Mennyi a fagyott tengervíz sótartalma, avagy lehet-e a sós vizet sótalanítani többszöri újra fagyasztással?

" a tengervíz mikor elkezd kristályosodni (megfagy) a tömény sóoldat kiválik és a sűrűségénél fogva az óceán mélyére süllyed"

Ekkora csacsiságot rég olvastam ebben a rovatban.

A tengerek, óceánok sótartalma nem teljesen egyforma.

"A tengervíz a tengerekből vagy óceánokból származó víz. Legismertebb tulajdonsága az édesvízénél lényegesen magasabb sótartalma. Ez az érték átlagosan 35‰ (3,5%), ami azt jelenti, hogy minden liter tengervízben 35 g só (főként nátrium-klorid) található oldott állapotban. A Balti-tenger sótartalma 0,2 és 2% közötti. Legnagyobb sótartalma a lefolyástalan beltengereknek van. A Holt-tenger sótartalma eléri a 28%-ot."

[link]

"Mennyi a fagyott tengervíz sótartalma, avagy lehet-e a sós vizet sótalanítani többszöri újra fagyasztással?"

A fagyott tengervízben gyakorlatilag alig van só.

Nem kell többszöri fagyasztás. Már elsőre is iható "sótlanságú" vizet kapunk. Hogy miért nem használják a fagyasztásos sótlanítási módszert? Mert nagyon sok energiát igényel. Erre a célra - ha így akarnád egy közepes város vízellátását megoldani - olyan erőművi kapacitás kellene, amely tíz ilyen méretű várost kompletten elláthatna villamosenergiával. Mármint nem a víz szempontjából. :) Nem beszélve, hogy mekkora ipartelepet kellene építeni a fagyaszáshoz. Az se lenne kis pénz...

A természet persze elvégzi "magától" is a feladatot. A befagyó tenger jégtáblái édesvízből vannak. Elvileg - begyűjtve megfelelő mennyiséget - lehetne rá "alapozni", csakhogy megint az a fránya energia közbeszól. Mármint a begyűjtés, a rendeltetési helyre szállítás eszméletlen mennyiség üzemanyagot, eszközt igényelne.

(Na és mi van a "rettegett" széndioxiddal? Mit tippelsz mennyit pöfögnének ki azok a begyűjtő-szállító eszközök?) Megint ugyanott vagyunk mint fentebb. :)

Atomhajtású flotta építése? Hehe. Az egész földkerekség hadihajó állománya kismiska ahhoz képest amekkora flottát kellene létrehozni, hogy érdemi mennyiségű édesvízhez jussunk ilyen módon. (Az se lenne két fillér!! :D)

Kérdezhetnéd, mi van a jéghegyekkel. Azok nem tartoznak szorosan a tárgyhoz, mert azok nem(!) a tenger megfagyott vizéből vannak. Azok a szárazföldről a tengerbe csúszó, és letöredező gleccserek darabjai. Az északi féltekén nagyrészt Grönlandról, és a kanadai Ayles-selfjégből származnak. Szárazföldi jég. Jéggé összetömörödő hóból keletkeztek.

Ezek egynémelyikének a felhasználási hely közelébe vontatásával már kísérleteztek. Rendre belebukás lett a vége. Baromira gazdaságtalan még ez is.

[link]

[link]

Na és egy kis bulváros, némi igazságokkal... :)

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

És a többi... :)

dellfil

" ahhoz, hogy valami megfagyjon nem energiára van szükség, hanem annak a hiányára"

De amint magad is írod, ott, ahol meleg van, ott a hidegcsináláshoz kell energia.

Fránya dolog az entrópia.

Magától nem hajlandó a meleg a vízből kimászni, inhomogén hőmérsékleti viszonyt létrehozni.

Hőszivattyúzni kell.

Az meg bizony energia.

És itt jön még egy csavar.

Elvileg ugyebár a vizet akár fagyasztom, akár elforralom, a halmazállapot visszaváltásánál ugyanaz az energiamérleg van negatívban.

Olvadáshő 333,7 kJ/kg

Forráshő 2 256,37 kJ/kg

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a hatásfok sosem 100%, a befektetett energiából X százalékot nem tudunk visszakapni, akkor is azt mondhatnánk, hogy a desztillálás, tehát a forralás, mint sótlanítás akkor is több energiát igényel, mint a fagyasztásos módszer.

De van ám bibi.

Mégpedig az, hogy a forraláshoz a hőbevitel elég jó hatásfokkal hasznosul és a kondenzációnál visszanyert energia, hő még akár hasznosítható is másra.

A hőszivattyús fagyasztás viszont elég xar hatásfokkal igényel sok, a fagyasztás energiamérlegében nem "tárolódó" energiát (esetlegesen a hőszivattyú melegoldali energiája felhasználható lenne, ez javítaná a hatásfokot, de erre egy ma nem létező "ipart" kéne építeni), aztán a kiolvasztáskor meg a magasabb hőmérséklethez megint energiát kell bevinni.

Szóval, mai ipari méretű technológiában gondolkodva drágább a fagyasztás a forralásnál.

Nem mondom, hogy nem lehetne elég jó hatásfokú technikát kifejleszteni erre, de minek? A desztillálás tudja, ami kell, egyszerű, mint a fakocka, nem igényel jelentős technikai apparátust és fejlesztést sem.

A természetes jegeinket meg ne nagyon piszkáljuk, egyrészt vészesen fogynak, másrészt messze vannak a globális felhasználás fő területeitől, harmadrészt nagy mennyiségű jég kimozgatása a sarkokról erősen megbolygatná az ottani természetes hőmérsékleti és sókoncentrációs viszonyokat.

Sokkal randább természeti beavatkozás lenne, mint némi akármilyen hőmérsékletű tengervizet desztillálni.

"bármi amit "ipari" méretben/mennyiségben állítunk elő az így vagy úgy, de károsítja a természetet."

Hát ez általánosságban igaz lehet, de nem mindegy, hogy miben, milyen mértékben.