A gladiátorok tényleg olyan izmosak és erős fizikumúak voltak mint ahogy a filmeken, képeken ábrázolják őket?

Teljesen eltérő alkatúak voltak. Eleve most is bármelyik embert vesszük nem feltétlen mutat azonosságot az izom tömege az erejével, ha két embert összehasonlítunk.

A másik, hogy gyakran volt olyan, hogy egy gladiátor csak egy fegyvernemben harcolt, így nyilván másra van rágyúrva. Egyformán voltak, ducibbak, sovány szikárak közöttük. De alapvetően azért mindegyiken volt látványra is izom.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy minden mozgás és minden sportoló is másban jó. A gladiátorok kizárólag csak a single combatra voltak felkészülve. Olyan mint a filmeken néha van, nem történhetett volna meg. Spartacus is csak rajtaütésben tudott megverni és az akkor még frissen alakult légiós kohorsztokat. Egy későbbi professzionális kohorsztal szemben nem lett volna esélyük gladiátoroknak. Veszünk Egy centuriumot 80 légióst(persze veteránt) és 80 gladiátort, akkor esélytelenek a gladiátorok, mert a légiósoknak az életük és életben maradásuk az volt, hogy együtt legyenek hatékonyak. Ugyan olyan kemény kiképzés és harc volt az ő életük is. Azért a 6kg-s pilumot 30m-re pontosan dobálni, A scutumot folyamatosan tartani és közben még embereket ellökni, átdobni vagy mellkast betörni vele is igen nagy fizikumot kíván. Nyilván nekik se voltak nádszál vékony karjaik. Vagy pl. a macedon falanx, illetve később pl. a szeleukida falanxnál már találtak 8-10 méteres szarisszát is. Azt halál pontosan tartani, kanalazni, döfni vele úgy, hogy ne akadjon el a többiben és közben még egy 6-8 kg-s bronz pajzs is van a bal kézre szíjazva, talán az egyik legnagyobb fizikai teljesítmény a hadviselés történetében. Nyilván azért el lehet képzelni, hogy milyen karjuk lehetett. De ott is egész életükben nem csináltak mást, mint ezt gyakorolták. Ilyet csak elit alakulatok használtak, mint például az argyraspidesek, akik mind nemesek voltak. Földet kaptak keleti szolgákkal, hogy nekik más dolguk ne legyen mint edzeni.

De amúgy a gladiátorok külsejére egyszerűen kaphatsz választ. Beírod a google képkeresőbe, hogy gladiator fresco, vagy mosaic és megláthatod. Amiket írtam, masszív kötésűtől, a vékonyabb szikárig és a kicsit pocakosra is fogsz látni példát. Az izmos férfi akkor is ideál volt és mint tudjuk tehetős patrícius dominák előszeretettel vették bérbe a gladiátorokat 1-1 éjszakára. Nyilván ahhoz, hogy megkívánják őket nem csak az arénában való siker, hanem egy izmos test is kellett hozzá.

De arra a kérdésre, hogy miért voltak rabszolgák? Eleve nem mindegyik volt rabszolga. Volt, hogy teljes elnincstelenedés miatt maguktól álltak be, vagy az elszegényedett apa pénzért beadta a fiát, meg köztörvényeseket is az arénába vetettek. Amellett a nem úgy van, hogy van alapból egy kész gladiátor és annak van értéke. Hanem a sikeres gladiátorokat már fiatal korban elkezdték kiképezni és a gyakorlat is szelektált, hogy ki élte meg azt, hogy jó legyen. Így jön ki az amit írtak, hogy voltak hatalmas értékű gladiátorok. De a valóságban sokkal ritkábban ment életre-halálra a küzdelem, pont a gladiátorok értéke miatt mint azt ma a legtöbben gondolják.

Nem tudom mennyire mond igazat a neolitikumi nők karizomzatáról szóló cikk, de ha igazat mond akkor az a korabeli gabonaőrlés a magyarázat erre. Ugyanis akkoriban még két nagyobb darab kő között őrölték a gabona magvakat,ami nagyon nehéz és még eléggé sokáig is tartó folyamat. Ráadásul ez egy eléggé mindennapi feladat volt akkoriban,tehát még ,,edzettek" is annyit mint egy profi evezős.

Egyébként az emberi test az ugyanúgy edzhető mint x ezer éve,nem történt semmi féle ,,elkorcsosulás" egész egyszerűen arról van szó,hogy a mai átlagemberek többségének jóval kevesebb fizikai megterhelést kell elviselnie mint korábban. Mondjuk 1000 év múlva már lehetséges hogy az emberek valóban gyengébbek lesznek genetikailag is de ez nem egy gyors folyamat.

Természetesen egy tűzoltó mondjuk nem tudná olyan jól használni a kézifegyvereket meg pajzsokat mint egy légionárius mivel jó eséllyel sosem fogott a kezébe olyanokat és a helyes,praktikus fogásukat se ismerné(mivel minden fegyver/szerszám használatánál rengeteget számít az hogyan fogod meg).

Azért igen is történt szelekció. Volt annyi generáció, hogy igen is egyszerűen annyiszor nem történt meg az, hogy a jobb testi adottságokkal rendelkezők szaporodtak inkább, mint a kevésbé. Ez az evolúció ilyen egyszerű. Aki kevésbé agilis és erős abban a korban egyszerűen már csak hozott testi adottságok miatt az meghalt már az elején és nem tudott gyereket csinálni. Vagy aki nem is harcolt az vagy eleve a társadalom alján volt azért, vagy odakerült. Azért eltelt már pár száz év amióta ez elkezdett háttérbe szorulni. Ha csak 200 évet veszünk már 10 generáció. Szerintem sok egyéb folyamat és a sokkal változatosabb keveredések miatt lehet azért 10%-os visszaesés a populációban, hogy ennyivel kevesebb öröklötten jobban fejleszthető erőnlétű ember van.

A másik nagyon fontos, hogy gyerekkorban már eleve többet mozogtak mint ma. Erre rájön, hogy ma 18 éves kor alatt nem lehet kemény fizikai munkát végezni. Sokkal korábban elkezdődött akkor a kiképzés. De még a középkorban is. Egy nemes ifjoncot már 11-12 éves korban elkezdtek fegyverforgatásra tanítani és velük sem bántak kesztyűs kézzel.

De pl. konkrétan mondjuk egy amerikai tengerész gyalogos és egy légiós kiképzése nem sokban különbözött. Most valamivel nehezebb volt a légiósok felszerelése amivel meg volt ugyan az a kötelező erőltetett menet mint ma. Illetve a kiképzésen amúgy direkt kétszer olyan nehéz eszközöket használtak mint a gyakorlatban. De attól függetlenül ugyan úgy terhelték őket nagy vonalakban. A nagy különbség még talán a testi fenyítés volt. A légiósok nyilván százszor többet kaptak. Illetve ott volt az alapvető felállása a légiónak, hogy 8 ember egy tabernuum, vagyis sátoralj. Ez a 8 ember megosztja a minden napi munkát is míg nem harcolnak és együtt vannak a nap 24 órájában. 10 tabernum egy centurium, 6 centurium 1 kohorsz és 10 egy légió, vagyis tisztek nélkül 4800 ember. Ez azért fontos, mert a büntetéseket gyakran 80, vagy 480 ember között hajtották végre és véletlen szerűen. Ami azt jelenti, hogy mondjuk én dezertálok és elfognak, akkor nem biztos, hogy engem fognak megbüntetni, hanem a századból véletlen szerűen valakit. Akár az én sátoraljamból a legjobb barátomat, akivel évek óta élek együtt és harcolok. Vagy ennek a decimátumnak a másik hasonló formája, hogy a sátoraljnak kellett halálra köveznie valakit maguk közül. Itt jön be az, hogy sokkal jobban küzdhettek fejben, mint ma egy zsoldos katona. Így többet hozhattak ki magukból fizikailag. A valóság nem Asterix és Obelix volt. A valóság az, hogy meg lehet nézni Róma vesztes csatáit. Általában a veszteségeknél ott van, hogy majdnem teljes x-y légió. Mert nem volt szokás megfutamodni pont ezért amit fent említettem. Amíg nem kap utasítást a centurio, addig nincs visszavonulás.

A gladiátoroknál is ugyan ezek a faktorok játszottak amúgy. Ugye ha rabszolgáról beszélünk, akkor néztek egy fiatal rabszolgát, egy hozzáértő szemű meglátja a testfelépítésén, hogy mennyire fejlesztető és kiválasztja gladiátornak. Ez részlegesen a légiósoknál is meg volt, mert előszeretettel a vidéki fiatalok közül toboroztak. Részben azért mert már kisgyerekként több kemény munkát végzett a földeken, mint egy urbánus és keményebb volt, illetve általában egyszerűbbek is voltak, így kevesebb önálló gondolatuk van, hogy csúnyán fogalmazzak. Így könnyebb nekik parancsolni. Ugyan ezért az amerikai toborzók is vidékre az iskolázatlanabb rétegekhez mennek. Szóval a gladiátor is már egy jobb hozott anyagból fiatalon folyamatos kiképzés útján vált azzá ami. Most persze arról beszélünk amikor valakit sikeres gladiátornak akarnak eleve képezni. Mert voltak olcsó rabszolgák is az arénákban. Őket arra vették, hogy meghaljanak.

Rendben de mi a bizonyítékod rá hogy ilyen mértékű változást hozott volna az elmúlt 200 év?

Egy embernek amúgy sem az egyetlen biológiai adottsága hogy milyen a fizikuma, ott a baj hogy legtöbben akik a közhelyes "erősebb marad fenn" frázissal érvelnek azok csak az erőnlétre vonatkoztatják.

Pedig az egyik legfontosabb adottság ami formálta az emberi népességet a fejlett orvostudomány megjelenése előtt az a szervezet ellenállóképessége volt.

Gondoljunk csak Amerikára, ahol az évezredkig izolációban elő, beszűkült génállományú őslakosok 80-90%-át elvitték az óvilági betegségek, és helyükre európai telepesek meg az afrikai szolgáik telepedtek.

Sok más példát is fel lehetne hozni. A lényeg hogy egy ember sikeressége sosem csak azon múlt erőnlét tekintetében mennyire kiemelkedő. Fejlettebb társadalmakban meg már egyre kevésbé számított.

A mai ember életmódjából fakadóan gyengébb.

Nem kell ehhez izoláció. Hány ember halt meg pl. európaiak közül az ókorban keletet tifuszban, mennyi később kolerában, és mennyi halt meg a középkorban pestisben európában és ahhoz képest mennyi Ázsiában? Ezek pedig bakteriális fertőzések. A közép-amerikai indiánok a vírusokkal szemben voltak kevésbé ellenállóak. De eleve testi erőben is gyengébbek voltak az indiánok. Itt viszont bejön az izoláció és a homogén életmód kérdése náluk.

Ellenben valóban az ember legfőbb fegyvere az, hogy nagyon fejlett szociális faj. A kommunikációs készségünk a legnagyobb fegyver. Valójában ennek köszönhető a technikai fejlettségünk, mert ennek köszönhető, hogy az egy-egy egyén által kitalált dolgot tovább is tudjuk adni a többinek. Így az egész populáció tudása folyamatosan csak bővül és rohamosan fejlődik. De erre is jó példa amikről erről beszéltünk. Pl. amit fel lett hozva példának, 80 légionárius most nem csak gladiátort, az ókorban bebizonyosodott, hogy majd mindenhol többször annyi nyilván erős embert képes volt legyőzni. Most csak 1 példa Alézsiánál 16 szoros túlerőben voltak a gall törzsek. Ez a szervezettségnek köszönhető. A jó kiképzés, hogy jól begyakorolnak egy rugalmas taktikát és a jó szervezés mindig sikert aratott a történelem folyamán. Ez mind a kommunikáció érdeme valójában. Miközben nyilván az eredeti kérdéshez jobban passzolva, egy az egyben nyilván legyőzött volna egy gladiátor egy légióst. De a régi korokban ettől függetlenül a sok ilyen faktor mellett mindig is nagy szerepet játszott ettől függetlenül a jó fizikum, ami azért nyilván nagyobb számban jön ki, ha eleve jók a genetikai adottságok.

Arra, hogy meglátszana az alap testi adottságok öröklötten való satnyulása nincs egyértelmű bizonyíték. Eleve érintőlegesen van antropológiában és szocio-biológiában evvel foglalkozva. Csak következtetés van ezzel kapcsolatban. De ami fontosabb amit írtam, hogy gyerekkortól kezdve milyen az élet? Ezt napjainkban is láthatjuk. Most azon túl kell látni, hogy hány fiatal van aki szerekkel lemegy és "kigyúrja" magát. De ha alapból végignézünk a fiatalokon azt látni, hogy vagy elhízott puhányok, vagy erőtlenek és véznák. Ezt nem bántásból mondom, mert amíg nincs ebből gond a gyakorlatban, addig ez nem probléma. Ezt majd az idő fogja eldönteni. De itt szerintem arról van szó, hogy más volt már gyerekkortól kezdve a táplálkozás és a mozgás mennyiség. Egyszerűen máshogy fejlődtek kezdetektől fogva. Én mondhatni, hogy gyerekkoromtól kezdve sokáig végeztem kemény fizikai munkát. Láttam a generáció váltásokat. Határozottan ki tudom jelenteni, hogy ég és föld a különbség a régi generációk tűrőképessége és terhelhetősége és a mostaniaké között.

Nem szabadna elfelejteni, hgoy a fizikai erőnlétnek csupán az egyik eleme az, hogy mennyi fizikai aktivitást végez az ember. A másik - legalább ennyire fontos, hogy mennyi tápanyaghoz just.

És itt visszatérve az eredeti kérdésre:

Nem véletlen, hogy a "gladiátorok táplálásával" külön szakmai irományok foglalkoztak. A gladitárok étrendje nagyon kötött volt, rengeteg szénhidráttal az erőért, rengeteg kalciummal az erős csontokért, stb... Egy ókori gladiátor jobban étkezett, mint az akkori világ lakosságának 90%-a.