Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Miért van az, hogy a kubai...

Miért van az, hogy a kubai rakétaválságot tartjuk a hidegháború legforróbb pontjának, és mindenki elfelejtkezik az Able Archer-esetről?

Figyelt kérdés
Az Able Archer fedőnevű akció egy NATO-hadgyakorlat volt 1983-ban, az NSZK-ban. A szimuláció olyan élethű volt, hogy az NDK hírszerzése az utolsó pillanatig azt hitte, hogy valódi támadásra készülnek, és már majdnem kilőtték a rakétáikat az NSZK ellen, ez pedig világháborúhoz vezetett volna. Erről miért nem beszél senki?
2016. jún. 20. 19:15
 1/4 anonim válasza:
Úgy gondolom, hogy bizonyos rétegnek nem érdeke az, hogy az emberek többsége tisztában legyen a valósággal. Akik összeállítják a történelem könyveket azok szándékosan nem az igazságot írják le, így már fiatal korban elkezdik a manipulációt és ezáltal felnőtt korban könnyebben tudják irányítani a tömeget. Ha ez idegesít érdemes olyan területtel foglalkozni ami egzakt (pl.: Matematika)
2016. jún. 20. 19:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 A kérdező kommentje:
Nem válaszoltál a kérdésre. Az általam említett eset figyelmen kívül hagyása mégis kinek az érdeke szerinted, amikor már kb. minden hidegháborús titkos levelezés nyilvános és elérhető?
2016. jún. 20. 19:45
 3/4 anonim ***** válasza:

Szerintem azért, mert itt csak félreértésekről van szó, és szándékosan az NSZK nem akart támadni. Gondolom utána a félreértést sikerült tisztázni. A másik, hogy itt NDK-ról és NSZK-ról van szó, és nem USA-ról és SZU-ról. A harmadik, hogy habár ez az 1983 a hidegháborúnak egy hidegebb periódusa, de ekkor már a Szovjetunió eléggé az összeomlás szélén volt, csak még nem igazán akarták ők sem tudomásul venni. Tipikus az a fázis volt ez a hidegháborúban, amikor a vadállat a kimúlás előtt még rúg egy hatalmasat. Bár ez a hatalmas rúgás külső szemmel egészen mást jelentett, mintha az "állat" az ereje teljében lenne, de a valóságban ez már a halál előtti vonaglás volt. Látszott, hogy a háborúnak nincs értelme Afganisztánban, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a Nyugathoz képest Kelet le van maradva, elmaradt a versenyben, sőt, hiteleket kezdett tőlük felvenni. Ilyen szituációban, egy katonailag, gazdaságilag, pénzügyileg hanyatló Keletnek hülyeség lett volna egy világháborúba belemenni.


Ezzel szemben a kubai válság idején a Szovjetunió ereje teljében volt, és amikor kialakult a válság, el is indult a szovjet hajóhad Kuba felé, és az amerikai is megindult. Csak az ENSZ főtitkárának sírása-rívása odázta el nagy nehezen a helyzetet. Ebben a szituációban mindkét szuperhatalom konkrétan mozgósította egymás ellen a fegyveres erejét, szóval ez szerintem komolyabb eset volt annál a német esetnél, amit említesz.

2016. jún. 20. 23:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
Az általad említett esetben a rakéták kilövése kvázi baleset lett volna, még ha nagyon súlyos következményekkel is járt volna. A kubai rakétaválság ezzel szemben arról szólt, hogy a két szuperhatalom elmegy-e egymással szemben a falig, vagy az utolsó pillanatban mindketten visszalépnek valamennyit.
2016. jún. 20. 23:53
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!