Kik voltak azok a szittyák?

Szittyák

--------------------------------------------------------------------------------

v. szkithák, Scythia (l. o.) lakói. Herodotos szerint több kiváló törzsre szakadtak. Hangadó szerepet a királyi Sz. játszottak, ezeknek engedelmeskedtek a földmívelő, pásztor- és kóbor Sz., az alazónok és kallipidák. Mindnyájan vitéz és harcias, de durva emberek voltak; aki civilizátornak csapott fel, életével lakolt érte (l. Anacharsis). Nemzetiségöket illetőleg két vélemény merült fel: hol indogermánoknak tartják őket, hol mongoloknak. Vidékek szerint törzsfőnökök uralma alatt állottak, akik viszont egy közös királynak engedelmeskedtek. Vallásuk, melynek tisztelete az égi istenre, a háboru és a tűz istenségeire irányult, nem ismerte sem az oltárokat, sem a bálványokat, de eltűrte a véres emberáldozatokat (l. Szittya istenségek). A görögökkel, akik Scythia partvidékeit, kivált a Pontusz-vidéket meglehetősen sűrün megrakták gyarmataikkal, élénk és barátságos közlekedésben állottak s a tőlük csere-bere útján kapott műtárgyak útján bizonyos foku barbár kényelemre tettek szert. Mozgalmas történeti szereplésök igazában akkor kezdődik, mikor belső, törzsbeli forrongások hatása alatt Kr. e. 630. rávetik magukat a médekre és az Eufrát és Tigris mentén, továbbá Szírián keresztül egészen Egyiptom szivébe nyomulnak. Tiz évig tartott a Sz. uralma a régi Assziria romjai felett, de akkor aztán Kyaxares visszaűzte őket az ázsiai őshazába. A harcias Dareios a védő háboru után támadásra fogta a dolgot, 515. csaknem egy milliónyi sereggel támadta meg a Sz.-at, de meddő ide-odavonulások után sikertelenül tért vissza, a nélkül, hogy őket döntő csatára birhatta volna. Századok telnek el, mire a Sz.-at ismét ott látjuk a világtörténet szinpadán, ezúttal Mithridates (l. o.) pontusi királlyal szemben. Ő megküzdött velök a tauriszi félsziget uralmáért és kiszorította őket. A rómaiak lépvén Mithridates hatalmi körének örökébe, csak hamar szemben találták magukat a Sz.-kal. A mérkőzésben a Sz. húzták a rövidebbet, sőt egyszerre nevök is eltünik és helyettök mindenütt a szarmatákkal (l. o.) találkozunk.

--------------------------------------------------------------------------------

Forrás: Pallas Nagylexikon

Ezzel most marhára megválaszoltad a kérdést.

A lényeg a lényeg, a szittya szó a szkíta szinonimája, "eltorzult" formája és pont.

Az már más kérdés, hogy ténylegesen csak a szkítákat nevezték-e szittyának, vagy másokat is, de ha az utóbbi igaz, akkor is nagy valószínűség szerint azért nevezték őket így, mert azonosnak hitték őket a szkítákkal.

Amúgy, ha már itt tartunk, harmadik okként felhozható, hogy miért azonosították őket más sztyeppei nomád törzsszövetségekkel, hogy a hunokat, szkítákat, avarokat, szarmatákat már ismerték, a hsziung-nukat, zsuan-zsuanokat, magyarokat, besenyőket meg hasonlókat meg nem. Ezért besorolták őket egy olyan kategóriába amit ismertek. Ez olyan, minthogy a nyugati ember a vietnámiakat, a thaiokat, a szingapúriakat, a koreaiakat és a japánokat is sokszor kínainak nevezi. Azért mert aki kicsi, sárga és húzott szemű, az kínai. Ugyanígy, abban a korban is, aki sárgás bőrű, húzott szemű, lovas nomád barbár volt és keletről jött, azt korszaktól függően hunnak, szkítának, szarmatának vagy ehhez hasonlónak nevezték, attól függően, hogy ténylegesen mi volt.

Az ötödik lovas