Ha 32 fok van hivatalosan, akkor a napon hány fok lehet ? Csak érdekek mert múltkor 32 fok volt de a napon többnek éreztem.

Nem lehet rá egyértelmű választ adni, mert a napra kitett testek nagyon különböző mértékben nyelnek el a rájuk eső napsugárzásból (avagy egészen másképp éled meg a 32 °C-ot fekete ruhában, mint fehérben).

Nyári melegben erős napsugárzás mellett egy sötétebb tárgy felülete 50-60 °C-ig simán fel tud melegedni. A 2018-as Forma-1 magyar nagydíjon például 57 °C-ig melegedett az aszfalt. Felette másfél méter magasságban persze már nincs ekkora forróság, de azért jóval melegebb, mint az árnyékban mért hőmérséklet.

A hivatalosan mért hőmérsékletértékeket jól szellőző fehér házikóban, a felszín felett 2 méterrel, épületektől távolabb helyezett hőmérőkkel mérik.

A napon is annyi fokos a levegő, csak a hőmérőt és a fejünket még a napsugárzás is melegíti. Úgy lehetne értelme, hogy milyen hőmérsékletű test sugárzását érezzük pluszban, és akkor ~6000 fokos. :)) De hogy ez mennyire melegít fel egy tárgyat, vagy hogy mennyinek érezzük, az sok paramétertől függ, pl. mennyire izzadunk, milyen színűek vagyunk, van-e rajtunk naptej, hordunk-e valamilyen színű, anyagú kalapot, mennyi vízpára, por, szmog van a levegőben, milyen szögben süt a nap (mekkora légréteg van köztünk és a Nap között), milyen messze vagyunk a Naptól, stb.

Az árnyékban mért hőmérséklet az, amikor a hőmérő csak hővezetéssel kap hőt a környezettől. A napon ehhez képest természetes, hogy melegebbnek érzed.

[link]

Ahogy írják. A megadott hőmérséklet a léghőmérsékletre vonatkozik.

Az "árnyékban" kifejezés ennek a "sánta" verziója, feltételezve, hogy amire nem süt a nap, jelen esetben mondjuk maga a hőmérő, az annyi fokos, mint a levegő.

A Napon" mérhető hőmérséklet szinte akármennyi lehet, maximuma megegyezik a Nap felszíni hőmérsékletével.

Ennél még nagyítóüveggel sem tudsz többet elérni.

#3 miért van lepontozva?

Semmi hibát nem látok benne.

5 Én ugyan még nem pontoztam a #3-ast, de két helyen is bele lehet kötni.

"A napon is annyi fokos a levegő"

Ehhez végtelenül gyors hőátadás kéne. Ami pedig nincs. Egy betonépület déli homlokzata előtti betonplaccon 2 méter magasságban is forróbb a levegő, mint az árnyékos hátsó udvar pázsitja felett.

"Az árnyékban mért hőmérséklet az, amikor a hőmérő csak hővezetéssel kap hőt a környezettől. A napon ehhez képest természetes, hogy melegebbnek érzed."

Ha az árnyékba helyezéssel a hőmérőt érő sugárzást minimálisra csökkentjük, a hőmérő hővezetéssel vagy hőáramlással kaphat hőt. Jó elhelyezés esetén pont, hogy legfőképp hőáramlással kapja, a levegő részéről. Ugyebár a levegő hőmérsékletére vagyunk kíváncsiak, gázokban pedig a hőáramlás a meghatározó hőterjedési mechanizmus. Ezért fontos, hogy a hőmérőházikó jó szellőzést biztosítson.

"A napon is annyi fokos a levegő"

"Egy betonépület déli homlokzata előtti betonplaccon 2 méter magasságban is forróbb a levegő, mint az árnyékos hátsó udvar pázsitja felett."

Értem és jogos, de értem a #3-as logikáját is. Én nem mondanám, hogy például az általad említett betonplaccon a napon és a betonplacc szélén álló épület eresze alatt nagyon eltérne a léghőmérséklet, az árnyék-napos eltérés miatt a hőmérő mégis tök mást mutat.

Szóval határeset, inkább félremagyarázható fogalmazás, mint teljesen helytelen.

"Az árnyékban mért hőmérséklet az, amikor a hőmérő csak hővezetéssel kap hőt a környezettől. A napon ehhez képest természetes, hogy melegebbnek érzed."

"Ugyebár a levegő hőmérsékletére vagyunk kíváncsiak, gázokban pedig a hőáramlás a meghatározó hőterjedési mechanizmus. Ezért fontos, hogy a hőmérőházikó jó szellőzést biztosítson."

Tényleg szerencsésebb lett volna a hővezetést vagy hőáramlást komplett kihagyni és megmaradni a hőmérő és levegő közti kontakt-hőátadásnál.

Sorry, #3: tényleg volt baj vele. Én simán "megettem". De továbbra sem pontoznám le, annyira nem jár messze az igazságtól.

Akkor kicsit borzolnám a dolgokat én is.

#3 harmadik mondata (de hogy...) teljes mértékben korrekt. A többivel sem az említettek a probléma, hanem a fontosság. Egy válasz lehet rossz úgy is, hogy csupa helyes dolgot ír, de annyira elbarokkosít, hogy borzasztó nehéz megtalálni benne az odavaló részeket. Szerintem egy válasz jóságát a helyessége, rövidsége és lényegre törő érthetősége együtt adja.

A kérdésre: egyértelműen több fok van a napon. Hogy mennyivel, a mérés módjától erősen függ (beleértve a mérőeszközt is). A döntő különbséget az adja, hogy árnyékban a közeg hőátadása számít csak (a mérőműszer jellegétől és egyéb körülményektől csak tudományos szempontból különbözik, a hétköznapi szempontból nem), míg napon ezen felül a környezet hősugárzása is. Például világos beton erősen visszaveri a hősugárzást, közelében ebből sokat kap a hőmérő, távolabb kevesebbet. Olyan terepen, ahol nagy hőkülönbségek okozta légáramlás, kisebb lesz a mért hőmérséklet, mint olyanon, ahol kicsi ez az áramlás. Például legyen egy 2×2 méteres betonlap, amelynek közepén a laptól 20 cm magasságban mérünk. Ha van egy ilyen lap egy fás ligetben tűző napon, egy másik egy magas betonépületektől körülvett szűk udvarban, akkor az utóbbiban ugyanúgy mérve jóval magasabb hőmérsékletet kapunk. Ennek oka, hogy a ligetben a melegebb beton feletti levegő szétterül a hűvösebb liget felé, míg a zárt udvarban minden oldalról még melegebb levegő érkezik. Ezt befolyásolhatja kismértékben az, hogy milyen hőmérővel mérünk, azaz a mérő mennyire a nagyobb környezetet vagy a zárt mikrokörnyezet hőmérsékletét méri.

Na jó, most már végképp nem értem. A #4-es válaszommal mi a baj?

:D