Hogyan lehetséges az, hogy emberi közösségek akinek nem volt kapcsolatuk egymással nagyjából egy időben tértek át mezőgazdaságra?

Az éghajlatváltozás(felmelegedés) miatt megjelentek olyan nagyszemű pázsitfűvek, amiket érdemes volt a magjuk miatt gyűjtögetni és termesztés alá vonni. Ez a folyamat kb. egyszerre kezdődött Kínában és a Közel-Keleten is, de az ottani emberek egymástól teljesen függetlenül kezdtek gazdálkodni. Igazából a kezdeti mezőgazdaság kb. azt jelentette, hogy egy helyre telepítették az ehető növényeket, így nem kellett már keresgélni ezeket.

A Közel-Kelet éghajlata pedig nevesebb volt a mainál és a talaj sem volt olyan elhasználódott. Ezért is volt a ma kietlen terület, a mezőgazdaság kialakulásának egyik színhelye.

Nem tudjuk az összes népet, mikor kezdték el a mezőgazdasági munkálatokat, azt tudjuk, hogy mikor kezdtek fémeszközöket használni és például fazekas edényeket tárolásra, de ez nem jelenti azt, hogy korábban, szervezetlenebbül faeszközökkel vesszőkosárral nem végeztek egyszerű földművelést.

Egyébként észak-Amerikában, közép és dél-Afrikában és tudtommal Ausztráliában nem is végeztek jelentős földművelést az ős és az ókorban.

Szóval egyáltalán nem biztos az, hogy nagyjából egy időben kezdtek el ezzel foglalkozni.

A komolya mezőgazdasághoz kell egy társadalmi háttér is, hogy valaki csak pásztorkodjon, csak földet műveljen, megéljen a fazekasságból, a kosárfonásból, a fémmunkákból.

Természetesen egy bizonyos szinten lehet ismerni az összes tevékenységet, az ókori színvonalon lehettek 'polihisztorok' de kell egy felvevőpiac is, hogy elterjedjenek az eszközök és nyilván ha valakik már nemzedékek óta csak egy szakmával foglalkoztak, akkor lehetőségük nyílt azt jobban, hatékonyabban végezni, találmányok születhettek, amiket titkoltak, így egy komolyabb, szervezettebb, rétegeződött társadalom kellett ehhez, ami egymásra utaltan alakult ki fokozatosan és így jöttek létre a falvak, a városok, a nagy birodalmak, egyre fejlesztve és hatékonyabbá téve a szakmákat, foglalkozásokat.

Minimális mezőgazdasággal bizonyára sok helyen foglalkoztak mellékesen, például ha tudtak valahol gyümölcsfákat, azt leszedték, ha megérett, esetleg gyűjtögettek magvakat, vagy például akár tököt is, bár tudtommal az inkább közép-Amerikára jellemző, de magasabb szintű mezőgazdaság észak-Amerikában úgy tudom, nem volt.

Pápua Új-Guineában is kialakult a gazdálkodás, a külvilágtól teljesen függetlenül, kb. ugyanakkor mint a Közel-Keleten és Kínában. Leginkább nálunk alig ismert gyökérzöldségeket és trópusi gyümölcsöket kezdtek termelni és disznókat is neveltek.

Államszervezet és civilizáció azonban nem alakult ki, a közelmúltban is még simán írtották egymást a törzsek, faluszövetségek. Elszigeteltebb helyeken most is neolit jellegű gazdálkodásból élnek.

Fekete-Afrika területén(a Szenegáltól Kamerunig húzódó szavannás térségben, nem a középső és déli területeken) is korán kialakult a gazdálkodás. De azt nem tudom, hogy Egyiptom felől terjedt e ez az életforma vagy helyi innovációként jelent e meg.

Éppen erről beszéltem, hogy egyszerű mezőgazdaság bárhol kialakulhatott, egyszerű színvonalon, mint a pápuáknál, de ahhoz, hogy az magasabb rendű legyen, már kellett egy nagyobb civilizáció, mert gabonát, kukoricát, illetve semmit nem lehet nagy területen termeszteni, mert minek, ha nincs piaca?

A nagyobb civilizáció sem alakulhatott ki nélküle, ez olyan róka fogta csuka, vagyis csak egymásra hatva fejlődhettek, ha fejlődtek egyáltalán.

Ahol nem alakult ki rétegezett társadalom és vele komoly civilizáció ami fejlett mezőgazdaságot igényel és fejleszt ki, ott nem volt elég erőforrás, pár zöldség, meg néhány disznó nem elég, kellett volna állati munkaerő, ló, vagy szarvasmarha, fémek, több háziasítható állat, baromfik, nagy szénhidráttartalmú termeszthető növények, búza, kukorica, rizs, amire alapozni lehet a nagy népsűrűségű civilizációt.

Úgy látszik, a sertés nem volt magában elég, meg a kókuszpálma és talán az éghajlat is befolyásoló tényező, végül is az szintén tekinthető erőforrásnak, csakúgy mint a földrajzi pozíció, hiszen a kereskedelemhez, amivel újabb erőforrásokat lehet szerezni, kereskedelmi útvonalak kellenek.

Egyébként nyilván az a magyarázata, hogy viszonylag rövid idő alatt egy nagyobb térségben elterjedtek az termesztési módszerek, ipari technológiák, fejlesztve az egész térség kultúráját, hogy pár száz év alatt a szomszédos népekkel való kereskedelemmel messzire eljuthattak az erőforrások és ahol lehetőség volt rá, ott az hozzájárult a társadalom, a gazdaság fejlődéséhez, beleértve az ipart és a mezőgazdaságot is.

A kényszer vihette rá öket. Dél Amerikában a hegy oldalába ültettek krumplit. Mikor éheztek gondolkodni kezdtek, hogy ültethetnének több helyre is így már szabályozott mezőgazdaság lett a gyűjtögetés helyett.

Másodszor a falu mellett könnyebb volt letörni és őrizni pl. A kukoricát ahelyett, hogy több km-re a veszélyes vadonban gyűjtögetnének.

Maga a folyamat pedig 10-20-100 éves folyamat is lehetett. Eurázsiában elég ha csak a kereskedők vagy a szomszéd falvakróla ment a hír, hogy ez így mennyivel jobb.

Az emberiség száma pedig fokozatosan nőtt, a gyűjtögetés és vadászat már nem volt elég kielégítő az élelmezési ellátása végett. Így kényszerültek a mezőgazdaságra.