Szerintetek melyik a tíz legfontosabb évszám a történelemben?

#9 > Én feltétlenül ide sorolnám néhány nagy tudományos forradalom dátumát is.

Valamennyire jogos észrevétel. Bár tényleg nehéz ennek igazán jó dátumot találni. A fajok eredetének kiadását nem tartom akkora mérföldkőnek, de Newton munkásságát annál inkább. De igen, akár Galilei is szóba jöhet.

"Biztos, hogy a nagy francia forradalom nagyobb hatással volt a történelemre, mint egy kis ország egyik megyéjében egy valamilyen helyi vezető beiktatása."

Nem lehet a kettőt összehasonlítani. A nagy francia forradalom 1789-1799-ig tartott, 10 évig! Igazából ez nem is egy esemény, hanem egy eseménysorozat, és el lehet kezdeni azon is vitatkozni, hogy ebben a 10 évben mi volt a legfontosabb 10 esemény, ami történt. Az utolsó rendi országgyűlés összehívása? A labdaházi eskü? A király kivégzése? Robespierre kivégzése? Napóleon puccsa? Stb...

Ezért nincs értelme a kérdésnek, mert minden esemény a történelemben felosztható további események láncolatára, és akár egy kicsinek tűnő esemény elmaradása is egészen más történetsort eredményezhetett volna. Akár egy kis ország jelentétkelen megyéjének vezetője is, ha más lesz, lehet, hogy teljesen másképp alakul az egész emberiség története.

Ennyi erővel mondhatnám azt is, hogy az egyik legfontosabb esemény, hogy XY francia katona 10 centivel mellé célzott, és nem lőtte fejbe Hitlert az első világháborúban.

Vagy ott van Julianus Apostata római császár, aki csak 3 évig uralkodott, mert véletlenül egy jelentéktelen összecsapásban eltalálta egy perzsa dárda és meghalt. Pedig nagyformátumú uralkodó volt, a történelemben először ő hozott olyan törvényt, amely tiltotta, hogy akárkit a vallása miatt bántsanak (vallási türelem). Ki tudja, ha nem találja el az a perzsa dárda, és még uralkodik 50 évig, akkor mi történt volna. Lehet, hogy az egész Római Birodalom sorsa másképpen alakul, és az az egész azutáni történelmet megváltoztatta volna.

Úgyhogy szerintem ez a perzsa dárda is a történelem 10 legfontosabb eseményeinek egyike...

Teljesen önkényes, mit emelsz ki.

> Nem lehet a kettőt összehasonlítani.

Igen is, meg nem is. Mindenesetre, ha most 1000 embert megkérnék, hogy úgy foglalja össze öt percben a magyarság történelmét, akkor – feltételezve hogy nincs közöttük értelmi fogyatékos – legalább 1000 említené a felét olyan eseményeknek, mint a honfoglalás, az államalapítás, a tatárjárás, a nándorfehérvári csata, a mohácsi csata, az ország három részre szakadása, a Dózsa féle parasztfelkelés, a Rákóczi féle szabadságharc, 1848, a világháborúk, 1956. Viszont 1000 emberből valószínű senki nem említené II. Géza esküvőjét, Benedek nádor beiktatását, a Laibach környéki csatákat, vagy Aggházy Károly magyar zeneszerző születési dátumát.

Oké, hogy az idő folyamatosan telik, de vannak azért fordulópontok. A változások néha felgyorsulnak. Rendben hogy ugyanúgy egy folyamat részei ezek is, de mégis kitüntetett figyelmet kapnak. Pl. ha Budapestről vonatozol Győrbe, akkor lehet, hogy a vonat csak megy a maga útján, de mégis valahol fordulópont, mikor Bicskére, Tatabányára, Komáromba érkezel.

> A nagy francia forradalom 1789-1799-ig tartott, 10 évig!

Igen, a francia forradalom néhány évig tartott, de egyéb folyamatok elindítását is okozta. (Pl. az 1848-as forradalom.) Olyan történelmi változások indultak meg vele, amelyek mind a mai napig rányomják a bélyegüket a gondolkodásmódunkra. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje mind a mai napig igen meghatározó a nyugati kultúrában.

> Igazából ez nem is egy esemény, hanem egy eseménysorozat

De valamiért az emberek többsége mégis számon tart egy bizonyos eseményt, ami mintegy szimbolizálja az egész eseménysorozatot. Pont úgy, ahogy a 48-as forradalom és szabadságharc egy adott dátumban csúcsosodik ki: 1848. március 15. Voltak persze előzményei, meg volt folytatása. Sőt még másodlagosan akár mind a mai napig lehet azt mondani, hogy hatása van ránk.

> Ennyi erővel mondhatnám azt is, hogy az egyik legfontosabb esemény, hogy XY francia katona 10 centivel mellé célzott, és nem lőtte fejbe Hitlert az első világháborúban.

Igen, ez sokkal érdekesebb kérdés. Az „fontos” eseményeket azért tartjuk számon, mert komoly változásokat hoztak. De a változások hiányáról ugye semmit nem tudunk. Lehet, hogy számon kellene tartanunk 1614. május 7-ét, mikor Mariska néninek este inkább fájt a feje, így nem fogant meg, nem született meg Józsika, akiből aztán később Nagy József császár lett volna, aki létrehozta volna a Nagy Magyar Birodalmat, ami a mai Spanyolországtól egészen Kína közepéig, A Jeges-tengertől Egyiptomig tartott volna. De mivel a „mi lett volna ha” ágról semmit nem tudunk, így ezek nem kapnak tőlünk figyelmet.

> Teljesen önkényes, mit emelsz ki.

Azért nem teljesen. Azért emel ki valaki egy eseményt, mert a dolgok alakulásai olyan irányt vettek, ami nagyon eltér attól, mint amit az események addigi irányából következnének. Persze lehetetlen, hogy semmiféle változás nem történt volna. Ha nincs a 48-as forradalom, lett volna később. Vagy lett volna helyette valami más. Biztos nem lennénk ma is az Habsburg Birodalom része. De ha ezt a képet próbáljuk elképzelni, ahhoz képest vettek a 48-as forradalommal más irányt a dolgok, még akkor is, ha ennek volt előzménye, és volt folytatása, amik ezt az új utat kialakították.

Mindegy, hogy csűröd-csavarod, a lényege annak, amit akartam mondani, hogy a történelem az eseménysorozatok ok-okozati összefüggése. Ilyen értelemben az én szememben nincs közöttük fontossági sorrend, mivel akármilyen eseményt, amit mondasz, fel lehet bontani akárhány kisebb eseményre, és azokat is, azokat is stb. - a végtelenségig. Ha csak egy kimarad, akkor az egész történelem másképpen alakul.

Az, hogy mi a fontos és mi nem fontos, teljesen szubjektív, és ezt mindig a jelen gondolkodásunk szerint döntjük el. Megkérdezheted a mai utca emberét, hogy melyik a magyar történelem 10 legfontosabb eseménye, és megkérdezheted ezt 1700-ban is, és teljesen mást fognak mondani. 1700-ban pl. a mohácsi csatát egyáltalán nem tartották olyan nagy választóvonalnak, Mohácsot ugyanis csak a romantika emelte ki, és színezte ki, mint a "vert hadunk csonthalmai" felett győzedelmi éneket zengő törököket, akik ugye a magyar nemzet sírja felett örömködtek. A romantika előtt azonban a nagy nemzeti katasztrófa inkább Buda elfoglalása volt, és nem Mohács.

Most csak egy példát mondtam, a lényege ennek, hogy mindig változni fog, hogy éppen mire tekintünk úgy, mint fontos dologra. Ezért van az, hogy az én szememben a történelem eseményei objektíven kezelendő adatok, az is egy esemény, hogy Julianus Apostatát leterítette egy perzsa dárda, és az is egy esemény, hogy XVI. Lajost lenyakazták. A középkorban egyébként Julianus Apostata szinte mitikus uralkodó volt, és még 1000 évvel a halála után is voltak róla mendemondák a keresztény világban, csak mára ezek feledésbe merültek. A ma emberének XVI. Lajos halála jelentőségteljesebb, mert az ugye a francia forradalomban volt...

A lényeg, hogy nem kell fontossági sorrendet tenni, mert igazából a történelmi események megtörténtek, és egyik sem fontosabb, mint a másik. Az, hogy töri órán mit tanítanak, ez egy utólagosan megkonstruált dolog, ugyanis valamiket ki kell emelni, hogy az embernek legyen valami képe arról a folyamatról, ami a múltban volt (államalapítás, tatárjárás, Mohács stb.). Ettől ezek nem fontosabb események önmagukban, mint pl. II. Géza uralkodása vagy a Szentgotthárdi csata.

Egy folyónak is kijelölheted önkényesen A, D, F, G pontjait, hogy ezek kiemelkedő fontosságú pontok a folyó sodrásában. De ezek mitől fontosabbak, mint a folyó B, E, C pontjai? Akármelyik pontra építesz egy gátat, a folyó onnantól kezdve nem fog folyni... Vagyis mindegyik pont ugyanolyan fontos.

Erre mondhatod, hogy mégiscsak fontosabb esemény XVI. Lajos lenyakazása, mint egy falumélyi parasztasszony lezuhanása a szakadékba egy baleset miatt. Vagy mégiscsak nagyobb volumenű esemény a Mohácsi csata, mint egy csetepaté két betyárbanda között a vármegye határában. Pedig ez nem így van.

A történelmet ne úgy képzeljük már el, hogy vannak kitüntetett, hatalmas nagy események, amik, miután megtörténtek, mindenkinek tátva maradt a szája, és máris mindenki megjegyezte, hogy "na, most aztán új fordulatot vett a történelem". Ez egyáltalán nem volt így. A mohácsi csata igaz, hogy nemzeti katasztrófa volt, aminek igazából a tudatában voltak, de annak viszont már nem voltak tudatában, hogy ez a középkori Magyar Királyság vége. Ezt a címet, hogy a "középkori Magyar Királyság bukása" csak utólag aggattuk rá erre az eseményre. Az akkori ember számára ez azért volt katasztrófa, mert nem volt király az országban, és a török benyomult Budára. Viszont ezután mindenki élte a maga kis életét tovább, volt olyan magyar báró, aki a csatából menekülő főurakat rabolta ki... Egyáltalán nem voltak a dolog történelmi jelentőségének tudatában. És egyébként pár hónap múlva már koronázták meg az új magyar királyokat, és kezdődött a polgárháború a két királypárt között. Ha annyira tudatában lettek volna, hogy mekkora nagy történelmi jelentősége van Mohácsnak, akkor nem szakad ketté Magyarország, és nem vívunk magunkkal polgárháborút, miközben a török vígan nézegeti, hogy emésztjük fel szépen magunkat...

Vagy, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát, akkor nem állt meg mindenki, és nem vették le a kalapjukat, és nem integettek búcsút a középkornak, és egyperces néma csönd után nem kezdték el a kora-újkort tüzijátékkal üdvözölni. Fogalma nem volt az embereknek, hogy mi Amerika felfedezésének jelentősége, csak annyit tudta, hogy keletről elérték Indiát (még azt sem tudták 1492-ben, hogy egy új kontinenst feledztek fel...). Mindenki élte a maga kis világát ugyanúgy, és Amerika felfedezésének igazi hatása majd csak 50 év múlva kezdett érződni.

Mi így utólag vitázhatunk arról, hogy mi a fontosabb esemény? Az iránytű megjelenése Európában, Amerika felfedezése, vagy a világgazdasági rendszer kialakulása? Vagy a gyarmatosítás kezdete? Egyik sem fontosabb a valóságban a másiknál, mert egyikből következik a másik. Mi csak utólag mondjuk Amerika felfedezésére önkényesen, hogy az egy fontos dolog, ami kiemelkedik a többi esemény közül, pedig ez nem így van. Csupán arról van szó, hogy valamilyen eseményt ki kell emelni, hogy megcímkézzük az adott korszakot. Attól ez az esemény nem fontosabb, mint a többi.

Kr.e.750 - Római Birodalom

Kr.e. 480 szeptembere - Szalamiszi csata, Thermopülai csata

Kr.e.70 - Ha jól emlékszem Vespasianus császár megbízta fiát, hogy verje rommá Izraelt.

I.sz. 313 - l. Theodosius - keresztényég

1492 augusztus 3. - Kolombusz elindul amerikába

1789 júl 14 - A nagy francia forradalom

1804 dec 2 - Napóleon megkoronázása

1922 - Sztálin párttitkárrá való kinevezése (javítsatok ki ha rosszul írtam hogy mivé a dátum biztos)

1929 - gazdasági világválság

1973 (1979) - amerikai olajválság

Már nem fért bele hogy 1959-ben az oroszok felküldték a Szputnyikot és felfedezték a Holdat. (azt kevesen tudják hogy először kutyát küldtek fel, ha jól emlékszem, egyáltalán nem biztos, 1956-ban. Vagy 1959-ben inkább)

#18 > Mivel magyar vagyok egyértelmű, hogy csakis a magyar történelemmel kapcsolatos évszámok lehetnek a legfontosabbak.

Logikusnak tűnő érv. Vagy várjunk csak! Én dunántúli vagyok, akkor egyértelmű, hogy csakis a Dunántúlon történtekkel kapcsolatos évszámok lehetnek a legfontosabbak? Sőt kisaföldi vagyok, akkor egyértelmű, hogy csakis a kisalföldi történelemmel kapcsolatos évszámok lehetnek a legfontosabbak? Meg hát ugye győri vagyok, akkor egyértelmű, hogy csakis a győri történelemmel kapcsolatos évszámok lehetnek a legfontosabbak?