Hány fok különbség van a napon és az árnyékban mért hőmérséklet között?

Kicsit messziről kezdem. Nincs olyan, hogy hőmérséklet, csak olyan van, hogy valaminek a hőmérséklete.

A hőmérő a hőmérő hőmérsékletét méri. (Kivétel az infrás.) Ha valami másnak a hőmérsékletét akarod megmérni, gondoskodnod kell arról, hogy a hőmérő felvegye annak a valami másnak a hőmérsékletét. Pl. beledugod, és megvárod, amíg a hőcsere lezajlik. Ekkor a hőmérő saját hőmérsékletét leolvasva közvetve tudod meg, hogy mennyi a hőmérőt körülvevő közeg hőmérséklete.

Ha a levegő hőmérsékletét árnyékban akarod mérni, akkor egyszerű. De ha napsütésben, akkor a hőmérsékletmérés nem lesz pontos. A Nap sugárzó hőjét különböző mértékben nyeli el a hőmérő anyaga és a környező levegő. A hőmérő szilárd és folyékony anyagai sokkal jobban, a levegő nagyon kis mértékben. Vagyis a hőmérő mindig jóval melegebb lesz, mint a környező levegő.

Ha mégis kifejezetten a napsütésnek kitett levegő hőmérsékletét akarod megmérni, akkor eljárhatsz pl. úgy, hogy egy kis tárggyal árnyékot vetsz a hőmérőre addig, amíg az felveszi a környező napsütötte levegő hőmérsékletét. Ezt gyorsíthatod pl. ventilátorral. Keringeted a napsütötte levegőt a hőmérő körül.

Az infravörös elven működő hőmérő más. A kiválasztott tárgyról beérkező infravörös sugárzás frekvenciájának elemzésével állapítja meg a kibocsátó felület hőmérsékletét. Azzal jól meg tudod mérni mind az árnyékos, mind a napsütötte felület hőmérsékletét. Arról kell gondoskodni, hogy sugárzás csakis a mérendő objektumból érkezhessen a hőmérőbe. Csakhogy mivel a levegő átlátszó, bármely pontjára irányítod a hőmérőt, többé-kevésbé a mögöttes, háttérben lévő tárgyról érkező sugarakat fogja érzékelni (talaj, ház, fa, felhő, ég). Ráadásul a gázok, légnemű anyagok kevésbé intenzív sugárzást bocsátanak ki, mint az általában a hátteret képező szilárd, esetleg folyékony anyagok. Utóbbiak legalábbis zavarni, torzítani fogják a mérést. Szintén zavarni, torzítani fog a levegőben szóródó sugárzás is. A háttér miatt gázok hőmérsékletét nagyon nehéz megmérni sugárzás elven működő hőmérővel.

A csillagászok viszont leginkább ezt (az elvet) használják, részben mert nincs más lehetőségük, mint a kibocsátott, hozzájuk beérkező sugárzást elemezni, részben pedig azért, mert a jobbára üres világűrben gyakran nem probléma a háttér. Hacsak nincs valami másik sugárzó objektum ugyanabban az irányban, ami azért előfordul.

Ezt miért ide, és miért nem a keresőbe (címsorba) írtad? Oké, konkrét számokat nem sok helyen említenek. Ő például [link] azt írja, hogy a napra kitett hőmérőjén 37 volt, amikor a tv szerint 29.

Nehéz konkrét választ adni, ugye a kérdés lényegi része az, hogy mennyire tudnak rosszul hőmérőt felhelyezni a civilek.

Sokfélét lehet mondani. Sokfélét lehet mérni is. Függ a napsugárzás erősségétől és a környezet visszaverő képességétől.

Hogy valami képed is legyen a dologról: télen néhányfokot tudsz produkálni. Nyáron, ha kiválasztasz egy verőfényes forró napot, kiteszed az aszfaltra a napra, majd egy ház árnyékába, amely tartósan árnyékos, füves, akkor akár 15 fokot is ki tudsz küzdeni. Jellemzően a 10 fok a gyakori nyáron.

Nálunk például a szomszédos ház árnyékot vet egy idő után a mi házunk oldalára. De a járda még ontja a hőt. Ilyenkor a napsütötte helyen a beton 55 fokos az árnyékos helyen meg 43. Érintés nélküli hőmérővel mértem.

Ugyanekkor a diófa alatti árnyékban a diófa törzse 27 fokos. A diófa is párologtat meg alatta a pázsit is. Egész más a klíma a diófa alatt.