Mit jelentenek Johann Friedrich Herbart gondolatai a gyermeknevelésről (lejjebb)? Milyen képzetek és asszociációk?

A könyv szövege: ,,Az oktatás folyamatát Herbart a formális fokozatok elméletében fejtette ki. Az ismereteket alkotó képzetek kialakulásának két lépcsőfoka van: elmélyedés és eszmélkedés. Mindkettőnek van egy nyugvó (statikus) és egy haladó (dinamikus) szakasza. A gyermek tudatmezején zavaros, kusza képzettömegek kavarognak. Hogyan tudja őt a tanító tiszta, pontos ismeretekre megtanítani?...

...Hogy a tanító végigvezeti az ismeretszerzés sajátos törvények által megszabott útján. Ennek az útnak az állomásai a következők:

a., A tanító bemutatja az új ismeret konkrét megnyilvánulási formáit (így például a petúniát, az almafát, a kőszenet, a forráspontot, a c hangot stb.) Elmélyedés szükséges ehhez. Világos képzetcsoportok jönnek létre a tanuló tudatmezején. Ezek még nyugalomban vannak, statikusak.

b., A kitisztult képzetcsoportok hamarosan mozgásba hozzák a tudat már meglévő képzetanyagát. Felbolydul a rend, az új és régi képzetek közül a rokon képzetek - asszociáció révén - kapcsolatba lépnek egymással. Ez az elmélyedés dinamikus szakasza. A tanítónak minél több régi képzetet mozgósítania kell, hogy az új képzetcsoportok bekerüljenek a tudatba.

c.,Az elmélyedés eredményeként létrejött, asszociációkkal megerősített képzetcsoportok kapcsolatba lépnek a tudatmezőn már régebben elhelyezkedett - ugyancsak asszociációkkal megerősített - képzetcsoportokkal. Ez az eszmélkedés. A képzetcsoportok beilleszkednek a rokon képzetcsoportok rendszerébe, megkapják pontos nevüket, a fogalom definícióval bővült. Helyreállt: statikus eszmélkedés ez.

d., De az új képzetcsoport csak akkor gyökerezik meg igazán, ha megint mozgásba hozzuk a tudatmezőt: az új képzetcsoportot összehasonlítás, alkalmazás és gyakorlás révén ütköztetjük a már rögzült képzetcsoportokkal. Ezt nevezi Herbart dinamikus eszmélkedésnek.....

TEHÁT ARRA LENNÉK KÍVÁNCSI, MIRŐL ÍR A LECKE...NEM ÉRTEM A FOGALMAKAT SEM.