Hogyan csoportosítjuk a fizikában a mozgásokat?
A tankönyvben le van írva, de nem teljesen pontos definícióval, hogy létezik haladó, forgó és összetett mozgás. Nekem ezzel több problémám is felmerült, például azok, hogy: A körmozgás melyik csoportba tartozik? Mik tartoznak pontosan haladó mozgásba? Ha például egy teljesen rendezetlen mozgású oxigénatomot vizsgálunk az összetett mozgásnak számít? Egyáltalán mitől lesz valami összetett mozgás?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Haladó mozgás az, aminél a test tömegközéppontjának helyzete megváltozik.
Forgó mozgás az, mikor egy test minden pontja körpályán mozog a testhez rögzített egyenes körül. (Ez az egyenes ugye a forgástengely.)
A körmozgás – keringés – biztosan haladó mozgás, hiszen a keringő test tömegközéppontja elmozdul.Hogy forgó mozgás is-e az attól függ, hogy közben forog-e a tengelye körül. Pl. egy bolygó esetén ha a bolygón álló ember mindig ugyanazt a csillagot látja a feje felett, akkor az nem forgómozgás.
> Ha például egy teljesen rendezetlen mozgású oxigénatomot vizsgálunk az összetett mozgásnak számít?
Nyilván a gázmolekulák mozognak, tehát haladó mozgást végeznek. És rendszerint forognak is ide-oda.
> Egyáltalán mitől lesz valami összetett mozgás?
Attól, hogy valami úgy végez forgómozgást, hogy a tömegközéppontja is elmozdul közben a viszonyítási rendszerhez képest.
Köszönöm szépen! Még az a kérdésem lenne, hogy azt írtad, hogy az a haladó mozgás, aminél a test tömegközéppontjának helyzete megváltozik. A helyzetváltoztatás alatt pontosan mit értesz? Ha mondjuk éppen a tömegközéppontot döfi keresztül a forgástengely, és a test forog, akkor a tömegközéppont helyzetváltozató mozgást végez a forgással, ugye? De ebben az esetben mégsem érzem teljesen ésszerűnek a haladó mozgás kifejezést. Ebben az esetben ez hova tartozik?
A helyes megfogalmazás nem az, hogy: Haladó mozgás az, aminél a test tömegközéppontjának HELYE megváltozik?
Rajzolj le egy görbét. Lehet egy egyenes, kör, vagy bármi. Egy test haladó mozgást végez, ha minden pontja e görbe mentén (vagy azzal párhuzamosan) mozog.
Most pedig döfd át a testet egy képzeletbeli egyenessel. Mindegy hol, csak az a lényeg, hogy haladjon át a testen. Ha most a test úgy mozog, hogy a tengelyen lévő pontjai nem mozognak, viszont minden más pontja egy körmozgást végez e tengely körül, akkor a test forog. Szimmetrikusan (ha a test szimmetrikus és a közepén van a tengely) vagy aszimmetrikusan minden más esetben.
Ha a test egyszerre mindkét mozgást végzi, akkor összetett mozgást végez.
Például a föld forog a tengelye körül, ettől van nappal és éjjel, ez a forgó mozgás. De a föld kering a nap körül is egy képzeletbeli ellipszis mentén, tehát haladó mozgást végez. De mivel ezeket egyszerre teszi, ezért a föld összetett mozgást végez.
> És ha a testet nem átdöfi ez a forgástengely, hanem csak egyetlen ponton érinti, és e körül forog, akkor gondolom szintén forgómozgásról beszélünk, ugye?
Ha a forgástengely nem megy át a test tömegközéppontján, akkor a tömegközéppont is forog, tehát haladó mozgás is van.
Ha játszottál Minecrafttal, akkor:
- W, A, S, D, szóköz: haladó mozgás,
- egér mozgatása: forgó mozgás,
- W, A, S, D, szóköz + egér mozgatása: összetett mozgás.
Sajnos nem igaz, hogy van haladó mozgás is. A test egy pontja rögzített. Tehát a test nem halad. Csak az egész test forog egy pontja körül.
Haladó mozgásnál a test minden pontjára igaz, hogy nem tér vissza ugyanabba a helyzetbe.
> Sajnos nem igaz, hogy van haladó mozgás is.
Vitatkoznék… Illetve definíció kérdése…
Ha van haladó mozgás van, akkor a testnek van lendülete. Ha megszüntetünk mindenféle rá ható erőt, akkor a test egyenes vonalú mozgást fog végezni.
Ha csak forgó mozgás van, akkor a testnek van perdülete (és csak perdülete van). Ha megszüntetünk mindenféle rá ható erőt, akkor a test forgásban marad, de lendület hiányában ugyanabban a pozícióban marad.
Az ujjadon pörgetett frizbi jó példa arra, mikor a test úgy végez forgómozgást, hogy a forgástengely nem a tömegközépponton megy át, így a tömegközéppont köríven haladó mozgást végez. Ha hirtelen kihúzod az ujjad a frizbi alól, akkor a lendület miatt a test egyenes vonalú mozgást végezne (az más kérdés, hogy nem azt végez, mert a gravitációs erőt nem szüntettük meg).
Ha a nem a tömegközépponton átmenő tengely körül forgó testnek nincs haladó mozgáskomponense, akkor mi különböztetné meg a tömegközépponton átmenő tengely körüli mozgástól?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!