Keletkezhet-e szén-monoxid az alábbi esetben?

Az, hogy egy anyag szerves, nem jelenti azt, hogy képes az égéshője fenntartani az égési folyamatot, ergo ha a hevítést abbahagyod, leáll az oxidáció is.

Ez még homogén szerves anyagokra is igaz lehet, hát még arra a szén-vegyes oxid-kátrány-kitudjami katyvaszra, ami az edény fenekén lehetett.

"Ebből pedig az következik, hogy CO-nak (is) kellett fölszabadulnia."

És biztosan szabadult is.

Csak elenyésző mennyiségben, már ami az egészségi hatást illeti. Feltéve, ha be van tartva az a minimális szellőzési feltétel, ami gázon főzésnél amúgy kötelező.

"miért nem égett tovább a kis szerves anyag a láng eloltását követően? "

Azért, mert vízzel teli fazekat tettél fel a tűzre, és a fazék nem a láng hőmérsékletére melegedett. A fazék belső oldala 100 foknál nem melegedhetett magasabb hőmérsékletre. A külső oldala nyilván ennél magasabb hőfokon volt, de nem a láng hőmérsékletén. A víz hűtötte a fazekat.

"szén alapú vegyületek tökéletlen égésekor keletkezik. A kis szerves anyag, pedig szén alapú volt, ezt mutatja az is, hogy az égés során elszenesedett. Ebből pedig az következik, hogy CO-nak (is) kellett fölszabadulnia"

A definíció, hogy CO a tökéletlen égéskor keletkezik, az igaz, de így szövegkörnyezetéből ki van ragadva. A további szöveg úgy szól, hogy levegőhiányos, vagy oxigénhiányos tökéletlen égésnél. Itt viszont erről, ebben a kísérleti elrendezésben szó sincs. Szénmonoxid képződhetett belül a lánggal borított és szenesedő szerves anyag környezetében, de a láng külső felületére érve, a láng levegővel érintkező felszínén széndioxiddá égett el. Szénmonoxid nem került a légtérbe. A láng levegővel érintkező felszíne a tökéletes égés helye. És amúgy is a gázláng égésének hőfokán a szénmonoxid képződés termodinamikailag nem kedvezményezett. Tehát a légtérbe CO nem került.