Miért van az, hogy a kubai rakétaválságot tartjuk a hidegháború legforróbb pontjának, és mindenki elfelejtkezik az Able Archer-esetről?
Szerintem azért, mert itt csak félreértésekről van szó, és szándékosan az NSZK nem akart támadni. Gondolom utána a félreértést sikerült tisztázni. A másik, hogy itt NDK-ról és NSZK-ról van szó, és nem USA-ról és SZU-ról. A harmadik, hogy habár ez az 1983 a hidegháborúnak egy hidegebb periódusa, de ekkor már a Szovjetunió eléggé az összeomlás szélén volt, csak még nem igazán akarták ők sem tudomásul venni. Tipikus az a fázis volt ez a hidegháborúban, amikor a vadállat a kimúlás előtt még rúg egy hatalmasat. Bár ez a hatalmas rúgás külső szemmel egészen mást jelentett, mintha az "állat" az ereje teljében lenne, de a valóságban ez már a halál előtti vonaglás volt. Látszott, hogy a háborúnak nincs értelme Afganisztánban, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a Nyugathoz képest Kelet le van maradva, elmaradt a versenyben, sőt, hiteleket kezdett tőlük felvenni. Ilyen szituációban, egy katonailag, gazdaságilag, pénzügyileg hanyatló Keletnek hülyeség lett volna egy világháborúba belemenni.
Ezzel szemben a kubai válság idején a Szovjetunió ereje teljében volt, és amikor kialakult a válság, el is indult a szovjet hajóhad Kuba felé, és az amerikai is megindult. Csak az ENSZ főtitkárának sírása-rívása odázta el nagy nehezen a helyzetet. Ebben a szituációban mindkét szuperhatalom konkrétan mozgósította egymás ellen a fegyveres erejét, szóval ez szerintem komolyabb eset volt annál a német esetnél, amit említesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!