A hangrobbanáshoz hasonlóan elképzelhető lenne a "foton-robbanás" is?
Ismeretes: a fénysebesség állandó, azaz független a fényforrás sebességétől. Hasonlóképpen a hangsebesség is független a hangforrás sebességétől.
Hangrobbanás akkor keletkezik, amikor a hangforrás sebessége eléri/átlépi a hangsebességet.
Ilyen alapon logikailag (és persze csak elméletileg) létrejöhetne egy fotonrobbanás is. Vajon mi történne ilyenkor?
Tudom, a fénysebességet nem érheti el semmi, mert így tanították (Einstein szerint).
" Vót má'" hasonló kérdés.
Szóval, ha egy izgatott proton a fénysebesség 75,1 százalékával tépet egy reaktor hűtővizében az több mint az adott közegre érvényes (virtuális) fénysebesség.
Az effektus létrejön.
'Hangrobbanás akkor keletkezik, amikor a hangforrás sebessége eléri/átlépi a hangsebességet'
Helyesen: az adott kozegre ervenyes hangsebesseget. Az elso valasz jo, csak ertelmezni kell tudni: vakuumban nem lesz fotonrobbanas, csak megfeleloen 'lassu' kozegben.
A kérdésemet egy kora reggeli „felindulásból” tettem föl, de nem hülyeségből, csak egyszerűen megszaladt az agyam, mert szeretek gondolkodni…
A Cserenkov-effektus leírása nem vonatkozhat a feltett kérdésemre. Azért nem, mert egy pozitív töltésű részecske, vagyis a proton egyenes vonalú mozgása által keltett hatástér nem azonos a definiált elektromágneses (EM) térrel a következők miatt:
- EM teret egy töltés „rezgő” mozgása hoz létre, (pl.: sugárforrás, vagy egy rádióantenna) ;
- egy proton egyenes vonalú mozgása egyenértékű az elektromos árammal, viszont ebben az esetben egy egyenes vezető mágneses teréről kell beszéljünk, melynek mágneses tere nem hozható össze az EM tér mágneses komponensével; továbbá, nagyságának változása egy adott helyen a proton sebességétől függ;
- az „állandó töltésű” proton elektromos tere is állandó, illetve, a mozgásával létre jön egy változás, de csak a sebességétől függő mértékben, melynek szintén semmi köze pl. a fény frekvenciájához (≈10^15);
- kivétel lehet, ha a proton gyorsuló mozgást végez;
- a kérdésemben pl. egy gamma vagy röntgen sugárforrás nagy sebességű mozgására gondoltam, melynek EM-frekvenciája 10^19 is lehet…
Nem fogsz a Cserenkov-sugárzásnál közelebb jutni a kérdés témájához.
Mert a foton "jólnevelt" versenyző.
Sosem fog egy közegben gyorsabban haladni az ott aktuális fénysebességnél. Mármint a közegen átjutási sebességben ugyebár, mert két ütközés vagy elnyelődés közt persze ott is a vákuumban érvényes C-vel halad.
Nincs tömege, vagyis nincs szüksége "fékútra" sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!