Ha atfurnank a Foldet, egy egy kilometer atmeroju lyukkal, akkor maradna a felszinen levego?

A Föld átmérője ~12600 km, így a lyukad ~39500 km^3.

A Föld felszíne ~510 000 000 km^2. Csak 1 km magas légkörrel számolva is az atmoszféra térfogata sokszorosa a fenti értéknek.

Kérdező: igen, maradna levegő.

#5

Nagyon fontos meglátás, hogy a gázok összenyomhatók, és ez nyilván sokkal pontosabb modell, mint amit írtak, de azt se felejtsük el, amire a 4. válaszoló utalt: bizonyos nyomás felett megváltozik a gázok állapota. Eleve nagy nyomáson egy gáz már nem tekinthető ideálisnak (egyre nagyobb lesz a jelentősége a molekulák térfogatának). Másrészt ha nagyon megnöveljük a nyomást, akkor a légköri gázok szuperkritikus állapotba kerülnek (a nitrogén például 3,39 MPa, az oxigén 5,05 MPa fölött), akkor már nem valódi gázként viselkednek (bár még az is összenyomható). [Valódi folyadék állapotba nem fognak kerülni, ha csak le nem hűtjük őket.] Bizonyos nyomás felett pedig megjelenik a szilárd fázis. (Ez alapján az ábra alapján a nitrogén esetében olyan 2,5-3 GPa körül szobahőmérsékleten.) Az már csak igen kis mértékben összenyomható.

A másik logikai hiba, hogy ha az összes levegő belemegy a lyukba, akkor a felszínen 0 (vagy közel 0) lesz a légnyomás, ezért onnan kell kiindulni, nem a jelenlegi normál légnyomásból.

(Amúgy még a Föld belső magjában is ""csak"" 330-360 GPa nyomás van, ami persze nagyon nagy, de sokkal kevesebb, mint amit kiszámoltál.)

[link]

Összegezve: az nagyon jó meglátás szerintem is, hogy nem csak egyszerűen a térfogatokat kell összehasonlítani, hanem a nyomásokkal kell számolni, de a számítás még bonyolultabb az állapot- és fázisváltások miatt.

(Amúgy őszintén szólva én is a tiedhez hasonló számolást akartam csinálni, csak lusta voltam, csak a válaszodat látva gondolkoztam el azon, hogy ez azért mégis irreálisnak tűnik.)

#5 "Így a lyukban 3 ezer km mélyen a felszíni légnyomás 2^(3000/5)-szörösének kéne lennie, ami nyilván egy köbméterben is több levegőmolekulát feltételezne, mint ahány atom van a világegyetemben :)"

Nyilván érzed, hogy ez a számolás így nem működik...

Feltételezzük, hogy a levegő a gödör alján folyékony. A [link] szerint a folyékony levegő sűrűsége

> 870 kg/m3,

(kb mint a vízé, 1000-rel számolok), a [link] szerint az atmoszféra tömege

> 5.15 × 10^18 kg,

az #1 válaszoló szerint a lyuk térfogata 39500 km^3, ami azt jelenti, hogy a lyukba maximum

> 3.95 × 10^16 kg

levegő fér, vagyis az atmoszférában található levegő 1/100-ada sem tudna oda beférni...

#2

Szerintem az általad számítottnak csak negyede (kb. 10 000 km^3) lenne a járat térfogata (1 km az átmérő, tehát 0,5 km a sugár).

#7 (dq)

Mint fentebb írtam, cseppfolyós biztos nem lenne, hanem legfeljebb szilárd. Azonban valószínűleg annak sem lényegesen nagyobb a sűrűsége (még nagy nyomáson sem), így a becslés szerintem is nagyjából jó eredményt ad.