














Hát éppenséggel semmilyen gázra nem mondható, hogy teljesen színtelen lenne.
Minden gáznak láthatóak hiányzó vonalak az abszorpciós színképén, ami azt jelzi, hogy bizonyos hullámhosszokat elnyel.
Ha a hiányzó árnyalatok nélkül is teljesen fehérnek látszik az áteső fény (tehát mondjuk körülbelül pont egy-egy R-G-B sáv esik ki, akkor szemre színtelen marad a gáz.
Nézd meg az alábbi emissziós vonalas színképeket.
Ez pont azokat a sávokat mutatja, amik elnyelésnél kiesnek.
Ha megnézed a neont, ott például a pirosas-sárgás tartomány esik ki, ezért ha elég mennyiségű neongázon nézel át, az kékesnek tűnik. Az elég mennyiség alatt mondjuk kilométer vastag légkört értve, én meg nem tudok tiszta neongáz légkörű bolygóról, úgyhogy elég teoretikus a dolog.
A higanygőz meg éppen pirosasnak látszana ugyanilyen helyzetben.
Hidrogén esetén nagyon szúk sávok esnek ki, azok is viszonylag egyenletesen a spektrum mentén, ezért nem nagyon lehet észrevenni színt, még ha egy bolygónyi hidrogén-légkörön is nézel át.
Hasonló a helyzet a héliummal, is, nagyon kevés sáv esik ki, és egyenletesen. Nitrogénnél, szénmonoxidnál meg egyenletes az elnyelődés mértéke a komplett spektrumon, kevésbé átlátszóak, mint mondjuk a hidrogén, de nincs igazán színük.
Azt, hogy maga az adszorpciós színkép miért olyan, amilyen, az az elektronpályák gerjesztési energiaszintjeivel van kapcsolatban, de ezt egy fizikus nálam jobban el tudja magyarázni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!