A rengeteg árvíz utalhat arra, hogy ismét tenger lesz a Kárpát-medence helyén?

AHA, jön a tengeri korszak magyarországon! Vegyél gyorsan egy nagy bárkát, amin leélheted életed hétralévö részét! Vigyél savanyított káposztát skorbut ellen, és dugd be a füled, el ne csábítsanak a szirének az énekükkel. A magyar nép pedig holnaptól vízilovas nemzet lesz, lecseréljük nyilainkat, és majd hátrafelé szigonyozunk, és halat teszünk a nyereg alá. Azt még el kell dönteni, hogy a sivatag a tenger közepén, vagy szélén legyen.

Igazi címeres ökör vagy!

Az árvizek keletkezése több okra vezethető vissza.

A Tisza magasabb áradása egyértelműen annak köszönhető, hogy az ukránok nyakló nélkül vágták ki a fákat a Kárpátokban a rendszerváltástól kezdve és eladták nyugatra, ám a kivágott fák gyökérzete már nem köt meg elegendő vizet. Mostanában ugyan már szabályozzák és kevesebb fát engednek kivágni és telepítenek is új erdősávokat a kivágottak helyére, de azok gyökérzete még nem elég fejlett, idő kell a megerősödéséhez, vagyis kevésbé, de tovább romlik a helyzet ez a döntő a Tisza nagyobb árhullámaiban.

Általánosságban azt tudjuk, hogy a globális felmelegedés klímaváltozást okoz. Egyetlen C fok is sokat számít éves átlagban, mivel a Föld vízkészletének 97%-a a tengerekben van, további 2,5 százalék a jégsapkákban és a maradék 0,5% az, ami édesvíz, ez adja az összes folyót, tavat, a talajvizet és a csapadékokat. Egy fok emelkedés nagyobb párolgást jelent mind a tengerek, mind a szárazföld felett, ezért lesz ahová sokkal több csapadék hull, mint eddig, máshol viszont nagyobb lesz a kiszáradás, mivel ha az esők elkerülik azt a területet, akkor a kipárolgás növekedése dominál.

A villámárvizek viszont másért vannak.

A Földön uralkodó légáramlatok vannak. Ebben a döntő az, hogy ahol a Nap sugárzása a legmeredekebben éri a Földet, ott kialakul egy felfelé irányuló légmozgás, jellemzően az egyenlítőnél, illetve amikor nálunk nyár van, akkor északabbra, télen meg délebbre, ez a Föld tengelyferdesége miatt van. A felszállt levegő helyére északról és délről levegő áramlik, de közben a Föld forgása miatt ez eltérül nyugat felé. Ezeket hívjuk monszunnak és passzátszélnek. Viszont ha valahonnan elmegy a levegő, valahonnan oda is kell áramlani, ezért több szigetelőzóna alakul ki a levegőben, amelyekben van oldalirányú, vagyis keleti, nyugati irány, amely nem engedi, hogy a sarki hideg, vagy a trópusi forró levegő gyorsan eljusson a mérsékelt égövre, észak dél irányokban történő mozgással.

Mindezt persze egy globális esemény, teszem azt egy hurrikán eddig is megzavarhatta és akkor lehet nyáron is hideg, vagy hűvös, vagy télen meleg.

A felmelegedés ezeket a zónákat gyengíti, így ha egy trópusi forró légáramlat bejut az Atlanti óceán fölé és ott elszöszmötöl, akkor lényegesen több víz párolog a felhőkbe, majd elindulva Európa felé, sokkal több csapadékra lehet számítani, mint korábban, ez az oka a mostani komoly áradásnak nyugat-Európában és sajnos a helyzet a jövőben csak rosszabbodni fog, addig amíg a globális felmelegedés növekszik.

Nem, de engem is érdekelt a probléma és utánanéztem.

A kérdésre ez persze nem ad választ, csak azt vázoltam fel, hogy mi történik jelenleg, de azt egyenlőre nem lehet tudni, hogy pontosan mi lesz ennek a következménye a Kárpát medencében, illetve vannak különböző modellek, de a helyzet változékonysága folytán ezek hosszabb távon bizonytalanok.

A Vaskapu akár ki is szélesedhet, mert a természetes folyamat ez lenne, de ha teoretikusan nézve tényleg bezárulna, eltömődne, a folyamok kereshetnének maguknak más kifolyást, útvonalat, nem maradna itt a Duna-Tisza vízrendszeréből származó folyadék. Na persze ez komoly geográfiai változásokkal járna, amit mi emberek nem hagynánk megtörténni, amíg civilizáció van a Vaskapu nem zárulhat le, nem hagynánk.