Alkéneknél lehet optikai izoméria?
Figyelt kérdés
Ugye az optikai izoméria feltétele a kiralitás centrum, tehát hogy az egyik szénatomhoz 4 különböző ligandum kapcsolódjon. De ha valamelyik ligandum kettős kötéssel kapcsolódik a szénatomhoz és ehhez a szénatomhoz csak különböző ligandumok kapcsolódnak, de mivel 2ős kötés is van így nem 4, hanem csak 3. Ettől függetlenül elmondható a szénatomról hogy kiralitás centrum? Tehát lehet a molekulának optikai izomer párja/enantiomer párja?2019. nov. 9. 15:26
1/6 anonim 
válasza:
válasza:Egy R és S izomer esetén az atomok egymáshoz viszonyított helyzete megegyezik, így a molekulák minden tulajdonsága megegyezik. Persze egészen addig, amíg egy másik királis molekulával, vagy fénnyel kapcsolatba nem kerülnek.
E és Z izomerekben (vagy cisz/transz izomer) viszont az atomok egymáshoz való helyzete különbözik, így a tulajdonságaik különböznek.
Tehát a két fajta izoméria alapvetően különbözik, nem hasonlíthatóak össze. A cisz és transz izomerek NEM enantiomerek.
2/6 A kérdező kommentje:
Köszönöm a választ, de nem ez a kérdés, ezt tudtam. Az a kérdés, hogy alkéneknél lehet e optikai izoméria?
2019. nov. 10. 19:51
3/6 A kérdező kommentje:
Vagy pedig ez csak és kizárólag alkánok esetében fordul elő?
2019. nov. 10. 19:52
4/6 anonim 
válasza:
válasza:Szerintem szedj gesztenyéket, meg fogpiszkálót, és csinálj két modellt!
Ha jól értem, akkor az a kérdés, hogy három különböző ligandum is körülvehet-e egy kiralitás centrumot, vagy minimum négy kell.
5/6 anonim válasza:
válasza:Van egy pontosabb megfogalmazása is a kiralitásnak, mégpedig az, hogy ha nincs a molekulának szimmetriaeleme (szimm. tengely, szimm. centrum, szimm. sík), akkor nem azonos a tükörképével, vagyis királis. Az alkének síkalkatú molekulák, ezért biztos hogy van szimmetriaeleme (mégpedig az a sík amiben elhelyezkedik a molekula, az egyben szimmetriasík is), ezért az a szénatom, amin a kettős kötés van, biztosan nem lehet királis. Más kérdés az, amikor veszek egy szénatomot, és felteszek rá 4 különböző csoportot úgy, hogy az egyikben legyen kettős kötés. Az így kapott vegyület is alkén, és királis is, szóval előfordulhat kiralitás az alkéneken belül, de sosem a kettőskötésű szénatom a kiralitáscentrum.
6/6 A kérdező kommentje:
Igen, erre voltam kíváncsi, amit az utolsó írt. Nagyon köszönöm!
2019. nov. 13. 19:42
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!