Ha a gyártósorok automatizálásra kerülnek és rengeteg ember válik ez miatt munkanélkülivé, akkor véleményetek szerint milyen intézkedéseket fog eszközölni az állam?

A robotok adóztatása valahol a jövedelemadó elvének kiterjesztése. Kérdés, hogy abban az esetben, ha a jövőben a termelés javát már közvetve sem emberek végzik, mennyi értelme van ezt a rendszert ráerőltetni egy teljesen eltérő helyzetre, ahelyett, hogy mondjuk a robotokat alkalmazó cégek által termelt nyereség adóztatását növelnénk, vagy a hagyományosan elkerülendőnek tartott, tőkét célzó adóztatást (hiszen az elmaradó bérköltségek robotok formájában tőke növelésére mennek).

Ezzel legalább részben elkerülhető lenne az a probléma-halmaz, ami a valódi jövedelmet kapó, valódi emberek alkalmazásával jár: rugalmatlanság, leépítések szükségessége, a robotgyártók kínálatátval emelkedő "bérnyomás" a robotjaid virtuális, adóztatott bérén, és a többi. Lehet, hogy lennének jó hatásai is ezeknek a megörökölt problémáknak, de ha gyökeresen eltérünk a régi modelltől, valószínűleg az adórendszerünket is szükséges lesz gyökeresen átalakítani.

Amúgy semmi kétségem, hogy az alapjövedelem közeleg. Az én életemben nem valószínű, hogy eljön, de pár generáción belül biztosan.

Nyugat-Európában most inkább hiány van, egyelőre senki nem válna munkanélkülivé.

Migránsválságot az okoz, hogy a nyugat-európai cégeknek még szükségük lenne az olcsó munkaerőre, amit migránsokkal akarnak megoldani. Húsz-harminc év múlva meg fognak szűnni a munkahelyek, ahová fel lehetne őket venni ... és akkor mi lesz? Kikapcsolják a migránsokat, és raktárba teszik őket?

Szerintem egy új adórendszerrel kellene ésszerűsíteni az egészet. Figyelembe véve az emberi munkaerőigényt a hatékonyságot és környezetvédelmi szempontokat is.

Tehát egy cég adójába a következő paraméterek szólnának bele:

- Energiafogyasztás! (Villany, gáz... nyilván függ a robotok mennyiségétől és hatékonyságától)

Könnyen megállapítható = közüzemi számlák alapján.

A nagyobb érték növeli az adó mértékét.

(Mellékesen a környezetvédelemnek is jót tesz.)

- Dolgoztatott emberek száma / a cégen belüli átlagfizetés.

Minél magassabb az átlagfizetés vagy minél többen dolgoznak annál kisebb adót jelentene. (Lehet számolgatnia a cégnek megéri -e emberek helyett a robot választani 1-1 pozícióra.)

- Keletkező hulladék mennyisége.

Az anyagmegmaradás elvén alapul!

A bemenő nyersanyagok össztömegét a kimenő késztermék össztömegét kellene standolni. A kettő különbsége a hulladék!

Minél töb ba hulladék annál magasabb az adó! Bár ez főleg környezetvédelmi szempont. Az emberi munkaerővel több hulladék keletkezhet! Tehát a cégek eldöntik ez alapján milyen pozícióra alkalmaz embert és milyenre gépet. (Pl lemezvágás robottal, de emberi quality vélhetően nem sokkal növeli a hulladék mennyiséget.)

Na legalább ebből a 3 ból kellene egy nagy képletet gyúrni adómegállapítás céljára!

Mit érnénk el vele?

- Nagyobb hatékonyság

- Kisebb környezetszennyezés

- Foglalkoztatottság a robotok mellett is kb állandó!

Hosszú távon a robotok alkalmazása biztos, hogy fog munkákat elvenni, viszont olyan mértékű profitemelkedéseket hoz, hogy emeli a GDP-t is, ami emeli a vállalatok és az állam polgáraira fordítható pénzét is.

Vagyis a várható végeredmény NEM munkanélküliség lesz, hanem rövidebb munkaidők (heti 5-6 munkanap helyett 3-4 és 8 órás helyett 3-4 órás műszakok) nem csökkenő bérezéssel, valamint állam bácsi által minden állampolgárának alanyi jogon járó alapjuttatás, ami a létszükségleteket fedezi.

Szinte minden szakképzettség, szakképesség nélküli munka meg fog szűnni, akik csak ilyenre képesek, azok állami eltartottá válnak.

Szóval a robotok előbb-utóbb elhozzák a nagy kommunista utópiát. :D