Mekkora a legnagyobb spin, amit eddig mértek?

A spin nem perdület aminek nagysága van.

A spin és a perdület nevek is félrevezetőek, mert arra utalnak, mintha a részecske forogna a saját tengelye körül, ahogy egy bolygó teszi. De próbáljuk meg elképzelni, ahogy egy pontszerű részecske forog. A forgáshoz legalább két ponttal kellene rendelkeznie. A spin valójában a részecske tulajdonságait leíró hullámfüggvény (vagy állapotfüggvény) térbeli forgatásokkal szembeni transzformációs tulajdonságait írja le.

A nulla spinű részecske hullámfüggvénye például forgatás hatására nem változik, invariáns. Kiterjedt, összetett objektumok, mint például a bolygók esetén a tengely körüli forgás azonban valóban a saját perdülethez járul hozzá.

Az egész spinű részecskéket bozonoknak nevezzük.

Egy kvantumállapotban akárhány bozon lehet.

Ilyen például a foton és a mezonok.

A Bose–Einstein-statisztika érvényes rájuk.

A feles spinű részecskéket fermionoknak nevezzük.

Ezekre érvényes a Pauli-elv, azaz egy kvantumállapotban csak egy fermion lehet.

Ilyen az elektron, a neutron és a proton, a leptonok és a kvarkok.

A fermionok csak párosával keletkezhetnek (fermion és egy anti-fermion).

A Fermi–Dirac-statisztika érvényes rájuk.

[link]