A vasúti felsővezeték karbantartásakor, a kikapcsoláson felül miért kell földelő rudakat is elhelyezni rajta?

A földelő rúd "látható helyen" egy plusz védelem. Elméletileg csak úgy szabad dolgozni ha a munkaterületről látszik a földelés (szabadvezetéken régen a munkaterület mindkét oldalán kötelező volt, most gyakran csak táplálási irányból teszik fel, mióta a vonatkozó kötelező szabványok megszűntek, valaki kitalálta, hogy elég csak a táplálási irányból, és csak körvezetéknél kell mindkét irányból, az autóban elfér a két készlet, ha mi megyünk ki mindig feltesszük mindkét végére a munkaterületnek /nem felsővezetéken szoktunk dolgozni, azon még szerencsére nem dolgoztunk de nem is vágyom rá/). Ez nem csak felsővezetéken minden KÖF és NAF hálózaton, gyakran ha hosszú a szakasz KIF-en is feltesszük, ha nem FAM munkavégzés történik. Ez azért jó ha valaki valami idióta visszakapcsol aki ott dolgozik van esélye a túlélésre. Nem egyszer történik meg véletlen visszakapcsolás. Ránk is kapcsoltak már vissza "véletlenül" szakaszt. Ha nincs fent a földelés most nem írnék választ (hiába volt kint a "bekapcsolni tilos" tábla az okos visszakapcsolt, mert "csak egy gyors ellenőrzést akartam végezni és kellett volna fesz."). Ez olyan helyen volt ahol nem lehetett lakatolni (elvileg az is kötelező, de sok helyen nem megoldható sajnos). A látható földelés mindenhol megoldható. Sokan néztek már örültnek minket, hogy van az autóban négy földelő készlet és raktunk már fel az áramszolgáltató mellé saját készletet is (olyan országban ahol nem igazán biztunk a szolgáltatóban). Furán néztek ránk, hogy feltette a szolgáltatós figura a sajátját, majd a munkaterület mindkét végére mi is feltettük a sajátunkat. Így egy 150m-es szakaszon volt összesen 3 készlet. A sajátunkban jobban bízok mint máséban. Ez olyan mint egy mentőőv. Biztonsági heveder stb. Sokszor "harcolunk" szolgáltatókkal, üzemeltetőkkel, hogy feltesszük a sajátunkat is az övék mellé. De én és az én embereim dolgoznak rajta, az, hogy őt védi a papírja az a papbácsit nagyon nem érdekli amikor mondja a nekrológót a kollégáról, és az özvegyeket sem. Lehet lepontozni, de nekem ez a véleményem.

A levételkori ívhúzást meg a többiek már leírták.

"ha elvileg nincs benne fesz"

ELVILEG feszmentes, GYAKORLATILAG csak akkor, ha minden körülmények között az is marad.

A kapacitív feltöltődés valós lehetőségét előbb kitárgyalták, ám az emberi tévedés lehetősőgét is ki kell zárni.

Előttem elmondtak mindent, én még érdekességképpen egy jó régi, de azért tanulságos videót ajánlok a figyelmedbe. 10. perctől van az idevágó rész.

https://www.youtube.com/watch?v=MLLwCWeEKkA&t=30s

"szabadvezetéken régen a munkaterület mindkét oldalán kötelező volt, most gyakran csak táplálási irányból teszik fel, mióta a vonatkozó kötelező szabványok megszűntek"

Ezeket nem tudom, honnan vetted, pont hogy a leghosszabb ideig érvényes (56-tól 87-ig) régi szabványban volt az, hogy 35 kV-ig, "ha kétséget kizáró módon" egy oldalról kaphat tápot, akkor elég volt egy földelő-rövidrezáró. Ma meg, mint ahogy 87-től a kötelező szabványok idejében is, egyetlen engedmény van (1 kV felettiről beszélve), hogy ha nem lesz elvágva a vezeték, akkor elég egy földelés.

Megjegyezném, hogy a szabványnak nem kell olyan értelemben kötelezőnek lenni, hogy ha te az Alföldön dolgozol, és az ottani szolgáltató és közötted egy szabvány a szerződés vagy egyéb más irat szerint mérvadó, ugyanakkor Győr külvárosában akár lehet más megegyezés egy másik kivitelező és a megbízója között, az rád nézve nem lehet veszélyes. De tudomásom szerint az MSZ 1585-öt minden szolgáltató rá nézve kötelezőnek deklarálja.

Még az Enter leütése előtt ellenőrizve, hogy a 2016-os kiadás az érvényes.