Az emeleti lámpa többet fogyaszt?

Az elektron tömege a proton tömegének 1/1836 része. Nyugalmi tömege : 9,109 382 15 X 10−31 kg ,

fonetikusan : kilenc-egész százkilenc stb. szer tíz a mínusz harmincegyediken kilogramm.

Ez annyira kevés ,hogy teljes mértékben elhanyagolható.

Ahogy előzőek megválaszolták ez elhanyagolható dolog.

Illetve ha egyszer fel aztán lefelé mozognak és nem tekintenénk elhanyagolhatónak akkor is kiegyenlítenék egymást a felfelé mozgás a lefelé mozgással függetlenül attól váltó vagy egyen.

Egy tényezőt nem láttam megemlítve viszont hogy a gravitációs középponttól távolodva a gravitáció gyengül, gyengébb gravitációban pedig gyorsabban telik az idő emiatt a magasban pl felhőkarcoló tetején gyorsabban fogyaszt az izzó.

Igaz ez is olyan kis mértékű dolog hogy gyakorlatilag elhanyagolható.

Viszont elegendő ahhoz hogy a feltett fő kérdésre azt lehessen mondani: Igen az emeleti lámpa többet fogyaszt.

Kérdező: miért lett kiemelve a kérdés?

@13: ez ugyanaz a jelenség, amitől #3-ban és #6-ban írtam. Nem kell kétszer számolni. Ha felfelé világítasz, akkor fent kevesebb lesz a fény teljesítménye, mint lent. Vagy azért, mert energia kell, hogy felmenjen a fény, vagy azért, mert fent gyorsabban telik az idő, ez ugyanaz.

Itt van pár idődilatáció érték: [link]

A kék görbe érdekel minket, annak is az érintője a (Föld felszín, -350 ps) pontban.

Ránézésre az érintőegyenes a 350 picomásodpercet 3000 km alatt teszi meg, amivel azt kapjuk, hogy abban a rendszerben, amelyikben a Föld forog, ha a Föld felszínén eltelik

: 1s - 350ps

idő, akkor a felszín felett 3m-rel

: 1s - 350ps + (3m / 3000km*350ps) =

= 1s - 350ps + 3.5*10^-16 s

telik el, amivel 7%-kal kapunk többet, mint az előbb.

(Ami, BTW, soknak tűnik, de most nem látok semmit, ami ekkora nagyságrendben számíthana még.)

#3 dq: "Az elektronok utána le is jönnek, szóval nem ebből következik...

De ha sok mindentől eltekintünk (kábelek hossza, más feszültség esik a fogyasztóra stb), akkor az mondható, hogy ha magasabban hozod létre ugyanazt a teljesítményt, akkor annyival több lesz a fogyasztás az áramforrásnál, amennyi ahhoz kell, hogy az energiát felvigyed. (Mondjuk két ugyanolyan áramkör, az egyik vízszintes, a másik függőleges, és az izzók ugyanakkora teljesítménnyel izzanak.)"

#5 kérdező: "Nem egészen kaptam egyértelmű választ. Tegyük fel, hogy egyenfeszültség van, és ne hanyagoljuk el a gravitációt csak azért mert alig számít.

Hogy érted dq, hogy ha magasabban hozom létre ugyanazt a teljesítményt, akkor nagyobb lesz a fogyasztás? Azt értem, hogy az elektronok le is jönnek, ezért a feszültség nem változik."

#6 dq: "A tömeg/energia felemeléséhez munkát kell végezni."

#10 kérdező: "Még mindig nem értem. A munkát az elektromos mező végzi azzal, hogy egyik pontból a másikba elviszi az elektront. Az elektromos mező viszont a lefele úton megspórolja azt, amit a felfele úton elveszített. Akkor miért nő az áramfogyasztás lent?"

Úgy értettem 3-ban és 6-ban, hogy ha az elem lent van, és a lámpa fent világít, akkor _energia_ kerül lentről fentre. Az, hogy ennek az energiának van tömege, és, hogy ha magasba fel akarjuk vinni, ahhoz munkát kell végezni, az az általános relativitáselmélet következménye, annyira elhanyagolható jelenség, hogy az emberek 1915-ig nem is tudták hogy így van.

Ez az energia, amit fel kell vinni, _nem_ az elektronok tömege. Az elektronok felmennek majd lemennek, a tömegük nem számít ebben a kérdésben.

A "miért/mitől/hogyan" kérdésre nem tudok egyszerű választ adni, valószínűleg ki sem tudnám számolni, ha a fejemhez nyomnak egy fegyvert, akkor _talán_.

Két dolog ezzel kapcsolatban.

- én úgy szoktam gondolni, hogy a dolgokat lehet "globálisan" és "lokálisan" nézni. A lokális szemlélet például ha kiszámolom az egész világra hogy egy adott pontban melyik mező hol mekkora. Globális szemlélet meg ha például energiával dolgozom. Nem tudom, hogy a mezők pontosan hogyan hozzák létre a jelenséget, csak azt, hogy létrejön.

- például így néz ki egy adott, téglalap alakú áramkörre az energia áramlása: [link] (nagyon sematikus)

Ha meg vannak adva a konkrét drótok hogy hogyan futnak, akkor ki lehet számolni az elektromos és a mágneses mezőket, és meg lehet mutatni, hogy az energia az elemből elmegy a fogyasztóba. (És az energia közben a drót két ága _között_ tartózkodik. Ami logikus is, hiszen egyik ág sem kitüntetett, fura is lenne, ha az energia csak az egyik ágban haladna.)

Ha az áramkör nagyon girbegurba, hurkok vannak benne, esetleg nem is tudom, hogy hogy néz ki, akkor is elmegy az energia az elemből a fogyasztóba. Hogyan jut el oda? Fogalmam sincsen, és szinte soha nem is érdekel. Csak azt tudom, hogy eljut. Ez a globális nézőpont. Energiával kiszámoltam, hogy mennyit fog fogyasztani az emeleti lámpa. Hogy hogyan fogyaszt annyit, azt nem tudom. Ha megadsz egy nagyon egyszerű, konkrét áramkört (mondjuk téglalap alakút), és a fejemhez nyomsz egy fegyvert, akkor _talán_ ki tudom számolni, hogy hogyan fogyaszt ennyit. (A válasz kb ugyanaz lesz, mint az előbb belinkelt ábra, csak egyre rövidülnek a nyilak.)

A @4 válaszolót elolvastátok ?

Az elektronok a vezetőben nem úgy haladnak ahogy a víz a slagban .

Lényegtelen milyen magasan van a cél , vagy hogy mekkora a szint különbség , az ellenállás a keresztmetszettől és a vezető anyagától meg a távolságtól függ.

Váltóáramnál nagyobb a hatásfok , egyenáramnál kisebb.

És az elektron benne van a vezetőben , szabad-elektron formájában és a fogyasztónál kilép a vezetőből és az áramforrásnál pedig belép.

Nem halad végig a vezetőn csak a hatás ,(feszültség)

olyan mint a dominó hatás , az első dominót meglököd a hatás végig fut és eldönti az utolsó dominót is.

Az elektronnál is ez a helyzet az első belép , végig fut a hatás és az utolsó pedig kilép.

természetesen ez 1 elektronra vetítve , a folyamat gyors egymásutánban történik.