A budai vár mikor épült, és miért pont oda, ahol most is van?
Figyelt kérdés
2010. márc. 4. 23:43
1/10 anonim 
válasza:
válasza:IV. Béla kezdte építeni a tatárjárás után, és azért oda, mert ott volt a hegy. :-) Ha elolvasod a törikönyvben a tatárjárás történetét, megérted, miért tartotta IV. Béla fontosnak a várépítést, és miért ez volt az országépítő programjának a gerince 1242 után. A vár mai formáját az azóta eltelt időben sok részletben nyerte el.
2/10 anonim válasza:
válasza:Az eredeti Budavári palotából nagyon kevés maradt, a Zsigmond-koriból a lovagterem és néhány alagsori helység. A török idők ostromai és az 1686-os ostrom hatalmas robbanásai után romhalmaz lett. A barokk időkben újjáépitették, de a Habsburgok számára csak kastély volt, nem királyi palota. A XIX. században YBL Miklós építette ki, az 1849-es ostrom után romos volt, mai formáját a 1945-ös ostrom után nyerte el, eredeti berendezése és minden értéke elpusztult. A kupola és a főfalak sem eredetiek, csak az alapok...
3/10 A kérdező kommentje:
úgy tudtam,Mátyás király idejében épült
2010. márc. 5. 19:25
4/10 anonim válasza:
válasza:Az Anjouk kezdték el építeni, de valójában Zsigmond király és császár idejében készült el a Friss palota. (Az elásott és most kiállított gótikus szobrokat is akkor faragták). Mátyás király idejében tovább szépült (de abból egy-két vörös márvány ablakkereten és mázas cserépkályha csempén kívűl semmi sem maradt). Az egyik ostromban (amikor vissza akarták foglalni a törököktől) felrobbant és alig maradt valami.
5/10 anonim válasza:
válasza:Nem, nem az Anjou-k kezdték építeni, hanem IV. Béla.
6/10 anonim válasza:
válasza:IV. Béla a városban lakott, ott, ahol Táncsics börtöne is volt később és nem a mai palota helyén. Azért ott laktak, mert a Várhegy déli részén nincs víz, a polgárváros alatt viszont barlangrendszer is van. (Zolnay: Az elátkozott Buda, Buda aranykora,1983. A szerzője találta meg, ott ásott, régész volt.
7/10 anonim válasza:
A Szentháromság tér a budai királyi vár és polgárváros megépülésével egy időben keletkezett. Maga a város - Castrum Novi Montis Pestiensis – azaz Pesti Újhegy Vára IV. Béla idején az 1241-es tatár pusztítás után tervszerűen egy, legfeljebb két emberöltő alatt épült ki templomaival, városfalaival, piacaival, temetőjével az 1247.- 48. évtől kezdődően. Kétszintes kőházait magyar és Pest városból ideköltöztetett német telepesek lakták, és így, „nemzetiség” szerinti megoszlásban építették fel házaikat. A város északi részén, a Mária Magdolna templom körül a magyarok, az azt megelőzően alapított, Mária tiszteletének szentelt, a várhegy Duna felé eső szélére, de az új város tengelyében épült plébániatemplom környékén pedig a német lakosság telepedett le.
Úgy rémlik, a mai palota alatt viszont volt a tatárjárást is megelőző építmény, az István torony?
,
8/10 anonim válasza:
válasza:A mai palota alatt, a Várhegy déli részén falusias települést tártak fel. Ennek helyére épült Nagy Lajos király kisebbik öccsének a tornya: az István-torony. (A három testvér: Anjou I. Lajos király, Endre, calabriai herceg és István, szlavónai herceg). Aztán ezt építette át és bővittette Zsigmond király-német-római császár. A császári ranghoz "modern" gótikus palotára volt szüksége, de keveset lakott benne.
9/10 anonim válasza:
válasza: 10/10 Filkoházi Zoltán válasza:
Mikor is? - Nagy Lajos hatalmának a csúcsán már biztosan állott István tornya, amelyet csak pár évvel korábban épített az öccse, István bán. Ma is látható ez a torony a Budapesti Történeti Múzeum teraszáról: sárga drótüveg aluminium keretezéssel, lapos (bádog-)tető, bitumenragasztással. Szerencsére a Duna felől, ahonnan fényképezik, kicsit jobb a képe e szánalmas toronynak, amely egyáltalán nem hirdeti Lajos dicsőségét, amikor még a liliomos-sávos lobogót Velence főterén fel kellett húzni, mert Lajos meghódította őket, a dalmát városaikat is. E toronyban lenne a korszak fényességét hirdető kiállítás, csak "nehogy a túlzott nemzeti büszkeség hibájába essünk" ! - figyelmeztet a marxista.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!