Igazán csak a téli, hideg időjárás alkalmas vírusos megbetegedésekre. Akkor?

Minden vírus másként viselkedik.

Az influenza pl csak nedves hideg környezetben él túl.

A korona sem épp melegtűrő, de sokkal agresszívabban terjedő betegség.

Már láthatóan trópusi országokban is regisztráltak koronavírusos megbetegedéseket, tehát a melegebb idő ebben nem igazán fog számítani.

Az olaszok helyzetét még valószínűleg vizsgálják, de fontos minden országnak tudni, hogy ott mi volt a gyors elterjedés és magas halálozási arány oka.

Nézd meg itt a vírus térképen. Déli országokban is képes terjedni, bár hozzátenném, hogy egy fertőzött emberrel való beszélgetés közben nyilván ott is átadódik ahol meleg idő van. Talán a felületeken már kevesebb ideig tud megélni a melegben és UV sugárzásban, de a közvetlen kilégzés elé állva a meleg idő és a napsugárzás nem fog tudni közbelépni. Ez majd a végén megtudjuk pontosabban.

[link]

A cseppfertőzéssel terjedő vírusok esetén a magasabb hőmérséklet gyorsabb párolgást okoz, így az a folyadékcsepp, amiben a vírus utazik, az kiszárad, a vírus meg elpusztul. A nedvességtartalom sem lényegtelen, magasabb nedvességtartalomnál, főleg eső esetén a vírust tartalmazó cseppek nem tudnak akkora utat megtenni a levegőben. Ergo a cseppfertőződéssel terjedő vírusok szeretik a hideg, száraz időt, és nem kedvelik a meleg, nedves, esős időt.

De melegben sem tűnnek el a vírusok. Az influenzát is elkaphatod júliusban 35 °C-ban. Csak ennek jóval-jóval kisebb az esélye, nyáron nem alakul ki járvány.

Itt meg mindegyik vírus máshogy működik. Van, ami jobban érzékeny a hőmérsékletre, ott meghatározó lehet a terjedés szempontjából ez, más vírus kicsit ellenállóbb, és bár ott is fékezi a terjedést esetleg a meleg, de nem annyira, hogy ez legyen a terjedését befolyásoló elsődleges tényező.

> Valamint, Ha Olaszországban melegebb az idő, mint pl. Magyarországon, akkor hogyhogy ott mégis ennyien megbetegedtek koronavírussal?

Olaszországba előbb érkezett meg a vírus. Nyilván népszerű turisztikai központ is, meg gazdasági szempontból is nagyobb tényező, mint Magyarország. De ez esetleges, történhetett volna fordítva is.

Itt azt kell érteni, hogy a járványok kezdetben exponenciálisan terjednek. Nagyon leegyszerűsítve 1 beteg megfertőz mondjuk 1 másikat egy nap alatt, és lesz két beteg. A következő napon a 2 beteg 2 másikat fertőz meg, és lesz 4 beteg. Majd 8, 16, 32… A dolog kissé bonyolultabb, de jelenleg azt lehet mondani, hogy a megerősített megbetegedések száma 3-5 naponta megduplázódik. Nem azt kell nézni, hogy Olaszországban négy nap alatt 7700-al nőtt a megbetegedések száma, hanem azt, hogy négy nap alatt kb. megduplázódott. Magyarországon sem azt kell nézni – főleg a későbbiekben, mikor már százával lesznek fertőzöttek –, hogy négy nap alatt 9-cel nőtt a megbetegedések száma, hanem hogy négy nap alatt itt is nagyjából megduplázódott.

Ilyen szempontból nálunk sem terjed lassabban. Illetve még az elején vagyunk, kérdéses, hogy meg lehet-e itt fogni úgy, hogy ne váljon tömegessé a fertőzés. Mert napi 2-3 betegnél még vissza lehet követni, hogy ki kivel találkozott, megtalálni ezeket az embereket, elkülöníteni, amíg nem adják tovább a vírust. Még napi 50 betegnél is talán vissza lehet követni, bár ott már rengeteg időt, energiát követel a dolog és jóval kevésbé hatékony. Napi 500 új betegnél meg ez kb. reménytelen, ott már csak az általános intézkedések működnek (nagyobb területű karantén, vesztegzár, kijárási tilalom és hasonlóak).

A hidegnek nem feltétlenül az a lényege, hogy a vírus abban jobban vagy kevésbé terjed.

Ne feledd azt a hatást, hogy ha hideg van, több ember tartózkodik többet zárt légterekben, tehát alapból nagyobb a fertőzés lehetősége.

Meleg időben ablakok nyitva, emberek nyílt tereken, vagy zárt térben, de a levegőt folyamatosan recirkuláló és részben legalább szűrő légkondiban ülnek.

Nyári melegben a fő fertőzésforrás szerintem főként a rosszul fertőtlenített medencés standokra zsugorodik.

A probléma kissé annál is összetettebb, ahogy 2*Sü felvázolta. Az egy dolog, hogy valaki benyal egy vírust. Az meg egy másik, hogy beteg lesz-e tőle. Ez függ a vírus erejétől (azonos populációnak nem minden egyede azonos erejű, képességű!) és függ az ember ellenálló képességétől, illetve ezek kölcsönhatásától.

Télen azért fázik valaki, mert nem öltözik megfelelően. És mert az orra is 36°C körüli, kint meg ugye alig kettő, vagy éppen a mínuszok röpködnek. Télen (errefelé) a zöldségek és gyümölcsök se teremnek (szabadtéren), étrendünk (mondjuk úgy, sokaké) nem megfelelő, ezért a szervezete legyengül. Ha itt a hideg lenne a fő tényező, akkor decemberben januárban kéne az influenza főszezonjának lenni. De nem, az február végén és kicsit később szeret burjánozni. Mert akkor a leggyengébb az ember.

A hőmérsékletet mint tényezőt, különösen mnt meghatározó tényezőt, felejtsük el. Vannak sokkal fontosabbak nála. Viszont a hideget meleget mindenki ismeri, ha egy őrült bedob egy ilyen mesét az jobban terjed mint a koronavírus, mert tetszetős és sokkal többen értik. De hamis.