A Hold vonzása miért csak a víztömegre hat?

Ld. pl.: [link] Már az az 1960-as években kimutatták (egyébként elsők között), hogy a kőzetekre is hat az árapály. Számtalan helyen van erről kutatási jelentés. Az, hogy ez az eredmény "elsikkadt" az a kor "szelleme" miatt volt. Ha kicsit nyugatabbra csinálják ezt a kísérletet akkor világhírűek lettek volna. Így csak néhány szócikk emlékezik meg erről. Ma még ha valaki ellátogat a Vass Imre barlangba (pár éve voltam ott, Jósvafőn a pénztárnál lehetett jegyet venni és kisétáltunk idegenvezetővel) ott mutatják is ennek a kísérletnek a maradványait.

Szintén kimérték a CERN-ben (a CERN-i múzeumban van róla egy tabló, és az ottani vezetőnk aki körbe vitt minket mesélt róla) még a LEP-nél, hogy az árapály miatt kicsit elmozdul a gyorsító két vége egymáshoz képest (a gyűrű benyúlik a hegy alá, ha valaki járt már ott, vagy fotókon s látszik). A vezetőnk úgy mesélte, hogy először nem értették, hogy mi történik, hogy időnként mintha elmozdulna a gyűrű egyik része a másikhoz képest (27km), majd rájöttek, hogy ez az elmozdulás "szabályos" és az ár-apály okozza, az LHC-nél ezt már a tervezéskor belekalkuláták.

Az ár-apály jelenség a tömegvonzáson alapszik, ezért minden testre, mindenfajta közegre hat.

Kicsit közvetett link, de pl a Mars cikkében (is) megjelenik az ár-apály jelenség.

[link]

Ez a jelenség nemcsak a víz szintjének emelkedését-süllyedését okozza egy bolygón, hanem nagy hatással van a bolygó hőmérsékletére is!