Van olyan állat vagy organizmus baktérium akinek nincs emésztése nincs széklete?

Anyagcseréje mindnek van. Szóval definíció kérdése, minek nevezzük a tápanyagfelvételét és salakanyag-leadását.

De konkrét szilárd salakanyag-leadás tényleg csak bonyolultabb, telepes és szervekké differenciálódott részekkel rendelkező szervezeteknél van.

(Azért nem zárnám ki, hogy egyes egysejtűek is tudnak magukból szilárd idegen anyagot eltávolítani)

Emberi nézőpontból idegenebbek szerintem az olyan szervezetek, amiknél a táplálkozásban a "száj" és "végbél" szerepe azonos testrészhez kötődik.

Durva South Park reflux.

Ahogy #2 Wad írja a kérdésben megfogalmazott definíció nem túl pontos.

Anyagcseréje minden élőlénynek kell legyen. Tápanyagot kell felvennie és salakanyagot leadnia.

Minden rendszer a rendezetlenségből (magasabb energiaállapotból) a rendezettség (alacsonyabb energiaállapot) felé tart.

A rendezettség mértékét elnevezték entrópiának.

[link]

Bármi ami él és életben is akar maradni annak rendszeresen ki kell "magából mosnia" az entrópiát. Ezt rendezetlen azaz energiát adó anyagokkal tudja megtenni.

Azért eszünk és azért iszunk hogy kimossuk az entrópiát és ezáltal fenntartsuk a saját rendezetlenségünket.

Amennyiben egy élőlény ezt nem tudja valami oknál fogva megtenni ezt huzamosabb ideig akkor olyan rendezettségi szintre azaz olyan alacsony energetikai állapotba kerül az anyaga ahonnan már nincsen visszaút.

Ez a halál állapota. Ami után tovább folyik ugyan a rendezettségbe tartó út csak már maga az anyag nem lesz képes tenni azért hogy megújítsa magát, pl ivással és táplálkozással.

Nyugodtan kijelenthetjük tehát hogy ami él az táplálkozik és ürít is. Lehet hogy épp nem szilárd anyagot amire baktérium pl nem képes, de még jó néhány sok sejtes élőlény sem. Illetve vannak "extrém" élőlények amelyek nagyon sokáig is bírják akár táplálék akár ürítés nélkül is.

De végeredményben van az a határ mindegyik élőlénynél ahol a lehetőségei végére ér.

Na éppen ezért vitatott, hogy tekinthető-e élőlénynek. Mert ő nem.

De nincs is semmi élettevékenysége.

Ha egy sejtbe bekerül, akkor a sejtet veszi rá a benne lévő örökítőanyag, hogy őt "klónozza" és az ehhez szükséges anyagcserét, energiát a sejt "izzadja ki", maga a vírus nem tesz semmit.

èlölénynek definíció szerint azt nevezzük, ami önálló szaporodásra képes, ergo a vírusokat nem tekintjük annak, mert gazdasejtre van szükségük hozzá, ezen kívül nincs saját anyagcseréjük.

[link]

A legegyszerübb élölények a prokarióta baktériumok, amiknek nincs körülhatárolt sejtmagja.

Az eredeti kérdésre a válasz: van, bár nem állat, nem baktérium, nem élölény, a vírusok organizmusok.

Sz*rás tekintetében ami tápanyagot vesz föl az valamilyen formában le is ad valamit, még azok is amik már feldolgozott tápanyagokat vesznek fel, pl bélférgek stb. A növények is adnak le a környezetbe "salakanyagot".

Konkrétan széklete sok élölénynek nincs.

Így van a vírus quázi nem élőlény, csupán biológiai anyag, és adathordozó.

Mindenképpen más élőlényt és egyúttal annak az anyagcseréjét és erőforrásait kell használnia hogy sokszorosítsa magát.

Mivel nem élőlény a szó szoros értelmében megölni sem lehet. Viszont lehet benne kárt tenni ha úgy tetszik sz*tcs*szni hogy ne tudjon tovább élősködni.

Nem véletlen hogy nyáron nem nagyon terjedt amikor erős az UV sugárzás a szabadban nem tud megmaradni annyi ideig hogy átjusson másba.

ellenben a borongós őszi idővel amikor a nap is alacsonyabban jár és kevesebbet süt sokkal könnyebben tud eljutni más gazdatestig.

A baktériumokból van jó és "rossz" károkozásra képes is és ők élőlények is azaz van anyagcseréjük.

A vírusok kizárólag élősködők, ennél fogva csak kárt okozni tudnak és még önálló anyagcseréjük sincsen.

Itt nézz körül kérdező, viccesen de korrektül elmondanak mindent:

https://www.youtube.com/user/zallatorvos