Érdemesebb volna a matematikát fizikával együtt tanulmányozni?
Üdv!
Kicsit fel szeretném turbóznia matematika tudásomat, de az igazság az, hogy akadályba ütközöm: Nem látom, hogy a dolgoknak mi értelme benne.
Hiába van egy fogalom, amit megtanulok, megértek, tudok vele dolgozni, ha nem foglalkozom vele, akkor kiesik. Ha utána megint átgondolom, rákeresek, ha épp nem jut eszembe, akkor megint értem, nincs vele gond, de úgy nem igazán rögzül. Gondolkodtam, hogy ez miért is lehet, hogy mi a különbség a gimis és magasabb matek között (nyilván gimiben könnyebb az anyag) és szerintem az, hogy valamihez tudom kötni a gimis matekot, míg az egyetemi már túl száraz. A matematika fejlődését elég erősen ösztönözte az, hogy a fizikával tudjunk valamit kezdeni és le tudjuk írni. Szerintetek, ha elkezdek fizikát tanulni mellette és látom, hogy a matematika bizonyos részeit hogyan használja, mire használja és miért használja, akkor jobban rögzülnek a dolgok és jobban át lehet látni? Vagy tévúton járok és egyszerűen hülye vagyok?
Aztól függ a matematika melyik ágával szeretnél foglalkozni. Az tény, hogy sokszor "egymást húzzák" de valamilyen szinten "független" a kettő. Ez kicsit olyan volt mint amikor van egy verseny, és látod, hogy az előtted lévő futótól csak alig vagy lemaradva akkor rágyorsítasz, és ezért élted legjobb eredményét futod, amit edzésen soha nem tudtál elérni, mert "húzott" a másik futó. Itt is volt olyan amikor a fizika állt meg, hogy "hú ide kéne egy új matek módszer" Pl. Newton korában ilyenvolt a differenciál és integrál számítás, amiben Newtonnak komoly érdemei vannak, egyszerűen kellett neki a módszer.
Aztán volt, hogy fordítva volt. Pl. a nem Euklideszi geometriák segíettek később abban, hogy a spec. és ált. relativitás elméletek matematikai háttere kidolgozható legyen. Amikor ezeket kidolgozták még messze nem járt ott a fizika, hogy ezeket az eredményeket felhasználják (kb. 80 év ha jól emlékszem a kettő között).
Van számtalan más területe a matematikának amihez szintén nem kell fizika, de komoly gyakorlati haszna van.
Ilyen például a számelmélet (benne pl. a prímszámok). Sokáig "elvan a gyerek ha játszik" alapon működött. Aztán a XX. század 70-es éveinek közepén először jött a Diffie-Hellman páros, utána Rivest, Shamir, Adleman trió (majd számtalan társuk) és nagyon komoly alkalmazási területeket találtak. Ma szinte a leggyakrabban használt matematika módszerek ezek.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!