Szerintetek nagy baj lesz a klímaváltozás miatt?

A nagy baj az már MOST is VAN. Ha egy magas ház tetejéről leejtesz egy törékeny vázát, ami fél perc zuhanás után összetörik, akkor is, a baj (a leejtés) már megtörtént a zuhanás és az összetörés előtt. Hiszen hiába zuhan fél percig, tehát látszólag még "egyben van" a váza, valójában már nem tudsz beavatkozni a végkifejletbe.

Ugyanígy, egy csomó dolg már most eldőlt, még ha azt is hisszük hogy nem, és reménykedünk, hogy a zuhanó vázát még valahogy el tudjuk kapni az alje előtt.

A Föld egy meglehetősen lassan reagáló rendszer. Mi emberek hozzászoktunk, hogy a mi léptékünkben a reakció gyors (valamit leejte és azonnal összetörik - legközelebb jobban figyelek). De képzeld el, hogy az összes gyerekkori hülyeséged miatt csak most kezdenél el szívni, nem pedig ott és akkor. Sajnos az ilyesmit egyáltalán nem tudjuk jól kezelni, ami csak 10-20-50 év múlva fog visszahatni, arra legyintünk (ld. dohányzás).

Úgyhogy szokj hozzá, hogy a dolgok már megtörténtek, persze lehet rajtuk még súlyosbítani, de teljesen megúszni már nem fogjuk. Már most rekord aszályok vannak, csak hogy egy példát mondjak, de nem vesszük észre, mert még a föld alatt vannak vizek, amikkel lehet öntözni, meg egyelőre még van olyan növény, ami ezt az aszályt még épp hogy kibírja, illetve egyelőre túltermelés van, ami miatt exportálni tudunk. De ha a földalatti vizeket kiszedtük, ha már nem tudunk mit vetni és ha már nem lesz nem hogy export, de saját adag sem, akkor már kicsit jobban látni fogjuk. Csak az már késő.

Azért ez így nagyon általános, hogy "szélsőséges időjárás, elsivatagosodás", kb. olyan, mint mikor elromlik a Suzuki kocsija az embernek, és akkor "Minden Suzuki sz*r".

Mit jelent a klímaváltozás? Egyáltalán: mi az a klíma? Tényleg egy démon az üvegházhatás? Tényleg mi okozzuk?

Akkor sorban:

Amikor a légkör aktuális fizikai állapotára vagyok kíváncsi reggel, mikor csipás szemmel kibattyogok a családomhoz, azaz tudni akarom, hogy vegyek-e fel kabátot, mehetek-e pólóban stb., akkor azt kérdezem, hogy milyen az IDŐ.

Amikor a légkör aktuális fizikai állapotának a rövidebb időtávon belüli várható változására vagyok kíváncsi, akkor fogom magam, bekapcsolom a tévét, és megnézem az időjárásjelentést.

A klíma vagy éghajlat pedig egy állandósult, hosszú idő alatt kialakult, lassan változó időjárás-rendszer egy adott térségben.

Nézzük meg, milyen tényezők vannak erre hatással.

-Kezdjük a napsugárzással! A következőről van szó: a Napból érkező sugárzás egy része a légkörben szóródik, visszaverődik vagy abszorbeálódik. Ahogy a felszínre ér a napsugárzás, a felszín albedójától (fényvisszaverő képesség) függően a sugárzás egy része visszaverődik, a másik része elnyelődik. A Nap sugárzásának nem egészen fele fog átlagosan a Föld felszínén ténylegesen elnyelődni, ez a besugárzás. Ez a sugárzás kis hullámhosszú, ezért nagy frekvenciájú, következésképpen nagy energiájú. Amikor az átmelegedett Föld a felvett energiát nagy hullámhosszú, következésképpen kis frekvenciájú, ezért kis energiájú hősugárzás formájában kisugározza, akkor a következő dolog történhet: a sugárzás az űrbe távozik vagy kvázi "megreked" a légkörben, azaz a légkör a hőt (és nem hőmérsékletet, ez fontos) visszatartja. A légkörnek ez a hővisszatartó képessége az üvegházhatás. Jelenleg a Föld felszíni átlaghőmérséklete 15 °C körül van, ami üvegházhatás nélkül -20°C körül lenne. Nem gondolatjel, mínuszjel. Tehát az üvegházhatás egy marha jó dolog, azok a klímabarmok, akik szerint az üvegházhatás rossz, üljenek picit vissza földrajzórára.

Tehát a következőkig jutottunk el: az üvegházhatás egy természetes, és a földi élet szempontjából szükséges jelenség.

-Hőmérséklet: itt most leginkább csak a hő és a hőmérséklet közti eltérésről beszélnék, mert nagyon nem ugyanaz, és a különbséget nagyon fontos megérteni. A hő az ENERGIA. A légkör nem hőmérsékletet, hanem ENERGIÁT tart vissza.

A hőmérséklet az anyag részecskéinek mozgási energiájával függ össze, de nem ugyanaz a kettő.

Egy fogalom lenne még: amikor a kisugárzás miatt a levegő felmelegedik, az azt jelenti, hogy a levegő ritkábbá válik, ezért függőlegesen fölfele mozognak a légtömegek. Ez a jelenség a konvekció.

-Csapadék

A víz, mikor párolog, akkor a levegőbe párolog. Ez azt jelenti, hogy a levegőnek van vízgőztartalma, amit g/cm^3-ben mérhetünk. Ez az abszolút vízgőztartalom.

Mikor a levegő annyi vízgőzt tartalmaz, amit éppen tud, akkor azt mondjuk, hogy telített állapotban van. A relatív páratartalom számértéke megmutatja, hogy a levegő egységnyi térfogatában a telített állapothoz képest mennyi vízgőz van.

A telítettség hőmérsékletfüggő: melegebb levegő több vízgőzt tud befogadni. Az a hőmérséklet, melyen adott abszolút vízgőztartalmú levegő már telített állapotba jut, harmatpontnak nevezzük.

Amikor levegő hőmérséklete csökken, akkor előbb-utóbb a harmatponthoz juthat a hőmérséklet, a levegő túltelítetté válik: ekkor a levegőben szabad szemmel általában láthatatlan kondenzációs magokon megindul a víz kicsapódása, kezdetét veszi a felhő-és csapadékképződés.

Csapadékok:

A fentiek tükrében nyilvánvaló, hogy csapadékképződés akkor van, mikor a levegő lehűl, mert ilyenkor a levegő vízgőztartalma egy részét a levegő már nem tudja befogadni, megindul a kicsapódás a feleslegessé váló víztömegek leadására.

-Talaj menti csapadékok: talaj menti csapadék, tehát harmad, dér vagy zúzmara akkor keletkezik, mikor a talaj hűti le az alacsonyan fekvő légtömegeket.

->harmat és dér: szélcsendes időben, mikor a levegő lehűl és a hőmérséklete a harmatpont alá csökken, akkor 0°C fölött harmat, alatta dér keletkezik. Fontos, hogy jelentéktelennek tűnnek ezek, mert kevés csapadékot adnak, de nagyon fontos szerepet játszanak a sivatagokban, félsivatagokban, illetve pl. itt nálunk is a nyári aszályok idején.

-> zúzmara: szeles időben a hideg felszín fölé melegebb, párás légtömegek érkeznek, és 0°C alatt éri el a levegő hőmérséklete a harmatpontot.

-Felhőképződés és hulló csapadékok:

A következőről van szó: a párás meleg levegő konvekciója során lehűl, és ezért a fentebb említett kondenzációs magokon megindul a víz kicsapódása és cseppekké sűrűsödése. Ugyanez figyelhető meg a ködnél is, csak a felszín közelében.

Tehát mikor a levegő fölmelegszik, akkor szétterjed, azaz ritkábbá (értsd: a felette levő hidegebb légtömegeknél kisebb sűrűségűvé) válik, tehát fel kell emelkednie. Előbb-utóbb a harmatpontot is eléri a feláramló levegő hőmérséklete, és ha a feláramlás tovább folytatódik, akkor megkezdődik a felhőképződés, amiből a feleslegessé váló víz kihullhat.

-Ha a felszín hőmérséklete meleg, eső esik.

-Fagypont alatti felszíni hőmérsékletnél eshet hó.

-Ónos eső akkor esik, mikor odafönt a víz megfagy, hullás közben megolvad, majd a hideg felszínen újrafagy

-Havas eső akkor esik, mikor hó esik, csak a felszínen megolvad.

-Jégeső akkor esik, mikor nagyon erőteljes a konvekció, és akkora méretű jéggömbök keletkeznek, ami már nem olvad meg, mikor leesik.

Nézzük meg a klímaváltozás hatását a téli csapadékhullás kapcsán magyar példán, hogy közelinek érezzük. Egy ideje, különösen az idősebb szeretteim mondogatják, hogy a telek nem olyanok, mint régen, mert nincsenek olyan igazi hidegek, és nincsenek olyan igazi havazások. És milyen igazuk van! A kettő összefügg: régen télen sok hó hullott, aminek óriási az albedója, ezért sok hőt vert vissza, következésképp egyre-egyre hidegebb lett. Viszont fordítva: mivel most a Kárpát-medence klímája melegszik, ritkábban van olyan hűvös idő, hogy normálisabb havazás legyen, tehát a hőmérséklet szempontjából ez egy pozitív feedback: a téli időjárás melegedése miatt a hőmérséklet tovább nő télen.

-Légnyomás: ciklonok és anticiklonok

A felszínre nehezedő levegőoszlop hidrosztatikai nyomását légnyomásnak nevezzük; átlagos értéke kb. 1,013*10^5 Pa.

Amikor az egyik helyen magasabb a nyomás, mint a másik helyen, akkor a magasabb nyomású térség felől az alacsonyabb nyomású hely fele a Föld felszínével párhuzamosan légáramlás indul meg: ez a szél. A szél, ha a Föld nem forogna egyenesen a két hely között fújna, azonban forgó (tehát gyorsuló, ezért nem inerciarendszerként értelmezendő) vonatkoztatási rendszerekben figyelembe kell venni a Coriolis-erőt; ez a szelet eltéríti az északi félgömbön jobb kéz fele, a déli félgömbön pedig bal kéz fele.

Mármost az eltérő felmelegedések miatt a hideg sarkvidékeken magasnyomású, az meleg egyenlítő táján alacsony nyomású légnyomási öv jött létre.

A tropopauza környékén nyugatias szelek uralkodnak:ezek nagy sebességű (akár 500 km/h is) szelek, és futóáramlásoknak hívjuk őket. Ha ezek a futóáramlások kanyarulatokat képeznek, akkor zárt légnyomású rendszerek jöhetnek létre.

-ciklonok: futóáramlások kanyarulataiban vagy hideg és meleg légtömegek találkozásakor létrejövő képződmények. A központjuk alacsony nyomású, ezért a ciklonokban összeáramlás van, amely összeáramlást a Coriolis-erő eltérít: az északi félgömbön jobb kéz fele, következésképp az óramutató járásával ellentétes irányú örvénylő mozgás jön létre; a déli félgömbön balkéz fele, következésképp az óramutató járásával ellentétes irányú örvénylés alakul ki. A levegő, mivel befele áramlik, feltorlódik a ciklon közepében, ezért feláramlás zajlik, mert máshova onnan nem tud menni a levegő. A felszálló légmozgás hatására felhő-és csapadékképződés indul meg, következésképp a ciklonok változékony időjárást okoznak: nálunk nyáron hűvös, esős; télen pedig csapadékos, enyhébb időjárást okoznak. Ezek voltak a mérsékelt övi ciklokon. A trópusi ciklonoknál leginkább a ciklon ereje a különbség. Az Egyenlítő környékén a besugárzás nagy, ezért erősebb a konvekció is: alacsony nyomású térségről van szó, ami kedvez a ciklonok képződésének, viszont sokkal alacsonyabb nyomású központtal alakulnak ki, mint mérsékelt övi társaik esetében, ezért az erejük sokkal nagyobb.

-anticiklonok: magas nyomású képződmények, tehát szétterülő légáramlások jellemzik, mely szétterülést a Coriolis-erő eltérít: az északi félgömbön jobb kéz fele, tehát az óramutató járásával megegyező irányú szétterülés jön létre; a déli félgömbön pedig bal kéz fele, tehát az óramutató járával ellentétes irányú szétterülés indul meg. Mivel központjukban magas nyomású légköri képződményekről van szó, ezért a hideg felszínű területek felett, illetve a ciklonok közelében a légáramlás leszálló ágának közelében alakulnak ki.

Mármost a klímaváltozás hatására a tengerfelszín átlaghőmérséklete nő, ezért a konvekció is felerősödik: a trópusi ciklonok ereje és gyakorisága így jelentősen nőhet. A tornádóövezetben, mivel ott is melegszik az idő, ezért a konvekció ott is erősebb: a tornádók gyakorisága és ereje nőhet.

Összességében: azokon a területeken, melyeket a klímaváltozás oly módon érint, hogy a térség átlaghőmérséklete nő, a konvektív viharok ereje és gyakorisága nőhet.

A magyar időjárást nyáron elég keményen tudja alakítani az Azori-szigetek fölött kialakuló stabil anticiklon, az Azori-anticiklon, amely ha eléri hazánkat, hosszan tartó kánikulát és száraz időjárást eredményez: tehát a jelenlegi nyári aszályok, amik idén mondjuk pont nincsenek, nem a klímaváltozás eredményei: azok természetesek. Az azonban, hogy egyre gyakoribbak az aszályos idők és a kánikulák, már a klímaváltozás eredménye.

Mivel fáradt vagyok, most ennyi telik tőlem, de nagyon remélem, hogy segítettem kicsit árnyaltabban látni a képet.

Szép napot! :)

A klímaváltozást alapvetően a következők befolyásolják: naptevékenység, a föld belső változásai, emberi tevékenység.

Az első kettőt megfigyelhetjük, ha ismerjük a változás jellegét, egyes káros hatásokat enyhíthetünk és/vagy felkészülhetünk rájuk. A harmadikat egyfelől az ipari tevékenység, másfelől a pazarló életvitel, harmadrészt a tudatlanság okozzák.

Az egyes hatások befolyásolják egymást, vagy csökkentik vagy növelik egymás következményeit. Mostani megfigyeléseink (már jó 50 éve) azt mutatják, egyes ipari és életviteli tevékenységeink jelentősen növelik a természeti hatásokat. Ez azt jelenti, ha nem lennének, egyfelől a természeti hatások kisebbek, másfelől több évtizeddel később következnek be. Utóbbi azt jelenti, sokkal hatásosabban tudnánk védekezni ellene, vagy találnák megoldást.

Az ipari tevékenység két fő károkozója a károsanyag kibocsátás és a fölösleges hulladék. előbbit a korábban tudatlanság, ma a mohóság okozza (a nagyobb profit érdekében gátlástalanul szennyezünk). A fölösleges hulladékot ugyancsak a profithajhászás (a visszaforgatás drágább), a pazarló életvitel és a tudatlanság együtt okozzák.

Néhány nagyobb probléma: Európán kívül hatalmas területeket mérgeznek meg, mert úgy olcsóbb a kitermelés. A fő bűnösök a nagy multinacionális, elsősorban USA cégek. Délamerikában Ázsiában hatalmas trópusi erdőségeket irtanak ki, megteremtve az elsivatagosodást ott, módosítva a nagy földi légköri és tengeri áramlatokat. Ez pedig alapvetően változtatja egyes területek éghajlatát. Pédaként a Golf áramlat megváltozása egész Nyugat Európát sok fokkal hűti, hatalmas téli fagyokat okozva. Ugyanakkor az Atlanti óceán élővilágát drasztikusan befolyásolva iparágak kihalását, átalakulását, ezzel országok drasztikus gazdasági változását idézve elő. Elsősorban Kelet Ázsiából hatalmas mennyiségű szemetet, elsősorban műanyagokat ontanak az óceánba. Sok négyzetkilométeres komplett szemétszigetek léteznek. Egyes fajok emiatt már kipusztultak, a folyamat erősen fokozódik.

Magyarországon a Kárpát medence elsivatagosodása várható a széljárások erős megváltozása miatt. Ugyanakkor erős szélsőségek is bekövetkeznek. A sivatagosodásra jó válasz lehetne az öntözéses rendszer. Ez létezett és kiválóan működött, ám az utóbbi 30 évben a csatornák eltömődtek, megszűntek, mára e rendszer gyakorlatilag nem létezik. A gabonatermelés jelentősen befolyásolódik, nálunk kicsi lesz a terméshozam. Nagyon sok dologban lehetne enyhíteni, ehhez azonban elsősorban szándékra, megfelelő tervezésre és beruházásokra lenne szükség. Ez azonban ekkora léptékben csak bizalommal és együttműködéssel lehetséges. Sajnos ha holnap reggeltől minden szakértő teljes jó szándékkal és erőbedobással kezdene neki, akkor sem lenne semmi, mert a társadalom nem hinné el. Erre nevelik régóta. Nagyon sokat árt a sok buta ember agresszív nemtörődömsége, akik az egészből semmit sem értenek, ezt utálva inkább azt mondják, nincs is semmi probléma. De még ha csak mondanák. Azonban ez a réteg a legagresszívebb az ellenállásban.

Hogy baj lesz-e?

Tudod, ha már nem 100000 ember hagyja ott a hazáját, és indul el újat keresni, hanem 1 milliárd - akkor már nem tudsz kerítést rakni eléjük, csak szólok.

#5:

A jó levezetéshez egyetlen apró vélemény:

"Tehát az üvegházhatás egy marha jó dolog, azok a klímabarmok, akik szerint az üvegházhatás rossz, üljenek picit vissza földrajzórára."

Esetlegesen vannak, akik a klímapánikolók közt tényleg ennyire korlátoltak, de szerintem a többség simán egyszerűsítve fogalmaz, valójában, amit állítanak, nem az, hogy az üvegházhatás, mint olyan, rossz, hanem hogy a növekvő mértéke rossz.

Mert jóból is megárt a sok.