440 Hz vs.432 Hz hangolás mítoszában, nektek mi a véleményetek?

Az, hogy ennyi sületlenséget ha akanrék, se tudnék összehordani.

Komolyan, lerí róla, hogy alapvető fogalmakkal sincs tisztában. Már csak azért sem, mert a DNS-nek nincs "másolási frekvenciája". Illetve de, van: a frekvencia eredendően gyakoriságot jelent, és akár még egy átlagos érték is meghatározható lenne erre, még egy baktérium esetében is ez jóval kisebb érték 8 Hz-nél. (8 Hz akkor lenne, ha 1/8 mp. alatt másolódna le.) De még ha így is lenne, ennek mi köze is lenne a hangfrekvenciákhoz?

Semmi.

Igen. Nagyon nem mindegy milyen frekvencián hallgatsz zenét. Gondolj bele ; az egész mindenség a legújabb kvantumfizika szerint csupán rezgés, információ. Amint változik a rezgés szintje változik vele az információ is. Az itteni gyerekek még a régi materialista iskolákba jártak. Elavult a szemléletük. Nem képesek helyesen mérlegelni. Abból is láthatod, hogy nem értenek hozzá, hogy olyan ostobaságokat írnak, hogy alig hallható a különbség, amikor ugyanazt a zenét hallod. Nem szükségképpen hallható füllel a különbség, ez nem is éltszerű. Az ember szemébe sokkal több információt érkezik, mint amennyit a látás során feldolgoz az agy. Olyanokat is látsz, hallasz amit tudatosan nem tudsz érezni.

" Így a zene, amit hallgatunk, összhangban lesz ezekkel a testünket és környezetünket felépítő rezgésekkel és segíteni fog abban, hogy harmóniába kerüljünk saját magunkkal és a minket körülvevő világgal, sőt még az egészségünk megőrzéséhez is hozzájárul, ami nem más, mint a testünk harmonikus működése"

Ez így van!

„DNS másolási frekvenciája”

Nem tudok ilyen fogalomról. Nem is nagyon tudnék értelmezést kitalálni neki. Így nyilván nem tudok olyan kutatásról, ami ezt mérte volna.

„a Föld alap rezonanciája is 8 Hz. Ez utóbbit Schumann rezgésként ismerik”

[link]

Ez egyrészt nem hangfrekvencia, hanem elektromágneses hullám sajátfrekvencia. A kettőnek annyi köze van hozzá, mint a citromnak a péntekhez. Mindegyik hatbetűs szó, kétségtelenül. Ja, és nem mellékesen nem 8 Hz, hanem „a sajátfrekvenciák átlagértékei 7,83 Hz, 14,1 Hz és 20,3 Hz”. Átlagértékekről van szó, tehát nem valami fix konkrét értékről.

> A zene alapvető eleme különböző hangok harmonikus összecsengése.

Hangoké, tehát mechanikai hullámoké. A hanghullámok és az elektromágneses hullámok nem nagyon hatnak egymásra. Eleve a hanghullámokat a fülünk érzékeli, az elektromágneses hullámokat meg a szemünk, bár nem 7-8 Hz-es, hanem 400-790 THz-es tartományban.

> Amennyiben a zene alapja a korábban említett 432 Hz, az egyvonalas “C” hang frekvenciája 256 Hz, amely a 8 Hz-es természetes frekvenciának öt oktávval magasabb felharmonikusa.

És itt akkor már van egy raklap csúsztatás.

1. A zenének nem volt soha alapja a 432 Hz. De erről lentebb.

2.a. Ha az A 432 Hz, akkor a C hang frekvenciája pontosan 256,868736 Hz (Még ha kerekítünk, akkor sem 256, hanem 257 Hz), ha egyenletesen temperált skáláról van szó. Ez a 8 Hz-től 5,00488 oktávra van, a 7,83 Hz-től meg 5,035875 oktávra.

2.b. Vagy 259,2 Hz, ha tiszta hangolás esetén egy oktávot lejjebb lépünk, majd egy kis tercet felfele. Ez a 8 Hz-től 5,01792 oktávra van, a 7,83 Hz-től meg 5,048909 oktávra.

2.c. Ha az A 440 Hz, akkor a C hang frekvenciája, ha egyenletesen temperált skáláról van szó. Ez a 8 Hz-től 5,03135 oktávra van, a 7,83 Hz-től meg 5,062347 oktávra.

2.d. Vagy 264 Hz, ha tiszta hangolás esetén egy oktávot lejjebb lépünk, majd egy kis tercet felfele. Ez a 8 Hz-től 5,044394 oktávra van, a 7,83 Hz-től meg 5,075381 oktávra.

3. Meg aztán van még egy csomó hangolás, amiben a zenei A hanghoz képest a C más és más frekvenciára esik. Lásd: [link]

Akárhogy nézzük, sehogy nincs meg a tiszta oktáv.

4. Ahogy már fentebb írtam ez a 8 Hz – ami valójában 7,83 Hz, de ez már nem zavar minket –, az elektromágneses hullám sajátfrekvencia. A hang meg mechanikai hullám.

5. A C hangnak nincs kiemelt jelentősége a többi hanghoz képest. Még csak nem is a legnépszerűbb dallam hangnemek egyike. Egyenletesen temperált skálán eleve a hangok frekvenciájának aránya nem racionális szám, ezért az egyenletesen temperált skála minden hangja egy picit hamis, cserébe a transzponálással sem romlik a helyzet. Más skálán meg ha transzponálsz egy dalt (hangokra igazítva), az borzalmasan hamissá tud válni, illetve egy csomó anomália lép fel. Ha minden hangköz tiszta, akkor vagy ugyanolyan ugrásokkal lehet visszajutni ugyanarra a hangra, vagy ha nem ugyanazok az ugrások, akkor egy másik hangra fogsz visszaérkezni, ami meg az összhangzás miatt lesz hamis.

6. Ha még lenne is kiemelt jelentősége a C hangnak, és még az valamiféle természetes mechanikus frekvenciának a többszöröse lenne, akkor a többi hang hatása milyen? Illetve milyen egy madárcsicsergés hangja? Milyen egy szélzúgás hangja? Ha a hangok pontos frekvenciája különösebb hatással lenne az egészségre, erőlétre, vagy bármi hasonlóra, akkor megenné a fene az egészet. Ugye nem vesszük komolyan, hogy valaki abba betegszik bele, hogy mivel nőtt a háza előtt a fa, ezért kicsivel mélyebb hangot ad, ha fújja a szél?

7. Elve egy hangszer hangmagassága a hőmérséklettel változik. Ha a hűvös teremben behangolsz egy hegedűt 432 Hz-es A hangra, mire véget ér a koncert, a nézők felfűtik a termet, ezért a hőtágulás miatt már 450 Hz-nél járunk. (Hacsak nem hangolja folyamatosan a zenész hangvillára a hangszert.)

8. A prímtényezőknél meg eleve az a helyzet, hogy a legtöbb hang frekvenciája nem egész. Így eleve értelmetlen is prímtényezőkről beszélni.

~ ~ ~

A hangolásnak sokáig nem sok szerepe volt. Eleve ha az ember énekel, akkor – hacsak nincs abszolút hallása – nem azonos hangon kezd egy dallamot, hanem éppen az érzelmi állapotától, meg hasonlóktól függően kezdi magasabban, vagy lejjebb. A parasztgyerek is ha furulyát faragott, hát olyan hosszúra vágta a botot, amilyenre éppen jött. Hogy ettől most egy C#-s, vagy egy F-es, vagy milyen furulya lett belőle, az teljesen esetleges volt.

A népzene klasszikus hegedű-brácsa-bőgő felállásában is a hegedűs behangol egy A hangot, a többiek meg utánahangolnak. Nem hangvillával, hanem úgy érzésre, ami egyszer 436 Hz-re, máskor 439 Hz-re, harmadszor meg 448 Hz-re sikerült. Oszt' mennyire mások ezeknek a prímtényezői…

A komolyzenében sem volt igen sokáig olyan fogalom, hogy normál alaphang. A középkorban ha volt egy kotta, hát énekelték olyan hangmagasságon, amilyenben jól esett, eljátszották olyan hangolású hangszereken, amilyen hangolás éppen sikerült. Magának a zenei a hangnak a fogalma az 1700-as évek legelején született meg, a hangvillát 1711-ben találták fel. De ezután is ahány gyártó, annyiféle frekvenciájú hangvilla volt. (Händel hangvillája pl. 422,5 Hz-es volt. Beethoven hangvillája viszont 455,4 Hz-es.)

Az alaphangot – ami nem egy rögzített, fix érték, hanem úgy valamiféle szokásos átlag volt – sok tényező formálta, sokszor egy-egy új hangszer megjelenése hatott az alaphang változására. Az egyik hangszer hangjai mélyebb, vagy magasabb hangon érvényesülnek jobban. Így az alaphang attól függően lett mélyebb, vagy magasabb, hogy melyik hangszer jött éppen divatba. Vagy a hangerő, meg az ember is számított. Pl. a hegedűs egy fúvós hangszer mellett szeretné jobban megfeszíteni a húrokat, hogy erősebben szóljon a hangszere (és így mellékesen magasabban is), az énekes meg tiltakozik, mert így nem bírja kiénekelni a magasabb hangokat. Az oboás vinné le az alaphangot, a közönség meg unalmasabbnak éli meg ugyanazt a dallamot. Volt az alaphang 390 Hz-től 460 Hz-ig minden, korok, divatok jöttek-mentek ezen a téren.

Az alaphang tényleges meghatározásában talán a franciák voltak az elsők, ők 1859-ben egy 435 Hz-es frekvenciát iktattak törvénybe, amit sok más ország is alapul vett. Tulajdonképpen ettől fogva lehet beszélni igazán egységes alaphangról. Később Bécsben erősítették meg ajánlásként ezt a 435 Hz-es alaphangot. Az angoloknál a szabványosítási kísérletekben a 19. században egy 452 Hz-es alaphangot határoztak meg. Aztán átvették ők is ezt a 435 Hz-es alaphangot. És itt jött a probléma, mert 1895-ben tért vissza az orgona a londoni Queen's Hallba. Be is hangolták szépen 435 Hz-re… Ja, csak 15 °C volt a hőmérséklet hangoláskor. Így a 20 °C-ra felfűtött teremben az orgona alaphangja 439 Hz-re módosult. Így aztán az angolok inkább a gombhoz varratták a kabátot, és ezt fogadták el alaphangnak. Később az USA-ban is ez terjedt el, de egyes gyártók már 440 Hz-re hangolták a hangszereket, aminek az okának valóban köze van a prímszámokhoz, technikailag a 440 Hz-et könnyebb volt reprodukálni oszcillátorral). 1936-ban az American Standards Association is 440 Hz-ben határozta meg a zenei A hangot. Bár a történelemben nem ők voltak az elsők, akik ez tekintették alaphangnak, egy Stuttgart konferencián már 1834-ben felmerült az A hangnak a 440 Hz-ben való rögzítése.

> 1939-ben Joseph Göebbels náci propagandaminiszter javaslatára egy konferencián 440 Hz-en állapították meg a normál "A" hangolási frekvenciáját zenészek és matematikusok hatalmas tiltakozó hulláma ellenére.

Ebből annyi igaz, hogy valóban volt nemzetközi konferencia 1939-ben, amiben szóba jött újra a zenei A hang frekvenciájának megállapítása. De megállapodás – részben a II. világháború kitörése miatt – nem született. Az is igaz, hogy Goebbels valóban támogatta a 440 Hz-et, de nem ő javasolta azt. Az nem igaz, hogy zenészek és matematikusok hatalmas tiltakozó hulláma lett volna. Vagy legalábbis nem jobban, mint bámelyik más frekvencia esetén. A probléma puszta üzleti természetű. Ha te pl. 442 Hz-en gyártod a hangvilláidat, hangszereidet, és valami más frekvenciában állapodnak meg, akkor szabhatod át a komplett gyártósorodat, meg árazhatod le a raktárkészletedet. Ilyen szempontból a 440 Hz ugyanolyan problémát okoz, mint a 439 Hz, a 435 Hz, vagy akár a 432 Hz. Ha meg a 442 Hz győz, akkor meg a többi gyártónak kell ehhez alkalmazkodnia, azoknak, akik a 439, a 435, vagy éppen a 432 Hz mellett tették le a voksukat.

A 440 Hz-et nem is itt és ekkor, hanem egy 1953-as Londoni konferencián határozták meg. (A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 1955-ben jegyezte be, amit 1975-ben megerősítettek.)

~ ~ ~

Na sikerült kicsit bő lére eresztenem ezt a választ is. Röviden:

- Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?

- A hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

A linkelt oldalon is vannak valós ténymorzsák is, de valótlanság, ferdítés egy kicsit több van benne.