Régen hogyan zajlott egy műtét?

Voltak okosságok:

- fejbe kúrták 1 bottal, beájult, nem érzett semmit

- befogták orrát-száját, beájult... ...

- elszorították a nyaki ütőerét, beájult ... ...

- alkohollal leitatták, beájult... ...

Lévén, hogy mindenkinek más a fájdalomküszöbe és a fájdalomtűrése, nem lehet egységesen megállapítani, mi az a szint, ami biztosan halállal jár. Azt viszont meg kell hagyni, hogy az esetek jó része a páciens halálával végződött.

Az első sikeres műtétek (amikről feljegyzések is vannak) az ókori Görögországból származnak (pl. Hippokratész). Nyilvánvalóan hatalmas fájdalmat kellett elviselni a páciensnek.

Az előző válaszra reflektálva: nem igazán van értelme ezeknek a "módszereknek". Különösen annak, hogy egy bottal leütik az illetőt. Az ebből adódó koponyasérülés csak tovább rontotta volna a sokszor amúgyis kilátástalan helyzetet.

Az alkohollal történő bódítás azonban sokáig "bevett szokás" volt. Ezenkívül amiről a fáma nem szól, a különböző kábítószerek használata. Ezek hiányában viszont csak a tűrés volt az egyetlen lehetőség. Az éteres kábítást (vagy kéjgázzal) csak az 1800-as években kezdték alkalmazni.