Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért olyan nagy baj az, hogy...

Miért olyan nagy baj az, hogy például a globális felmelegedés miatt esetleg fajok halnak ki?

Figyelt kérdés
A természet ilyen én úgy vettem észre hogy fajok jönnek és mennek, fajok halnak ki új fajok lesznek, ez mindig is így volt és így is lesz a Föld történelmében, sőt talán még fontos is ez a természetben az evolúció és szelekció miatt. Ha csak megnézzük a dinókat vagy akár később a kardfogú tigrist és a mamutot mindig is változtak a fajok, most miért hisztiznek sokan ezen hogy úristen fajok halnak ki a globális felmelegedés miatt, például ilyen Gréta Thunberg félék.
2019. dec. 30. 22:44
 1/9 anonim ***** válasza:
100%

Vannak fokozatok:

[link]

2019. dec. 30. 22:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:
1. Például egy biológustól hallottam, hogy állítólag amikor a jégkorszak jött, akkor minden 40 kiló feletti állat kihalt, akkor haltak ki például a mamutok is
2019. dec. 30. 22:52
 3/9 anonim ***** válasza:
100%

1. A mamutok nem azért haltak ki, mert jött a jégkorszak. A mamutok a hideg éghajlathoz alkalmazkodott faj. Két teória van: az ember miatt haltak ki vagy mert enyhült a jégkorszak és lecsökkentek azok az élőhelyek, amiket kedvelt.

A jégkorszak enyhülésével a megafauna nagy része kihalt. Az állatok, amiket ma látsz az egykori megafaunának csak az árnyéke. A mostani kihalással pont az is a baj a pleisztocéni kihalás után nem állt helyre a rend. Nincs állat, ami ma betölti a mamutok és többi állat helyét. A ma élő állatok akkor is éltek, amikor a kihalt megafauna, az ember miatt pedig az, ami túlélte a pleisztocént az üres helyek betöltése helyett kihal ugyanúgy. Európából eltűntek a nagyragadozók, mint az oroszlán vagy hiéna. Aztán az ember miatt a megmaradtak, mint a farkasok is fogyni kezdtek.


2. A hirtelen, tömeges kihalás nem egyenlő azzal, hogy a fajok változnak. A dinoszauruszok is pont egy nagyon rossz példa, mert ha ezt a kihalást ahhoz a kihaláshoz hasonlítod, akkor azt jelenti, hogy az emlősök korának vége (és beleértve az embernek is). A dinoszauruszok kihalása utána millió évekbe telt, mire helyreállt valamennyire a föld élővilága, pedig nem is a legnagyobb kihalás volt. A szerencsés túlélők (amik egyébként szintén majdnem kihaltak, hiszem a dinoszauruszokkal akkori emlősök is haltak ki bőven) betöltötték a legtöbb dinoszaurusz helyét és többet.

Most pedig az élővilágnak nincs ideje pótolni a kiesett játékosokat.

Lehet nem sínyled meg, ha kihal a panda. De mi történik akkor, ha olyan fajok tűnnek el, mint pl. a cápák, amik már 400 millió éve vannak beépülve az ökoszisztémába? Hogyan lehet megjósolni, hogy milyen dominóeffektus indul el akkor, ha mind kipurcan? Olyan lények, amikre 400 millió éve épít a természet? Eléggé beláthatatlan.

Elég csak arra gondolni, hogy mi történt, amikor az emberek miatt elkezdtek pusztulni a tengeri teknősök. A tengeri teknősök azon kevés faj közé tartoznak, amik medúzákat esznek. A medúzák elszaporodtak és felzabálnak rengeteg halat.


3. Azért hisztiznek, mert egyrészt rendelkeznek empátiával és mert segíteni akarnak ezeken a fajokon. Mint írtam, ezek a fajok maguk is túlélői a pleisztocéni kihalásnak és azóta a természet nem regenerálódott még. Cserébe most újabb kihalási hullám készül.

2019. dec. 30. 23:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
81%
Igazad van, gondolkodhatok én is így. Engem például nem zavar, ha kihalsz. Én ezt nem teszem, mert kitalálom, miként kerüljem el.
2019. dec. 30. 23:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
100%

Hozzátenném, hogy nem csak az a baj. A Föld mindenképpen benépesül, amíg életre alkalmas. A baj az, hogy mi, emberek nem jól jövünk ki belőle. Magyarországon pl. kipusztulóban vannak a fenyvesek és 50 éven belül kipusztulnak a bükkösök is (nem bírják majd a száraz, meleg nyarakat) Ha ez túl hirtelen történik, nem cserélődik le tölgyre, hanem elindul a talajerózió, és kopár hegyeink lesznek. (Azaz az egész bioszféra leépül, növény, állat pusztul.)


De valóban nem ez a legfőbb gondunk, hanem az, hogy nem nagyon lesz mit ennünk. A hőmérsékleti szélsőségek is nőnek, tehát pl. az öt fokos átlaghőmérséklet-emelkedés nem azt jelenti, hogy a mostani 38 fok helyett lesznek majd 43 fokos csúcsok nyáron, hanem simán lesz 50 fok. Az még mindig nagyon csábító lesz a még délebbre élőknek, hogy idejöjjenek, mert még mindig sokkal jobb, mint náluk. És mondjuk egy török hadsereget nem állít meg a GYODA... Rengeteg civilizációról tudunk, ami az éghaljatváltozás miatt omlott össze. A GLOBÁLIS felmelegedéssel az a baj, hoyg ez az egész világon így lehet. Persze nem feltétlenül lesz így, és nem biztos, hogy megérjük. Szerintem a legrosszabb forgatókönyv az, hogy egy újabb Maunder-minium kezdődik (az eleje eddig bejött, tehát csökken a napfolt-ciklusok maximuma) és az újabb kis jégkorszak ellensúlyozza a klímaváltázást, így az emberiség újabb 50 - 250 évig csak növeli a szén-dioxid szintet, mert "nem fáj eléggé". Amikor aztán újra feléled a Nap, akkor már a mostani legdurvább forgatókönyv (a +5fok) lesz a legenyhébb.

2019. dec. 31. 00:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
88%
Úgy hisszük, hogy néhány fokos átlaghőmérséklet növekedést meg sem érez az ember a plázák légkondicionált környezetében. Sajnos a bioszféra többi résztvevője nem ennyire szerencsés, és majd lesz nagy jajveszékelés amikor rájövünk, hogy mi is a bioszféra része vagyunk.
2019. dec. 31. 02:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 EagleHUN ***** válasza:
100%

Nemrég láttam valahol egy jó példát ennek a problémának a szemléltetésére:

Ülsz egy repülőgépen és kihúzol egy szegecset mi történik?

Valószínűleg semmi.

Kihúzol egy másikat is semmi nem történik...

Továbbra is húzogatod a szegecseket egyszer eljön az a pont amikor a géped már nem bírja tovább és láncreakció szerűen szétesik alattad te pedig meghalsz.


Az emberiség jelenleg eléggé gyakran húzogatja ki ezeket a szegecseket a bioszférából, naponta halnak ki fajok.

Üresen maradnak az evolúciós "fülkék" és csak néhányat töltenek be más fajok.


Tehát két probléma van:

- Nem tudjuk nem is tudhatjuk mikor jut el olyan állapotba a bioszféra hogy összeomlik, lehet holnap lehet 100 év múlva!

Teljesen random a dolog.


- És biztosan magával is rántaná az emberiséget a pusztulásba, mivel a részei vagyunk! Nem tudjuk magunkat függetleníteni!

Visszacsinálni nem tudjuk és esélytelen is!

A semmiből nem lesznek új fajok! Egy új faj kialakulása egyébként is 100 ezer években mérhető csak!!!


Akik aggódnak azok jól teszik! Az emberiség a tűzzel játszik, és előbb utóbb megégeti magát!

2019. dec. 31. 11:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 EagleHUN ***** válasza:
93%
Nincs B terv és B bolygó sem!
2019. dec. 31. 11:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
91%
Azonban azok a plázák nem lesz mit eladjanak, tehát szükség sem lesz rájuk. Másfelől a légkondi energia. Elő kéne állítani. Mégpedig jól szervezett közösségekben, amelyek viszont éppen leépülőben...
2019. dec. 31. 11:56
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!