Miért ez a faj nyeri a kompetíciót?
Különböző fajok esetén a kisebb R*-értékkel rendelkező faj nyeri a versengést. Ez miért van? (az a tippem, hogy azért, mert alacsonyabb forráskoncentrációnál is magasabb a növekedési rátája)
(R: forráskoncentráció)
(b: relatív növekedési ráta)
(d: biomassza veszteség)
válasza:Köszönöm szépen a válaszod! Én másképp értelmezem, de javíts ki kérlek, ha tévedek.
"Ha jól értelmezem, R* az egyensúlyi forráskoncentráció, azaz az a forráskoncentráció, aminél a populáció egyedszámváltozása 0."
Ezzel nem értek egyet, mert a ha megnézed az R*-hoz tartozó függvényérték -azaz b(R) és d metszéspontján- pontbeli meredeksége pozitív, azaz nő a görbe. A b(R) görbe pedig maga a növekedési ráta. Tehát egyedszámváltozás van (méghozzá nő), mert a növekedési ráta is pozitív.
válasza: válasza:"A b(R) görbe pedig maga a növekedési ráta"
Nem, b a növekedési ráta, a b(R) görbe a növekedési ráta értékét mutatja egy adott forráskoncentráció esetében.
Ez az a cikk, ahonnan a ppt legtöbb ábrája származik (a kérdésben szereplő ábra pont nem). Az első oldalon (számozás szerint: 1020.) leírják, hogy az R* a minimális forrásigény (resource requirement), aminél a reproduktív ráta és a halálozási ráta (loss rate) megegyezik.
(Kicsit fura a fogalomhasználat. A cikkben mintha születési (illetve inkább osztódási) rátát értenének a reproduktív ráta alatt.)
Az 1029. oldalon nagyjából azt írják le, amit én írtam fentebb is:
"According to theory, the species with the lowest R* for the limiting resource should displace all competitors (O’Brien 1974; Tilman 1977; IIsu et al. 1977). The mechanism of competitive displacement is the ability of the species with the low- est R* to reduce extracellular silicate concentrations to its R*, at which con- centration the other species cannot sus- tain stable populations."
"Nem, b a növekedési ráta, a b(R) görbe a növekedési ráta értékét mutatja egy adott forráskoncentráció esetében."
Vissza olvasva láttam, hogy hülyeséget írtam.
Köszönöm szépen, hogy előkerested a cikket, és a fontos részeket is. Akkor viszont a cikk definíciója nem igazán konzisztens. Bár a grafikonon nem szerepel a halálozási ráta, viszont az igen, hogy az R* után is nő a növekedési ráta.
Mondjuk én abból indultam ki, hogy alapvetően az nyer, akinek nagyobb telítési szinten csökken 0-ra az növekedési rátája (természetesen logisztikus növekedés estén). De ezt inkább azonos faj különböző változataira alkalmazzák. És itt is arról van szó, hogy a relatív növekedési ráta nő, majd egy bizonyos szinten állandó lesz. Ezért gondoltam, hogy itt is olyasmi lehet, hogy amelyik az R*-ot magasabb növekedési rátán éri el, az nyer.
Bár azt sem igazán értem, hogy a b2(R) miért nem az origóból indul...
válasza:"Bár a grafikonon nem szerepel a halálozási ráta"
Értelmezésem szerint a d akar lenni a halálozási ráta. (A rövidítések alapján logikus is: b = birth rate, d = death rate)
"a relatív növekedési ráta nő, majd egy bizonyos szinten állandó lesz."
Ne felejtsd, hogy az ábrán nem az idő, hanem a forrásmennyiség függvényében ábrázolják a növekedési rátát! A növekedési ráta függ az R*-tól és nem fordítva.
"Bár azt sem igazán értem, hogy a b2(R) miért nem az origóból indul..."
Na, azt én sem.
Az eredeti slide szerint a 'd' a biomassza veszteség. A halálozási ráta nem is lenne túl logikus, mert szerintem annak kb. a b(R) inverzének kellene lennie, de legalábbis egy ideig csökkennie kéne az egyre nagyobb forráskoncentrációnál. De azt nem hinném, hogy a forráskoncentrációtól független lenne a halálozási ráta. De ha mégis így értelmezed, akkor logikus, hogy R*-nál egyensúlyi a populáció.
Mondjuk az is lehet, hogy hibás a grafikon, mert sajnos ilyet is tapasztaltam már többször.
válasza:Igen, én is elképzelhetőnek tartom, hogy ez a grafikon pontatlan. Arra tippelek, lehet, csak gyorsan összedobta valaki.
A "biomassza veszteség" kifejezést nem tudom értelmezni, ezért (is) tekintettem rá halálozási rátaként. Persze az jogos, hogy annak is változnia kéne a forrásmennyiséggel. (Mondjuk a cikkben konkrétan kovamoszatok versengését vizsgálták SiO2 forrásért, szóval ebben az esetben nem hiszem, hogy belehalnának, ha nem jutnak szilíciumhoz, legfeljebb nem tudnak szaporodni. De általános esetben nyilván nem ez a helyzet.)
A biomassza veszteség kifejezés számomra is elég rejtélyes. Több dolog is eszembe jutott, de mindegyik csak úgy lenne értelmes, ha változna a forráskoncentrációval a görbe, szóval inkább nem találgatnék.
Egyébként van tippem, hogy az egyik (meglehetősen szétszórt) tanárom rakhatta össze a slide-ot, szóval igazad lehet :D
Mindenesetre köszi a segítséget!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!