Történelmi kérdés: mitől lettek ukránok az ukránok? Szakszerűbben megfogalmazva: hogyan alakult ki az ukrán identitás, mint egy önálló nép identitása?

"Ők azonban oroszok"

Nem oroszok voltak, hanem ruszok...

[link]

... vagy ahogy régebben hívták őket, óoroszok. A szétdarabolódásuk gyakorlatilag a mongol hódítással kezdődött, amikor a Kijevi Rusz megszűnt. Az intaktul (bár mongol vazallusként) megmaradt északkeleti részből lettek az oroszok, míg a mai beloruszokat és ukránokat a 14. században a litvánok foglalták el, így sok száz éven át másik országban, katolikus uralom alatt éltek és kialakult a saját nyelvjárásuk és külön hagyományaik. Aztán az oroszok szétszedték Lengyelország-Litvániát és megpróbálták eloroszosítani őket, de csak félsikerrel.

Egyáltalán nem mindegy, hogy hívjuk a Kijevi Rusz népét, éppen azért mert három mai nemzet is született belőlük. Már az oroszok is lemondtak arról, hogy azok oroszok lettek volna.

[link]

A fentiekből kiderül az is, hogy az ukránok nem a 19. században jöttek létre és nem akkor kezdték úgy gondolni, hogy nem oroszok, akkor a nemzeti mozgalmuk indult be, mint egyébként minden más nemzetnél is.

A szétválás a litván hódítással kezdődött el úgy 700 évvel ezelőtt és persze az elején jóval kisebbek voltak a különbségek. Litvániában ruténeknek hívták a szlávokat és gond nélkül követhették a vallásukat, a nyelvüket, sőt a litván fejedelmi udvar rutén nyelven írta a hivatalos iratokat, mert saját írásbeliségük ekkor még nem volt. A vallásnak ebben a folyamatban nem volt túl erős szerepe. Eleve a 17. században hozták létre a görög katolikus egyházat és a nép elég jelentős része (például pont a kozákok) megmaradt ortodoxnak. A litván-lengyel kormányzat kimondottan toleráns volt vallásügyben (pontosabban nem mertek ebben izmozni, nem hiányzott nekik egy általános népfelkelés), annyira hogy Oroszországból is hozzájuk menekültek az óhitű pravoszlávok a Nyikon-féle reform után. Szóval egyszerűen egy földrajzi-politikai izoláció eredményezte a külön nyelv és külön identitás létrejöttét, mint a világ többi részén is szokott ez történni.

Azért lovagolok a megnevezésen, mert az ukránok és beloruszok épp olyan joggal tartják magukat a Kijevi Rusz népének, mint az oroszok, sőt még nagyobb joggal ha azt vesszük, hogy ők élnek a régi Rusz magterületein, Moszkva és vidéke akkor periféria volt. Belarusz elnevezése is évszázadokkal régebbi mint a mai orosz állam létrejötte, a litván hódítás korában kapta ezt a nevet (volt Fekete és Vörös Oroszország is, utóbbi Galíciában.)

Ami a konkrét ukrán (határvidéki) elnevezést illeti, először a 16. században hívták így magukat a Kijev-Csernyigov környéki kozákok és parasztok, akik tényleg az orosz-lengyel-tatár határvidéken éltek. A többiek ruténnek, ruszinnak hívták magukat vagy az adott régióról galíciainak, bukovinainak stb. Az ukrán név a 19. században lett általános, gondolom főleg azért, mert a nemzeti ébredés Kijev környékéről indult.

A Kijevi Rusz szláv népe se nem orosz, se nem ukrán és se nem fehérorosz volt, hanem keleti szláv. Persze mindhárom nép az előzményének tartja ezt a keleti szláv népet, és sokáig (lehet, hogy még ma is) mindhárom azt akarja bemagyarázni, hogy a Kijevi Rusz a saját államának az előzménye, és a Kijevi Rusz népe az tulajdonképpen orosz, ukrán, fehérorosz (az orosz történészek szerint orosz, az ukránok szerint ukrán stb.).

A valóságban kb. úgy a 14-15. századig nem létezett külön orosz, ukrán és fehérorosz etnikum, hanem keleti szláv volt, és ezek csak ezután váltak szét. A szétválásnak több oka is volt, valószínűleg az egyik ok, hogy a hatalmas területen a nyelv külön-külön utat kezdett el járni, és szétváltak.

A másik (fontosabb) dolog, hogy már a Kijevi Rusz a 13. században kezdett szétesni, Kijev szerepe egyre kisebb lett. A döntő dolog a tatár invázió volt, ami az egész keleti szláv államot megszüntette, mivel Novgorod kivételével az összes volt ruszi terület mongol fennhatóság alá került. Most ezt nem akarom részletezni, de amikor a tatárok csillaga kezdett lehanyatlani, kb. az 1400-as évek közepén Moszkva kivívta függetlenségét, és létrejött az erős Moszkvai Fejedelemség, ami maga alá gyűrte a többi szláv városállamot. Kb. ez az orosz etnikum kialakulásával párhuzamosan ment végbe.

A Kijevi Rusz nyugati területei viszont fokozatosan litván fennhatóság alá kerültek, majd amikor a lengyel és litván állam egyesült, akkor lengyel-litván fennhatóság alá. Ez ugyebár a fehéroroszokat és az ukránokat érinti... Mivel Moszkva Kijev örökösének tekintette magát, célja volt ezeket a területeket elfoglalnia, de ez nem sikerülhetett, mert a lengyel állam ekkor még nagyon erős volt.

Az ukránok szempontjából nagyon fontos mozzanat volt, hogy a lengyel állam részeként a török-lengyel határvidéken volt a terület, ahol létrejött a kozákság. Ezt sem akarom részletezni, a lényeg, hogy a kozákok 1648-ban Bogdan Hmelnyickij vezetésével fellázadtak a lengyelek ellen, mert a lengyel szejm nem volt hajlandó nekik autonómiát és kollektív nemességet adni. A lengyel király viszont igen, így polgárháború tört ki Lengyelországban a kozákok és a szejm között. Máig vita tárgya, hogy ez a kozák autonómia, amiért harcoltak, a majdani Ukrajna állam előzményének tekinthető-e. A harc eredménye az lett, hogy a kozákok (mivel a lengyeleket nem tudták legyőzni), az orosz cárhoz fordultak segítségért, így a háború végülis Lengyelország és Oroszország háborújává változott, az eredménye pedig az andruszovói békében az lett, hogy Ukrajnát kettéválasztották a lengyelek és oroszok között (a Dnyeper volt a határ). Az oroszok alatt a kozákok élveztek valamifajta belső önállóságot (a hetmanátus intézményét az oroszok nem szüntették meg), egészen II. Katalin cárnőig, aki viszont teljesen beolvasztotta Ukrajnát az Orosz Birodalom közigazgatásába.