Honnan lehet tudni hogy ilyen a Föld belső szerkezete?

Elsősorban földrengések vagy más nagyobb robbantások utáni szeizmikus hullámokból.

[link]

[link]

*Ja és tényleg egy meleg gömböc lehet a közepe, mert asszem, ott is sütött a nap, és 12 óráig világított, utána megin lement, és ott is teremnek gyümik a sztorinak az alapján, és vannak pl rókák is, és egyszem szőlő ott úgy volt mondva,h akkora mint minálunk egy alma itt a földfelszínen.

Ja meg egyébéknt mégegy idevágó érdekesség, van olyan nevű írás is, hogy Lacerta-interjú. Az is érdekes lehet.

*Mert pl ha te még nem jártál arra, akkor hogyan tudnád leellenőrizni, hogy melyik állítás a valós?

Szal mutassuk meg szerintem nyugodtan a másik oldalt is, és akkor innen ki miben hisz: szíve joga.

Az, hogy te miben hiszel, az tényleg a szíved joga. De ezt az ezoterikus katyvaszt belső földről meg hasonlókról kérlek hanyagold a Tudományok rovatban.

Én is szeretek fantáziálgatni ilyen dolgokról, bár inkább future scifiről, de ezeket tartsuk meg más kategóriáknak, ha már ki szeretnénk írni magunkból. Köszi!

Kérdező, az első válasz alapján már el tudsz indulni, vagy ha angol még nem megy hozzá eléggé, akkor nézd át a Wiki szócikkét, egész részletesen foglalkozik külön szócikkekben is a főbb rétegekkel (a nagyítós "Bővebben" linkeket keresd):

[link]

"ki miben hisz: szíve joga."

Ez így igaz: az ezotérián.

A tudományban viszont tudás és bizonyosság van.

Ha ezt te nem vagy hajlandó elfogadni, akkor mit keresel a tudományban?

És az egy dolog, hogy te mit hiszel.

De hogy még a moderátorok is az én hozzászólásomat törlik: na EZ a borzasztó.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy szerintük az ezotéria a tudomány része, és itt a helye.

Ja, és konkrétan honnan 𝐭𝐮𝐝𝐣𝐮𝐤 a Föld belső szerkezetét és miért nem hisszük?

Nos:

- fizikai törvények, pl. az atombomlás (ami a hőt adja), a tömeg, a nyomás, az anyagok viselkedése, hőáramlási törvények, stb.

- kísérletek (pl. részecskegyorsítókban elő lehet állítani hatalmas nyomást és hőmérsékletet egyszerre),

- ellenőrzés (fúrások: persze ameddig megy),

- mérések (földrengés, ultrahang, stb.: és ezeket már más égitesteken is csináljuk.

Nem kell semmit találgatni.

Pl. tudjuk azt, hogy bizonyos mélységben a hegyek fejen állnak - végig, az egész Földön. Ez azt jelenti, hogy felül szilárd, és hasonlít arra, ami a felszínen van (de 2-szer, 3-szor akkora).

𝐀𝐥𝐚𝐭𝐭𝐚 közvetlenül viszont folyadék van, csak olyan iszonyú nyomáson, hogy nagyon sűrű lesz, úgyhogy nagyon nehezen folyik.

A "szilárd" kéreg csak egy viszonylag vékony burok a folyékony Földön.

Levegő viszont gyakorlatilag nincs szabadon a Föld belsejében bizonyos mélység alatt. Ahol elkezdenek lágyulni a kőzetek, ott szépen kitöltik a helyet.

" tudjuk azt, hogy bizonyos mélységben a hegyek fejen állnak - végig, az egész Földön. Ez azt jelenti, hogy felül szilárd, és hasonlít arra, ami a felszínen van (de 2-szer, 3-szor akkora)."

Hát, végül is nézőpont kérdése, de erősnek érzem a hegyekkel való hasonlítást.

1. A "hegyek" teteje a sűrű magma miatt elég durva eróziónak van kitéve, tehát jobban hasonlíthatnak a Windows XP kultikus háttérképre, mint hegyekre.

[link]

2. Igazán nincs folyamatos éles fázishatár a szilárd és a folyékony kőzet közt, néhol, forró híg magmafeltöréseknél csak, így a "hegyeknek" nem igazán van fix teteje.

"𝐀𝐥𝐚𝐭𝐭𝐚 közvetlenül viszont folyadék van, csak olyan iszonyú nyomáson, hogy nagyon sűrű lesz, úgyhogy nagyon nehezen folyik."

Mint fentebb írtam, a szilárd-folyékony átmenet nem ilyen éles határú, a viszkozitás is folyamatosan csökken befelé.

De minden más stimmel.