A harmincéves háború milyen politikai okokból indult ki?

Sokféle előzménye volt, elég sok hatalmi-politikai érdek keresztezte egymást, pont ez az oka annak, hogy nagyon sok ország vett részt benne ilyen-olyan okok miatt.

Az egyik legfontosabb, hogy a franciák nagyon szerették volna legyőzni a legfőbb nagyhatalmi riválisukat, a Habsburgokat. Ezért a harmincéves háborúban a szálakat a háttérben a franciák mozgatták, még ha ők közvetlenül csak a végén léptek be a háborúba.

A másik ok az volt, hogy Európában a legfőbb politikai hatalmat a Spanyol királyság és a Német-Római Birodalom jelentették, és mivel mindkét országban a Habsburgok voltak hatalmon, ezért igazából Európát a régi, katolikus, dinasztikus birodalmak politikája határozta meg. Ezzel szemben viszont megjelentek a fejlődő országok, pl. a hollandok, angolok, északon pedig a svédek, akik megkérdőjelezték a Habsburg hegemóniát (elsősorban az angolok és az éppen a Habsburgok kötelékéből kilépő hollandok). Ezek az országok ráadásul protestáns országok voltak.

A Német-Római Birodalmon belül is óriási feszültségek voltak, aminek politikai és vallási okai is voltak. A protestáns fejedelemségek meg akartak szabadulni a katolikus Habsburgok fennhatóságától. Közvetlenül a háború úgy robbant ki, hogy a cseh rendek nem akarták többé megválasztani uralkodónak a Habsburgokat, hanem a pflatzi fejedelmet hívták meg a trónra, aki protestáns volt. Erre a cseh rendek és a Habsburgok között háború tört ki, amibe bekapcsolódtak a birodalomban a protestáns és a katolikus fejedelmek is, a birodalmon kívülről pedig mindenféle ország beleavatkozott ki-ki a saját érdekeinek megfelelően a neki megfelelő oldalra állva.

Mivel éppen ekkor a Habsburgok a magyar rendeknek is sérelmeket okoztak, az Erdélyi Fejedelemség is többször belépett a háborúba a protestánsok oldalán (Bethlen Gábor a csehekkel szövetségben, I. Rákóczi György pedig a svédekkel). Az Erdélyi Fejedelemség sikereket is ért el, és mindig azért kellett visszavonulniuk, mert a szövetségesek viszont vereségeket szenvedtek. Pl. Bethlen Gábor még Pozsonyt is elfoglalta, de amikor Fehér-hegynél a csehek vereséget szenvedtek, akkor a magyar rendek megijedtek, és nem támogatták többé az erdélyieket, ezért között a Habsburgokkal kompromisszumos békéket Bethlen több alkalommal is...