Szerintetek pontos ez az IQ teszt?

A netes valamik közül még mindig a Mensa-féle áll a legközelebb a hihetőhöz.

És ott is szerepel, hogy csak tájékoztató jellegű, blabla.

[link]

Az a pontos IQ-teszt, amelynek az eredményével elégedett vagy. Néha még a hivatalos, teremben írt Mensás tesztről is megtudjuk, hogy dehát kényelmetlen volt a pad, a szegény kérdező nem tudott koncentrálni miatta, így nem adott valós eredményt, stb.

Az IQ teszt a horoszkóphoz hasonlóan arra való, hogy kellemes érzéseket keltsen az emberben. Amelyik ezt nem éri el, az megbukott. Ilyenkor az ember keres egy másik magazint szimpatikusabb horoszkóppal, vagy egy másik IQ-tesztet barátságosabb kérdésekkel.

Biztos, hogy ez a teszt fals eredményt ad. 200-as IQ-t mérni szinte képtelenség. Az intelligencia normál eloszlást mutat a népességben, aminek 100-as az átlaga és 15-ös a szórása. 200-as IQ-val 6,667-szeres szórás távolságra vagyunk az átlagtól.

100-nál magasabb IQ-val kb. 2 emberből 1 ember rendelkezik. (50%).

110-nél magasabb IQ-val kb. 4 emberből 1 ember rendelkezik. (25,3%).

120-nál magasabb IQ-val kb. 11 emberből 1 ember rendelkezik. (9,12%).

130-nál magasabb IQ-val kb. 44 emberből 1 ember rendelkezik. (2,27%).

140-nél magasabb IQ-val kb. 261 emberből 1 ember rendelkezik. (0,383%).

150-nél magasabb IQ-val kb. 2331 emberből 1 ember rendelkezik. (0,0429%).

160-nál magasabb IQ-val kb. 31 574 emberből 1 ember rendelkezik. (0,00316%, a világon 241 129 ember).

170-nél magasabb IQ-val kb. 653 327 emberből 1 ember rendelkezik. (0,000 153%, a világon 11 447 ember).

180-nál magasabb IQ-val kb. 20,7 millió emberből 1 ember rendelkezik (a világon 373 ember).

190-nél magasabb IQ-val kb. úgy egymilliárd emberből 1 ember rendelkezik (a világon 7-8 ember)

195-nél magasabb IQ-val a világon kb. 1 ember rendelkezhet.

200-nál magasabb IQ-val 76 milliárd emberből 1 rendelkezik. Azaz kb. 10% az esélye, hogy él ilyen ember a földön. Becslések szerint a világon valaha élt összes ember száma 108 milliárd. Ergo a világon valaha élt emberek között nagyjából 2 embernek lehetett ekkora IQ-ja.

(Mivel 200-as eredményt kaptam, nem hiszem, hogy én lennék a világ valaha élt két legintelligensebb emberének egyike.)

Már egy 150-nél magasabb IQ-t mérő tesztet nagyon nehéz bekalibrálni, ehhez több tízezer teljesen véletlenül kiválasztott születési helyű, vallású, műveltségű emberrel kellene kitöltetni a tesztet. Ha az életkorra is akarunk korrigálni – ami illendő lenne –, akkor több százezer ember kellene ehhez.

~ ~ ~

Egyébként már az gyanús, hogy az eredmény nem adja meg, hogy az eredmény milyen szórásra értelmezendő. Ugyanis a legtöbb vélemény szerint az intelligencia 15-ös szórású, de vannak, akik szerint 16-os, de régebben még voltak tesztek, amik 24-es szórással számoltak. Ez nagyon nem mindegy, mert egy 15-ös szórásnál egy 115-ös IQ megfelel egy 24-es szórásnál mért 124-es IQ-val.

Másik oldalról az a jó IQ teszt, ami kizárólag az intelligenciát méri. Ez független a lexikális tudástól. Elvileg egy analfabéta, vagy diszlexiás embernek is ki kell tudnia tölteni a tesztet. Pont ezért olyan tesztet alkalmaznak, ahol egy 9x9-es mátrixban kell a jobb alsó sarokba tartozó elemet megtalálni. Nincsenek számok, betűk, mert ezek kezelésének képessége tanult. Egy európai könnyebben meg tud birkózni egy forgatott R betűvel, mint egy kínai. Illetve egy kínai könnyebben meg tud birkózni egy forgatott 漢 jellel, mint egy európai. Tehát egy rendes tesztben nincs szövegesen értelmezendő feladat, nincsenek felismerhető írásjelek (számok, betűk), nincsenek olyan feladatok, amik bármilyen matematikai képességet igényelnek, akár az összeadás műveletének ismeretét. Nincsenek színek sem.

~ ~ ~

> Igen azt már próbáltam, de nem írt pontos eredményt, csak azt, hogy 125 felett van.

Minden teszt egy bizonyos mérési tartományban mér. A próbateszt alsó tartományát nem tudom, de tegyük fel, hogy 75 körül van. Ez azt jelenti, hogy aki 0 pontot ér el, annak 75 alatt van az IQ-ja. Hogy mennyivel alatta, azt a teszt nem tudja megmondani, mert egy 75-ös IQ-val rendelkező, egy 65-ös IQ-val rendelkező, meg egy 50-es IQ-val rendelkező is nulla pontosra írja meg. Hasonlóan van felső határ is. A tesztet hibátlanul tudja kitölteni egy 125-ös IQ-val rendelkező ember, ergo egy 130-as, 140-es, 150-es IQ-val rendelkező ember is hibátlanul fogja tudni kitölteni, a teszt közöttük nem tud különbséget tenni. A Mensa hivatalos tesztje már magasabb tartományban mér 100 és 138 között, ha jól rémlik. Felette és alatta nem tud mérni.

Minél eltérőbb a kérdések erőssége, annál szélesebb spektrumban tud mérni, de annál pontatlanabbul is. Illetve ez függ a kérdések számától is. Evidens, hogy ha három kérdés van, az egyik az, hogy mennyi 1+1, a másik az, hogy hogyan oldasz meg egy másodfokú egyenletet, a harmadik meg az, hogy old meg a Riemann-sejtést, akkor a köztes képességeket nem tudja mérni. A teszt eredményének tehát van egy hibahatára. (Amúgy más okból is, félrekattintás, figyelmetlenség, stb…) Van olyan teszt, ami pontos értéket ad, mondjuk azt, hogy a te IQ-d 124, de ez valójában azt jelenti, hogy mondjuk valahol 120 és 128 között van. Vannak tesztek, ahol eleve csak a sávokat adják meg, hogy azt az eredményt. Pl. a Mensa hivatalos tesztje is ilyen.

Ergo a Mensa próbatesztje kicsit az átlagnak is szól, kicsit azért arra is választ tud adni, hogy érdemes-e egy hivatalos tesztet megírni. 125+ eredmény esetén érdemes megpróbálni.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A Mensa próbatesztje mellé én a dán Mensa online tesztjét tudom ajánlani. Ezt itt találod: [link] . Kizárólag logikai intelligenciát mér, és tapasztalataim alapján egészen pontos értéket ad.

#9: Nem értem el maximális pontot. 180/200/200-ra jött ki az eredmény. Az egyik kérdést bizonyára elszúrtam.

A 18. kérdésnél az egyes színekben lévő számok összege 50-re jön ki.

Kék: 12+13+6+19=50

Lila: 16+20+4+10=50

Zöld: 6+29+5+10=50

Fehér: 18+12+6+x=50

Ebből x = 14 adódik.