A vírusok és baktériumok rádióhullámokkal kommunikálnak egymással?

#8

A cikkben egy lehetséges módot mutatnak be arra, hogy a baktériumok hogyan hozhatnak létre rádióhullámokat (ha jól értem, kísérletesen nem igazolták). Azonban a cikk végén is felhívják a figyelmet arra, hogy azt semmi nem bizonyítja, hogy a baktériumok ilyen módon kommunikálnának. Szóval még azért van jogalapja a kételkedésnek.

A kérdésnek van jogalapja. A válasz rá, hogy jelenlegi tudásunk szerint semmi sem utal erre.

Az általad linkelt cikk azt bizonyítja (persze ha mások is megerősítik), hogy az elméleti lehetőség meg van a rádióhullámok generálására. Arra semmilyen bizonyítékot nem hoz, hogy ezt kommunikációra használnák, és én nem hallottam soha semmilyen ilyen eredményről. (Persze Montagnier 2009-es cikkén kívül, de az sem tűnik túl megbízhatónak.) Amúgy az arxiv-ban nincs peer-review rendszer, azaz nem ellenőrzik előzetesen, mi jelenhet meg. (Ez persze nem jelenti azt, hogy feltétlenül rossz az, ami ott megjelenik, de azért több bizalomra adna okot, ha máshonnan is lenne hasonló eredmény.)

"a bacik KÖZTI információ-átadásra"

Az emberi sejtek tudnak ilyet.

"Az emberi sejtek tudnak ilyet."

Mit, rádiókapcsolatot?

Nem, azt nem.

Kémiait, idegi-elektromosat, azt igen.

És különben is más világ egy többsejtű, idegrendszerrel, hormonokkal stb. rendelkező szervezet önorqanizációs kommunikációja, mint különálló egysejtűek, baktériumok egymás közti esetleges kommunikációja.

A linkelt cikkben olvasható: "the transition frequencies broadcast (0.5, 1 and 1.5 kHz)"

Az átviteli frekvencia a hangfrekvenciás tartományba esik. Számoljunk egy kicsit!

Vegyük a legnagyobb frekvenciát:

Hullámhossz = 300000 [km/s] / 1500 [1/s] = 200 km

Rádióhullám rendes kisugárzásához legalább negyedhullámú antenna szükséges.

A szükséges antennaméret 200/4 = 50 km

Mondjuk, hogy egy 5 um (ezredmilliméter) nagyságú baktérium teljes testhosszában antennaként működik.

50 km / 5 um = 10^9

Ha megkérdezünk egy rádióamatőrt, hogy történik-e jel kisugárzás, ha az antenna hossza a szükséges hossz egy milliárdod része, akkor hasát fogja a röhögéstől.

Tekintsük el ettől a kis problémától, ne mondjátok, hogy vaskalapos vagyok!

Leírom, hogyan képzelem el a baktérium lehallgató rádióvevőt.

Keretantennát használunk, ez egy kb. 300 - 600 menetes légmagos tekercs. átmérője akkora, hogy bele lehessen helyezni egy petri-csészét a bacikkal.

Egy FET-tranzisztor alkotja az első fokozatot. Majd alul, és felül áteresztő szűrőkkel behatároljuk az 500 - 1500 hertzes tartományt. Több erősítő fokozattal fölerősítjük a jelet. ( Legalább 1 milliószoros erősítés szükséges.) Demodulátor nem kell, a jel közvetlenül mehet a hangszóróra.

A kísérletet jól földelt vasdobozban végezzük, hogy kiküszöböljük a zavaró jeleket.

Sok sikert!

Az nem éri. Az melléktermék, nem kommunikációs célra van.

Hogy te ezt felhasználod infóként arra, hogy lábnál kel emelni a paplant, nem fejnél, az nem érdekli a bacikat. :)