Nyugaton 1950,60 körül és a kommunista országokban a kommunista rendszer megszűnésekor miért veszett ki a technológiát és az ipart tisztelő kultúra, közhangulat?
Manapság, ha a legtöbb ember meglát egy gyárépületet, viszolygás és undor fogja el, inkább menne a természetbe vagy élvezné az ipar gyümölcseit, csak a gyártási folyamattal ne kelljen találkoznia (okostelefon, háztartási készülékek.)
De nem mindig volt ez így. A második ipari forradalomtól kezdve durván a XX. század feléig a fejlett országok kulturájában központi helyet foglalt el a technológia, a tudomány és az ipar tisztelete, az ilyen dolgok iránt érdeklődés. A gyerekek már kiskorukban kísérleteket végeztek és barkácsoltak a sufniban, menő dolog volt autót és villanyt szerelni, hegeszteni, esztergálni, nempedig leprolizták aki ilyesmit csinált, a média is ilyen szellemiségű alkotásokat adott ki, pl. ez a magyar csokipapír a 60-as évekből:
Aztán Nyugaton 1960 körül és Keleten 1990 körül hirtelen változás következett be, az emberek egyre inkább lenézték az ipart, annak ellenére, hogy egyre fejlettebb technológiával rendelkező világban éltek, a fiatalabbak körében "ciki" lett ipari tevékenységeket folytatni és egyre inkább egy ostoba, erőszakos, alkoholista ember képe társult az ilyen munkákhoz.
Szerintetek miért szűnt meg ez az ipari, tudományos és technológikus kultúra?
Én reál érdekeltségű vagyok és bizonyos mértékben sajnálom, hogy nem ebben a régebbi korban nőhettem fel, amikor ilyen mérnöki dolgok álltak a középpontban.
válasza:
válasza:Azt hiszem, mióta az emberekben az a nem túl hibás elképzelés él, hogy becsületes iparos munkából nem lehet megélni.
Mióta az általános iskolákban nem divat a politechnika.
Mióta a média, és a köz azt sugallja: tőzsdézz, ügyeskedj, vagy legalább nyiss valami kereskedést.
Sajnos, nap-mint nap tapasztalom, a műszaki cikkek, import gépek, alkatrészek, tervezési és kivitelezésbeli minőséghanyatlását. Csak "egyes" elektronika termékeknél tapasztalható némi igény a színvonalas kivitelezésre.
Szemetet gyárt a világ, amit gyorsan újabb szemétre cserélünk.
Máshol sincs szükség kvalifikált munkásokra, ahogy mérnökökre sem, leszámítva a nagyberuházásokat, de ott is ügyelnek rá, hogy legyen egy "Józsibácsi" aki megmondja pld.: "hogy kell beemelni azt a pillért".
Lesz ez még jobb is, de azt majd csak globális kényszerítő körülmények hozzák meg
válasza:aki a 60-as években volt gyerek mi számított új dolognak? a tranzisztor?
ma mit csináljon a ma gyereke? higgs-bozont a suffniban?
amúgy kérdező max 14 éves vagy, ha nem tapasztaltad még a jó szaki elég jól él
"aki a 60-as években volt gyerek mi számított új dolognak? a tranzisztor?"
Hát pl. ja. Elég nagy újdonság volt, hogy akkora lett a rádió, mint egy laptop, nempedig akkora, mint egy éjjeliszekrény.
"ma mit csináljon a ma gyereke? higgs-bozont a suffniban?"
Könnyeddebb projectnek pl. rádiót, de el lehet készíteni pl. a náci Engima full-elektronikus változatát is mondjuk egy nyári szünet alatt.
válasza: válasza:Nem nagyon hiszem, hogy ez történt volna.
Nyugaton a hatvanasokban minden megrázkódott - úgy nyugatiasan, óvatosan.
Keleten kilencvenben azt "tudtuk meg", amit a lelke mélyén mindenki már tudott, hogy drágán rosszat barkácsolni nem buli.
És külön volt még a hivatalos életérzés, ami a csokin tükröződik, hogy attól fogunk győzni, hogy rengeteg tankot gyártunk - egyébként ennek az érzésnek az ellentettje jól benne volt a nyugati gondolkodásban, mert Európa úgy élt, hogy az amerikaiak megállítják ugyan majd az orosz tankokat, de nagyjából addigra, mire azok Bretagne partjainál úgyis lassítottak volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!