Energetikailag mi a különbség a futás és a séta között?
Miért izzadunk jobban (nagyobb az energia felhasználásunk) a sebesség növekedésével, amikor lényegében ugyanott mozgunk, haladunk, a légellenállás növekedése ezen a szinten elvileg nem számottevő, a súrlódási munka pedig ugyanaz. Azaz mire kell, megy el a sétához (alacsonyabb
sebességű futáshoz) képesti több energia. Itt most tegyük fel, hogy a mozgás ugyanaz a sétánál is, azaz egyszerre nincsen lent a földön a két láb.
#10
Ahogy Sztrogoff írja (és írta korábban is, valamint én is írtam a negyedik pontomban).
Egyébként nem tudom, mit vársz. Ha kerekünk volna, meg elektromos motorjaink, nyilván tök már volna, de nem így van.
"A várkeringés gyorsítása szerintem már csak következmény: ahhoz, hogy több energia szabadulhasosn fel, kell felgyorsulnia a "szervezetnek" is."
Ahhoz, hogy több energia szabaduljon fel adott idő alatt! Azaz nagyobb legyen a teljesítmény! Márpedig az mindenképpen nagyobb lesz.
Sziasztok!
Köszönöm a válaszokat, azt hiszem megtudtam, amire kiváncsi voltam. Mivel többször visszakérdeztetek, hogy mi a kérdés, mit várok, megpróbálom még egyszer, helyesebben, illetve egzaktabban megfogalmazni: mi az oka annak, hogy ha növeljük a sebességünket futásnál (futásnál, azaz nem változik csak szaporább a mozgásforma), akkor nagyobb az energiafelhasználásunk (jobban izzadunk, elfáradunk, több kalóriát veszítünk), noha kívülről nem történik más, mint hogy egy adott tömeget A pontból B pontba viszünk, csupán nagyobb sebességgel, márpedig ennek a "tömegáthelyezésnek" az munkaigénye alapesetben nem függene a sebességtől. Ami általános válaszként felmerült, mint súrlódás, légellenállás (esetleg nehézségi erővel szembeni többletmunka) véleményem szerint önmagában nem magyaráz akkora energianövekményt, mint amit tapasztaltunk.
Az emberi test futómozdulatának inga-rugó, illetve azon belül az optimális (avagy minimális) energiaigényű "saját" vagy "kényelmi" frekvencián (ebből eredő kényelmi sebességen) történő mozgástól való eltérés azonban valóban egy ésszerű magyarázat, ergo még egyszer köszönöm a válaszokat.
Ugyanakkor ha jól gondolom, ez a kényelmi frekvencia
valahol a mi általunk kocogásnak nevezett futásnál lehet, mivel tapasztalatom szerint onnantól kezdve csak nő az energiaigény a sebesség növelése esetén, parabolikus összefüggést feltételezve ergo nem lehetsünk kocogásnál a parabola bal oldalán.
Másrészt az inga-rugó modellből származó kényelmi sebesség elmélet alapján elvileg akkor nagyjából körülírható lehetnének az ideálisnak nevezett "futóalkat" paraméterei, amiben jó közelítéssel az inga kapcsán az alsó lábszár, felső lábszár, felső kar hossza, illetve arányai, a rugó kapcsán pedig a boka, térd ízületek és izomzat lehet a meghatározó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!