A középkorban és kora újkorban volt a különböző vezetők és uralkodók közt rangsor?

Elméletileg igen, a gyakorlatban viszont sok mindentől függött, pl. hogy az adott uralkodó hogyan gondolkodott magáról (egy oszmán szultán pl. az összes keresztény uralkodónál magasabb rendűnek gondolta magát), vagy hogy az adott országnak milyen politikai súlya volt. Vagy teljesen más kérdés, hogy pusztán a címeket nézzük-e, vagy a személyeket, akik a címeket birtokolják? Luxemburgi Zsigmond Európa leghatalmasabb embere volt a maga korában. De miért? Mert magyar király volt, vagy mert német-római császár? Tehát kérdés, hogy egy konkrét időben inkább a személyeket nézzük-e, a személyeknek van politikai súlya, ha pl. halmozzák az uralkodói címeket, vagy maguknak az uralkodói címeknek? Szerintem inkább helyesebb az uralkodókat nézni. És egyébként is, egy uralkodói cím értéke, presztízse időben is változott. Más volt magyar királynak lenni 1400-ban és más volt 1600-ban. 1400-ban Európa egyik legelőkelőbb uralkodói címe volt, 1600-ban pedig szinte csak egy névleges valami, egységes ország nélkül. De az sem mindegy, hogy egy országban mekkora a király hatalma, és mekkora önmagában az ország ereje (a kettő nem mindig esik egybe). 1600-ban Európa legnagyobb területű országa Lengyelország volt, ami igazi regionális nagyhatalomnak számított, de a királynak nem sok hatalma volt, gyakorlatilag csak egy báb volt a rendek kezében. Volt olyan lengyel király, aki el is menekült Lengyelországból, annyira nem bírta elviselni az ottani viszonyokat...

Na, de az elmélethez visszatérve. Elméletileg volt rangsor az uralkodók között, a középkorban pl. örökzöld vita volt a császár és a pápa között, hogy kié a világi főhatalom. Ez azt jelenti, hogy a német-római császár, mint császár, elvileg hatalomban az összes európai uralkodó (király) felett állt. A gyakorlatban viszont ez egyáltalán nem mindig volt így, pl. V. Károly császár és I. Ferenc francia király teljesen egyenrangú ellenfelei voltak egymásnak.

Ebből következik, hogy az európai királyok elvileg egyenrangú uralkodók voltak, ami a diplomáciában és egyéb formaságokban meg is mutatkozott. Viszont itt is inkább az számított, hogy egy adott ország éppen milyen hatalommal rendelkezett, illetve az uralkodó személye is rengeteget számított. Mátyás királyt pl. nem tekintették magukkal egyenrangú uralkodónak a többi királyok, mert nem származott ősi uralkodói dinasztiából.

Bár igazából a császári és királyi cím alá-fölé rendeltsége a középkor után megszűnt, a Német-római Birodalom ugyanis egyre inkább névlegessé vált, és megerősödtek a "nemzeti királyságok". Igazából az 1500-as évektől kezdve egy francia király semmivel sem volt alacsonyabb rangú, mint egy német-római császár. De akár említhetjük Báthory István lengyel királyt, aki a Habsburgokkal teljesen egyenrangú uralkodónak tekintette magát, de ő egyenrangú volt a Rurik-dinasztiával, Oroszország cárjaival is, Rettegett Ivánt pl. le is győzte a livóniai háborúban.

A királyi címnél alacsonyabb uralkodói címek voltak a hercegi, fejedelmi, vajdai címek stb. Az erdélyi fejedelem pl. magasabb volt, mint pl. egy román vajdai (moldvai vajda), de alacsonyabb volt, mint egy rex (király) vagy mint egy császár. De itt sokat számított az is, hogy nem is volt független uralkodó, hanem a törököknek volt vazallusa, és a keresztény uralkodók így is kezelték őket. A Habsburgok, mint magyar királyok, az erdélyi fejedelmeket sokszor csak mint erdélyi vajdákat kezelték, azaz mint alattvalójukat, hiszen Erdély elvileg a Magyar Királyság része volt. A gyakorlatban viszont sokszor a fejedelem is tudott magasabb pozíciókban is tetszelegni, de ez is adott ügyek mentén fordult elő, ill. ha volt egy nagyformátumú fejedelem. Bocskai István pl. katonailag legyőzte a Habsburgokat, és békefeltételeket diktált nekik. De ugyanígy a Báthory családot is szinte egyenrangúként ismerte el Bécs, aminek az is oka volt, hogy Báthory István lengyel király után ez a család királyi dinasztiának számított, Báthory Zsigmond ezért pl. Habsburg-feleséget kapott, ami nem semmi dolog volt.

A lényeg, hogy adott időpillanattól, katonai, gazdasági, politikai helyzettől, és egyéniségektől is függött, hogy egy trónnak mennyi az értéke, és a konkrét politizálásnál inkább ez számított, és nem az, hogy elvileg ki hol állt a rangsorban.

Nemcsak akkor, mindenkor ezt az erő döntötte/dönti el. Ma például formálisan az USA elnöke semmivel sem különb a francia elnöknél, a szlovák elnöknél, vagy az orosz elnöknél. A gyakorlatban azonban nem ugyanaz, melyikük mondja ugyanazt.

A diplomáciában (és másutt is) a dolgokat az érdek határozza meg, és a kérdés az, ki mennyire tudja azt érvényesíteni.