Ha adott egy földterület, földrész, egy árok vagy csapás vagy akár egy erdő, annak "életkorát" miként tudnám meghatározni?

Hát ez még a szakembereknek is sokszor nehéz. Ha értesz hozzá te is meghatározhatod, más kérdés, hogy nem biztos,hogy el fogják fogadni. A helyszíni vizsgálatokhoz (ha nem történik mintavétel) akkor is a terület tulajdonosának engedélye kell. Ha mintavétel is történik, márpedig sok esetben az nélkül nehéz bármit is mondani ahhoz meg még több engedély kell (erre külön jogszabályok vannak, hogy mikor milyen mintavételhez, kinek és milyen engedélye kell). Például egy pár éve belefutottunk abba, hogyha ház alapozáshoz szükséges előzetes talajmechanikai fúrást készítünk nem kell csak a terület tulajdonos engedélye (meghatározott mélységig). Ha ugyenezzel a technolgóiával, ugyanazon a telken de nem ház alapozáshoz, hanem tudományos céllal akarjuk ugyanazt a fúrást (és abból ugyanazokat a vizsgálatokat) elkészíteni gyakorlatilag csak a római pápa áldása nem kell hozzá, de rajta kívül mindenkié.

A legtöbb ilyen vizsgálathoz első körben egy rendkívül bonyolult műszerre van szükség, amit úgy hívunk, hogy az észlelő szeme. Jó alaposan meg kell nézni, körbe kell nézni. Esetleg könyvtárba elmenni. Sok esetben ezek ma már nagyrészt mesterségesek, és régebbi térképeken szerepel még az eredeti állapot. Abból már sokat lehet látni, következtetni. Szintén hasznosak az ún. peres iratok a levéltárakban. Rengeteg birtok per (nem csak mostanság, ld. pl. Arany János Fülemüle c. költeménye) volt az elmúlt évszázadokban, soknak az iratanyaga fennmaradt és levéltárakban engedéllyel kutatható. Nagyon sok helytörténeti stb. adat kinyerhető ezekből az iratokból (pl. kiderül, hogy az adott árkot a Sánta Józsi ásta, hogy a kétökrös szekérrel jobban elférjen, de ez nem tetszett Félszemű Pistának és beperelte stb.), ugyanígy sokhelyen erdőtelepítések stb. is megvannak. Sok pl. egyházi feljegyzés is használható, régóta kiterjedt "pénz kérés" zajlott. Olvastam olyan levelezést, hogy "X plébános pénzt kért az egyházmegyétől arra, hogy egy erdőrészt újra telepítsenek, mert egy villámlás utáni erdőtűzben leégett a fele, és így nem szép látvány a templomkertből". Aztán ha megvan a levelezés és megvan a pénz, esetleg a "teljesítés igazolás" akkor szinte napra pontos dátum is megtalálható. Később főleg a XIX.sz. második felétől maradtak fenn bűnügyi leírások, pl. "lefejezett holttestet találtunk a keresztútnál lévő domb tetején", ha ott ma nincs domb hanem egy árok van lehet tudni, hogy az árok mesterséges és a bűncselekmény után készült (akár azzal összefüggésben, mert sokszor gyilkosságok helyszínét átrendezték, pl. elhordtak egy dombot, mert a tetején akasztották fel Naplopó Sándort). Ezekkel a forrásokkal közel 1000 évre ha szerencsés az ember vissza lehet követni egy terület átalakulását. Ha ennél régebbi (bár amiket kérdezel az árkokat leszámítva szinte biztos, hogy erősen antropogén és max. néhány 100 éves a cucc), akkor összehasonlító geológiai-geofizikai-ős földrajzi adatok alapján lehet rekonstruálni, hogy mi történt.