Ha a bóját a víz hulláma gyakorlatilag fel-le hintáztatja, akkor miért kötnek súlyt az aljára az elsodródás ellen?

amit belinkeltél, az jó szemléltetés, de tényleg túlidealizált eset.

a valóságban a szél által gerjesztett hullám sem tökéletes, egyik oldala kissé meredekebb, könnyebben sodorja el a dolgokat, na meg maga a szél is közrejátszik.

ilyen alapon meg lehetne kérdezni, hogy miért mossa a szemetet/hajókat partra a víz? az áramlatok is közrejátszhatnak, főleg a nyílt óceánokon, de egy halászhajónak nem ér sokat, meg akkor csak körkörösen keringene az is a tengerekben

Megértem, hogy a látszólagos voltához képest a hullámok molekulái nem mozognak. Mert azt látjuk, mintha a hullámokkal a víz is mozogna, és ez érthető módon benne van az emberben. Ezzel együtt a hullámok csak fel-le mozognak, és még az óceánok esetén is ez van. Ez egy a fel-le mozgás pontosabban egy körkörös mozgás, amit a Gerstner modell ír le. A nem mértanilag szimmetrikus hullámok esetén sincs vízszintes mozgás és mozgatási hatás, egyszerűen ez ilyen.

És teljesen érthető, ha ez furának tűnik és mégis valami vízszintes mozgást és erőt szeretnénk a hullámzásban a hatásában látni. Az viszont nincs. Csak fel le mozog, pontosabban egy körkörös mozgásban, tehát kicsit oda-vissza is a vízszintes irányban. Összességében nem halad és nem is fejt ki vízszintes hatást.

Annyi mondjuk hozzátehető, hogy egy átbukó hullám üthet a tetején, és így kifejthet némi vízszintes erőt, de ez elég kicsi mennyiséget jelent, tehát ennek fejében hozzátehető a válaszhoz. A bóják lehorgonyzása viszont nem ettől van, hanem a legnagyobb hatások miatt, ami a szél, az árapály és az óceáni áramlatok.

[link]

Nem vagyok egy nagy bója ismerő. De sokféle célra helyeznek ki bójákat, hajók navigációjához, megjelölnek vele nem látható zátonyokat, használják az oceanográfiában kutatásokhoz, és vannak fajtái bőven. Nem hinném, hogy rögzítés nélkül kihelyeznék, kivétel a tengeráramlatok mérése, de nyilván ott a cél is az, hogy a sodrást mérjék vele, minden más esetben szerintem lerögzítik.

Viszont két érdekes videó :) elég belőle pár másodpercet megnézni, hogy az óceáni hullámok mennyire a sztenderd szerint viselkednek és, hogy maga a hullám az nem jelenti a víz mozgását.

Ez itt két surf-ös videó légi felvételen. A surf-ösök várakoznak a vízben a deszkáikon, nem mennek sehova, közben áthalad alattuk egy tényleg nagy óceáni hullám. Pár másodperc, de látszik belőle, hogy még egy ilyen tényleg nagy hullám sem jelenti azt, hogy a víz áramlik. Csak átmegy alattuk a hullám!

Természetesen más az amikor a hullám kifut a partra, ahol egy víztömeg tényleg kifut és visszahúzódik. Ott a vibráció veti ki, mert már nem tud a hullám terjedni hullámként. Egyébként a videókon jól látszik, hogy a nagyon nagy óceáni hullámok is csak megemelik a vizet és a rezgés az ami terjed. Nyilván vannak felszíni áramlások is, de az független a hullámoktól, és változó, hogy milyen sebességűek.

1:28-nál

[link]

itt is látható 0:44-től többször is

[link]

"Természetesen más az amikor a hullám kifut a partra, ahol egy víztömeg tényleg kifut és visszahúzódik. Ott a vibráció veti ki, mert már nem tud a hullám terjedni hullámként."

A hatás nem simán a "partnál" jön ki, hanem bárhol, ahol a vízmélység változik, csökken.

Ha belegondolsz, egy átcsapó hullám sosem jöhetne létre, ha nem lenne a vízmolekuláknak hullám irányú mozgása.

És gondolom belátható, hogy ez a hatás nem az átcsapó hullámnál jelenik meg azonnal, egy pillanat alatt, előtt meg semmi, hanem az átcsapásig erősödő mértékben.

Szóval, de, van egy, a hullám nagyságától függő, "előre lökdöső" hatás is.

Esetlegesen ideálisa egyforma vízmélység esetén nem tud kialakulni, de ezt is kétlem.

Persze természetes körülmények közt elég nehéz lehet a hullám és a szél hatását szétválogatni.

(Kicsit hosszabb lett, de több rövid és fontos részlet miatt.)

A partos példát természetesen csak a legjellemzőbb esetnek írtam, és nem kizárólagosnak. A következőt valahogy mintha kevernéd, vagy csak nem értem jól ahogy írod, nem tudom, lehet csak félreérthetően irkálunk. :)

"Ha belegondolsz, egy átcsapó hullám sosem jöhetne létre, ha nem lenne a vízmolekuláknak hullám irányú mozgása." (Az átbukó hullámokat magukat későbbre venném.)

Itt én először kettéválasztanám a hullámmozgást és a különféle egyéb okokból keletkező tényleges vízáramlásokat. Talán így kialakul a közös nevező, és a kérdező is jól fogja érteni, lehet, hogy így tisztázódik a dolog.

Wiki: Hullám

"Energiát szállítanak anélkül, hogy a közeg anyaga állandó mozgásban lenne a terjedés irányába." Van egy alap ábra is hozzá, kicsit hasonló, csak alapvetőbb (egyből fent jobb oldalon).

[link]

De jó példa a hullámmozgásra amikor Andi és Kati egy kötelet hullámoztatnak. A kötél hullámzik, de egyáltalán nem halad. Ilyen maga a hullámmozgás. Az áramlatokat meg szerintem külön érdemes nézni, hogy ne keveredjen a hullámmozgással az áramlás ténye.

Van tehát egyszer a hullámmozgás maga, ami bármekkora is a hullámzás a tengeren, önmagában nem szállítja a vizet. Akkor sem ha óriási a hullámzás. Úgy mint a videókon, amikor a várakozó szörfösök alatt csak elhalad még a nagyméretű hullám is. Ettől függetlenül nyilván megkülönböztethető és van és lehet többféle tényleges víz áramlás is az óceánokon, csak azt nem a hullámzás maga kelti. A hullámokat lényegében a szél kelti, ez a többségére igaz, de nyilván vannak mélytengeri rengések, stb is, amik keltenek hullámzást, viszont ettől gondolom itt eltekinthetünk, mert nem érinti a kérdés lényegét. Viszont alapvetően a tengeri hullámzást a szél kelti, és egyáltalán nem azonos a víz áramlásával.

Talán érdemes mellékesen megemlíteni, hogy hány tényező szabályozza a tengeráramlásokat, de tényleg mellékesen, hogy mik áramoltatják az óceánokat (címszavakban): hőáramlás horizontálisan és vertikálisan, sótartalom különbségeiből adódó sűrűségkülönbség miatti áramlás, hőmérséklet különbségből keletkező sűrűségkülönbség miatti áramlás, Föld forgása, Coriolis-erő, vízfelszíni áramlatok, tengermélyi áramlatok, árapály keltette áramlás, a kicsi és lokális hatásokat olyanok keltik, mint a hidrotermális kürtők, vulkánok, valamennyi interferencia is felléphet hullámok találkozásánál. (Ilyenek jönnek szóba az áramlatoknál.)

Az átbukó hullámok előtt talán a hullámok főbb fajtáit is érdemes akkor említeni, hogy kicsit tisztább legyen a kép, gondolom a kérdező is jobban átlátná. A tengeri hullámokat a szél kelti, tehát nem vízbe omló hegyoldalakról van szó a szokásos hullámok esetében, és a kicsi, sima hullámokat éppúgy a szél kelti, mint a 10 méteres hullámokat is a viharban. Ez az alap a tengeri hullámok esetében, hogy a szél kelti és ez nem áramlást ad, hanem csak a hullámmozgást. 1 méter körül a hullámoknak taraja van, míg 3 métertől jönnek a szörfös hullámok, amik átbuknak. Még nagyobbak azok a hullámok, amikor hab jelenik meg a vízen (a széltől), és még nagyobb hullámok esetén a szél porszerűen vizet fúj el a hullámok tetejéről. Van a hullámoknak egy rakás fajtája, van vagy egy tucatnyi, de alapvetően az előbbiek áttekintésnek bőven megteszik.

A részletek gondolom segítenek a hatásokat áttekinteni és elhelyezni egymáshoz képest.

Az átbukó hullámok keletkezésének oka az amikor a hullám magassága nagyon megnövekszik a hullám hosszához képest, akkor bukik át felül. Erre írtam a jellegzetes és ismert partos példát, amikor a sekély parti mélységben a hullám energiája alul nem tud megnyilvánulni, és megemeli a hullámok magasságát. Egyszerűen túl magasak lesznek a hullámok és átbuknak. Az átbukó hullámoknak a hosszához képest túlzottan megnövekszik a magassága, és ezért buknak át, viszont nem a vízáramlástól.

Viszont mivel a szél kelti a hullámokat, ezért gondolom gyakorolhat valamennyi sodró erőt is egy kicsit a víz felszínére, tehát megsodorja is talán egy kicsit a vízfelszínt, de azt nem tudom ez milyen mélységig terjedhet, szerintem mm-ekben mérhető. Az tényleges vízáramlás, ha a szél megsodorja a vízfelszínt, viszont nem a hullámmozgásból következik - ennyit viszont fontos tisztázni. Meg ez szerintem nagyon kicsi vízmozgást eredményez, de valamennyit egyébként tényleg kellene kiadjon. A szél a vízre alapvetően egy nyomást gyakorol, és mintegy "megnyomja" és az az erő terjed hullámzásként és nem a sodróerő.

Meg az átbukó hullámok teteje is biztos tud egy vízszintes erőt kifejteni, hát tényleg nem tudom ez meddig tud hatni, szerintem az ereje hamar elvész a vízben. Inkább meglökheti alkalomszerűen a bóját.

Találtam egy képet, amin több ábra van a víz hullámzásról, és van itt egy ami akár a spontán szörfös esetet is lehetségessé teszi, bár én tartom magam a ritkaságához, de nyilván néha megeshet. A jobboldali ábrán a fekvő palackos kép:

[link]

Enélkül is értettem.

Az IDEÁLIS, szinuszos folyadékhullámzás esetén, konstans vízmélységnél a hullámzás közben a vízmolekulák nem végeznek hullámirányú folyamatos mozgást (hullámirányú előre-hátra lengést ott is végeznek).

Nem is az ideális modellel van a bajom. :)

Átbukó hullámokról találtam egy ilyen képet.

[link]