az emberek is hibáznak.

Egy tömeggyártó vegyiüzemben ugyanott mindig ugyanaz megy, optimumra csiszolt munkamenettel, rutinnal, egy gyógyszergyárban változik, hol mi készül és nagyobb az esély a rutintalanságból, nem odafigyelésből származó balesetre.

A gyógyszergyárakban a veszélyes anyagok nem egy kupacban vannak.

A "tisztítás vagy újratöltés már nyitva történik" is sok esetben nem igaz. Zárt rendszerek, CIP tisztítás stb.

Kb egy évtizede egyik nagy budapesti gyógyszergyárban egy fél üzemépület leégett, mert begyulladt a toluol. 32 tűzoltókocsi vonult ki + a helyi tűzoltók – mégse robbant be az egész gyár.

A gyáraknak térképeik vannak arról, hogy melyik rész berobbanása mekkora pusztítást végezne, de az egész egyszerre nem tudna berobbanni. (gyógyszergyári technológus mérnök vagyok, így van némi közöm hozzá)

A csatornába se szokás már szivattyúzni az anyagot, mert a hatóság méri a szennyvíz anyagait, időnként még éjszaka is.

Ha a kérdező annyira robbanást akar elképzelni, ajánlom a BME tanreaktorát - mégiscsak egy atomreaktor. A robbanás eseményhorizontja számítások szerint a BAH-csomópontot elérné. Meg lehet nézni térképen mi van még az egyetemtől ekkora körön belül. A fél belváros.