Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Tudna-e valaki olyan szerzőt/m...

Kikova kérdése:

Tudna-e valaki olyan szerzőt/művet ajánlani, ahol Marx nézeteinek tételes logikai cáfolata olvasható? (Pl. Társadalom-filozófia, gazdaság-elmélet, politikai gazdaságtan témák. ) Semmi ilyet nem találtam.

Figyelt kérdés

2017. ápr. 3. 18:54
 1/5 anonim ***** válasza:
Talán de csak talán ha kötődik hozzá összeesküvés-elmélet akkor lehet tételesen cáfolatot találni róla valamerre..anno én is kutattam de nem járt sikerrel. :D Jókis könyvtárat kell keresni
2017. ápr. 3. 19:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
100%
Ha arra gondolsz, hogy egy ilyen szerteágazó társadalomelméleti tézishalmazt cakkumpakk meg lehet cáfolni pusztán logikai úton, mint valami téves matematikai sejtést, el kell hogy keserítselek. Ez nem az a terület, ahol a bizonyítások és cáfolatok egyértelműek és vitán felül állóak lennének. Dunát lehet rekeszteni az erről szóló disszertációkból, bár kva unalmas és lejárt lemez az egész, pro és kontra egyaránt. De olvasnivaló az van.
2017. ápr. 3. 22:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
90%

Azért nem találsz ilyet, mert Marxon tulajdonképpen nincs mit cáfolni.

Marx technikailag nem a valósággal foglalkozik.


Marx idejében már rengeteg ember vizsgálta azt, hogy az ember hogyan, miként működik. Mi alapján hoz döntéseket, mik a preferenciái, mi mozgatja. Az alapvető megállapítás pedig az volt, hogy az ember önző. Minden ember a tulajdon érdeke motiválja. Persze vannak dolgok, amik ezt felülírják pl. van bajtársiasság, van önfeláldozás, a szülők jellemzően nem önzőek a gyerekeikkel szemben, de alapvetően az ember akkor is önző. És ezzel Marx is egyetértett. Csak hozzá tett még két dolgot:

1. Mivel vannak dolgok, amik az önzést felülírják, az önzés nem az ember sajátja, csak egy hamis világkép, amire az embert a születése pillanatától a társadalom neveli.

2. Milyen jó lenne, ha lenne egy olyan társadalom, amiben nem az önzés az úr.


És innentől kezdve nagyjából csak azzal foglalkozik, hogy egy ilyen önzéstől mentes társadalom (egy utópia) hogyan is működne. Amiben valószínűleg igaza van, csak hát nincs ilyen társadalom. Egyetlen egy sem.


Ami kapcsolata van a valósággal az az osztályharc kérdése. Ez nagyjából arról szól, hogy a kor legnépesebb és leginkább gyarapodó népessége a munkásosztály. Ez igaz. Ez a csoport, rendkívül rossz körülmények között él. Ez is igaz. És rendkívül koncentrált. Ez is igaz, a városokban alakulnak ki munkás gócpontok.

Marx azt mondja, hogy minél fejlettebb a kapitalizmus, annál koncentráltabb lesz a munkásosztály és ez az elnyomott, kizsákmányolt réteg végül öntudatra fog ébredni, összefog és levetkőzi az önzést, hogy együttműködve mindegyiküknek jobb legyen. Aztán majd ez az együttműködés túllép az osztály keretein és mindenkinek meghozza a jót.


Ez viszont konkrétan nem jött be, a proletár forradalom éppen, hogy nem a fejlett kapitalista nyugaton jött létre, hanem az iparilag elmaradott Oroszországban. Ráadásul ott sem igazán magától.


Ja és Marx alapvetően nem foglalkozik azzal, hogy az utópiája hogyan is jönne ténylegesen létre. Csak azt mondja, hogy majd létrejön mert osztályharc és akkor ilyen, meg ilyen lesz.


Szóval a kevés valósághoz kötődő dolgot nem kell különösebben cáfolni, mert kinyitod a történelemkönyvet és kiderül, hogy tévedett, a többi meg egy utópia, ami valószínűleg működne, mert úgy találta ki, csak soha nem valósult meg.

2017. ápr. 4. 00:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 A kérdező kommentje:

Köszönöm a gyors válaszokat. De nem stimmel pár dolog.

Az életmű elég koherensnek tűnik, nem szerteágazónak, hanem egymásra épülő témák építményének. Mindegyikben adottak kulcskategóriák, és ezek bármelyikének a cáfolata kikezdené az egészet. (A társ-filozófiájában a gazdasági-társadalmi alakulat egy ilyen, a gazd-elméletben az ún. termelési viszonyok, a gazdaságtanban az idő-értékelmélete.)

Van ezeknek cáfolata? mert ha nincsen, akkor mitől "lejárt lemez"?

Azután meg én nem ismerem olyan művét, amelyben a jövő társadalmát taglalná. Sőt, hegeliánusként láthatóan abból indult ki, hogy "a dolog története maga a dolog". (Ahogy Freud a személyiség kiformálódásából ásta elő a zavarok forrását, Darwin a történetükkel magyarázta a biológiai fajokat,úgy M. a társadalmak történetére alapozott egy tipológiát.)

A történetiség és az "utópia" meg nem igen férnek össze.


Szóval akkor lehetséges, hogy Marxnak nincs is tudományos bírálata?

2017. ápr. 4. 13:29
 5/5 anonim ***** válasza:
Igazából Marxon nincs mit cáfolni, korában a munkásság eléggé nyomorúságos körülmények közt élt, tényleg kizsákmányolták őket. Amit ma nem reklámoznak, hogy a Szovjetúnió létének köszönheti a nyugati dolgozóosztály a jólétét,a 70-es évek elején még bent volt a pakliban, hogy a szocialista blokk is 2-3 évtized alatt felzárkózik.
2018. máj. 21. 17:20
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!