Hogyan van az, hogy a demokrácia elvileg a nép minden tagjának az egyenjogúságát biztosítja, miközben a többség győzedelmeskedik? Ez nekem teljesen ellentétes.

Az egyenjogúságban benne van, hogy a te szabadságjogaid egy másik ember szabadságjogainak határáig terjednek. Nincs olyan társadalmi megoldás, ami mindenkinek teljes szabadságot tud biztosítani, mert az érdekek valahol mindig ütköznek.

Az egyenjogúság csupán annyit jelent, hogy mindenkinek ugyanannyi joga van részt venni pl. egy szavazáson és a szavazatod pontosan ugyanannyit ér, mint bárki másé. De magának a szavazásnak már megvannak a szabályai, amit be kell tartani. Például az, hogy a többség döntése érvényes.

Egy szavazáson való részvétel önmagában tartalmazza, hogy a szabályait elfogadod. Ha nem fogadod el, nem is kell részt venni.

Egyébként gondolj bele, egyáltalán mi értelme lenne egy szavazásnak, ha az eredmény nem lenne valamilyen módon döntésre felhasználva.

Amúgy a demokrácia nem egy tökéletes államrend, sok esetben teljesen működésképtelen, de jelenleg nem ismerünk jobbat.

Egy baj van csak. A demokrácia már az ókorban megjelent. Azóta egy dolgot felejtettünk el, ami pedig fontos volt.

Ott a demokratikusan megválasztható jelöltek nem azért voltak jelöltek, mert azok akartak lenni, ott a megszavazott vezetőt kötelezték a vezetésre, fix időszakra, ha akarta, ha nem. Illetve aki nagyon nyomult a pozíció megszerzésére, azt ki is zárták.

Ma csakis hatalomvágyó emberekből lesz vezető, pártállástól függetlenül. A demokrácia szabályai ma éppen őket fékezik a korlátlan hatalomtól.

Ugyanaz a probléma, mint a kommunistáknál. A egyenjogúság és az egyenlőség két merőbán más dolog.

Tehát jogaid nem származásodtól, helyzetedtől és egyéb, változó emberi tulajdonságaitól függenek, hanem emberi mivoltodtól és attól, miként éltél korábbi előéletedben (ha például gyilkoltál, akkor például véleménynyilvánítási jogod van, szabad mozgáshoz való jogodat elvették).

Egyenlő nem leszel soha, mert mások a körülményeid, a képességeid, az igényeid és egy sor egyéb tulajdonságod. Lesznek dolgok, amikben egyenlő is leszel, de mindenben nem.

A demokrácia sokféle. Attól az, hogy miként művelik. A többség győzelme hibás megközelítés, mert a "győzelem" szóra mást asszociálunk. Arról van szó, hogy egy társadalomban el kell végezni dolgokat, de a sokféle ember sokféleképpen képzeli ezt. Erre találták ki, hogy legyen úgy, ahogy a többség képzeli. De szeretjük elfelejteni, hogy ezzel vissza is lehet élni. Ettől kezdve pedig már nem demokráciáról, hanem hatalommal való visszaélésről beszélünk.

Egy példa erre az eltérésre: ha azt akarjuk, hogy a föld legyen termésképes állapotban, meg kell művelni. De mivel ezt sokféleképpen lehet, megszavaztatjuk a konkrét kivitelezési módot. És aszerint járunk el, ahogy a többség akarta. Ha most a szavazásra feltett lehetőségek között mindenkire mind jó megoldás van, mindegy, mi valósul meg. Ha van valakik számára hátrányos megoldás is, és ez győzvén, ezt valósítják meg (a többség miatt), akkor az már nem demokrácia, hanem kitolás.

Azt hiszem, #6 teljes tévedésben van mind a demokráciát, mind a liberalizmust illetően. A zsidókról írottak pedig nemhogy tévesek, egyenesen uszítók. Mégpedig azért, mert olyan eset soha nem tud előfordulni, de úgy állítja be, mintha egy pozitív tulajdonságú helyzetben előfordulhatna.

A demokráciának sok fokozata van és egy bizonyos szinttől már nem nevezzük annak. Ha mégis, az félrevezetés. A liberalizmusnak is sok fokozata van, és egy szinttől azt sem annak érdemes nevezni, mert félrevezetés. Konkrétan ma sokan egyes rendszereket neoliberálisnak tekintenek és jónak állítanak be, pedig közönségesen a nagytőke diktatúrája. De a diktátorok is szeretnek jó színben tetszelegni, ezért találnak ki különféle, az emberek szemében aktuálisan pozitívnak tűnő neveket.