Milyen problémákat oldana meg és vetne, ha a világ összes emberét egy véletneszerűen kiválasztott (de preferenciáinak teljesen megfelelő) helyre telepítenénk?
Arra gondolok, hogy úgy szétszórnánk az embereket a világban, hogy az új hely színvonala, elhelyezkedése stb. megfeleljen igényeiknek és kötelezően ott is kellene élniük (rövid időtávon természetesen utazgathatnának).
Megszűnnének a nemzetállamok, etnikai konfliktusok, az országok közötti határok és háborúk? Rövid időtávlatban növekednének az egymás mellett élő különböző kultúrából származó emberek közti surlódások vagy inkább megnövekedne a tolerancia? Hosszú távon egységes szemlélet alakulna ki a jog, szabadság és egyéb elvek tekintetében? Fejlődnének a nyelvfordításra szánt szoftverek, támogatást kapnának az ilyen irányú kutatások?
Milyen lehetséges következményei lennének egy ilyen eseménynek?
(Még mielőtt valaki értelmetlen/megvalósíthatatlan kérdésnek gondolná, azok nem árt ha belegondolnak, hogy hasonló problémák merülhetnek fel mondjuk egy új bolygó betelepítésekor is, amitől remélhetőleg már csak pár száz évre vagyunk..)
Vagyis az a kerdes, hogy ha elvennek a lakasomat es kenyszeritenenek, hogy akkor mostantol XY helyen lakjak, mint ahogy mindenki mast is, akkor ennek mi lenne a kovetkzemnye.
Hat eloszor is sok milliard felhaborodott ember, akit kenyszerrel kellene az uj helyen tartani. Valoszinuleg te se lennel boldog, ha mostantol Kozep-Mongoliaban kellene laknod, mert ezt dobta a gep, a legjobb barataid pedig Ausztraliaban, Tuzfoldon es Marokkoban folytatnak az eletukat. Bizonyos vagyok, hogy ez vilagmeretu lazongashoz es agressziohoz vezetne.
A fejlett helyek gazdasaga azonnal leallna, mivel ezeken a helyeken erosen felulreprezentalt a hozaaerto emberek szama, azaz ha pl egy orvosi/uzlet (stb) kozpontot random kinai rizstermesztokkel toltenel fel, mikozben az ott koncentralodott orvsokat/uzletembereket szetszorod a vilagban, az nem igazan tenne jot. A kinaiaknak se, mert ok nem lesznek uzletemberek csak attol, hogy ledobod oket Manhattanben (riszt termeszteni meg nincs hely), az uzletembernek se, mert nem tud mit kezdeni a felig learatott rizsfolddel.
Valoszinuleg egyebkent az azonos nyelvet beszelok aggregalodni kezdenenek, azaz a vilagon mindenutt kinaiul es hindiul beszelo nagy csoportok jonnenek letre, meg persze angol, portugal, orosz, nemet stb, a kis nelyevek (mint a magyar) szinte azonnal kivesznenek, mivel marha nehez lenne masik magyart talalni, akivel beszelhetnel. (Amugy nezd meg az USA-t, a varosreszek bevandorlok szerint alakultak ki, volt olasz negyed meg kinai stb.)
Gyanitom, hogy az etnikai konfliktusok nem szunnenek meg, mint ahogy az egy darab azeri embernek is sikerult egy baltaval agyonutnie az egy darab ormenyt Magyarorszagon, tehat ha szet is szorod oket a vilagban, ha talalkozik egyik a masikkal, akkor ugyanott folytatjak. Es ha az egyik etnikai konfliktus meg is szunne, jonne a masik, csak most az ujonnan egymas melle kerult nepek hadakoznanak, pl a kinaiak a japanok helyett a spanyolokkal.
A kultura sem lenne egyseges, nezd meg pl a franciaknal az arab bevandorlokat, meg ket-harom generacio utan is bezarkozott, sajat kulturaju, sajat ertekrendszeru csoportot alkotnak, nalunk meg a romak tobb szaz ev alatt sem integralodtak. Igazabol egy olyan frusztralt tarsadolmban, amit felvazolsz, a feszultsegek csak novekednenek, a tolerancia csokkenne.
A bolygo nepesites, amirol te beszelsz, egesz mas kerdes. Ott nem kenyszerited az embereket, hogy hagyjak el a hazajukat es a barataikat, hanem onkent mennek el. Nem mondod meg nekik, hogy hova menjenek, hanem maguk valasztanak celt es elnek egyutt a donteseikkel. Amugy ha lesz ilyen kivandorlas, az bizonyara hasonlitani fog az USA benepesitesehez: a nagyobb csoportok egyben maradva, hozott kulturaju telepeken lennenek. Amugy ez az egyetlen mukodo modell, nem veletlen, hogy a Templomos lovagok is aszerint osztottak be a lovagokat, hogy melyik orszagbol jottek, azaz mi az anyanyelvuk. Igy ugyan volt rivalizalas a csoportok kozott, de az egyes csoportok sokkal hatekonyabban vedtek a rejuk bizott varfalakat, mint egy tok vegyes csoport.
A fő probléma az lenne, hogy különböző kultúrájú embereknek kellene együtt élniük, és ha normális társadalomban akarnak együtt élni, akkor valamiféle közös kultúrát kellene kialakítani. Ez nem hogy megszüntetné, inkább kierőszakolná a különböző kulturális konfliktusokat. Legtöbbször azért nincsenek neked vagy nekem itt Magyarországon – feltételezve, hogy itt élsz – konfliktusod mondjuk az arabokkal, kínaiakkal, indiaiakkal, argentínaiakkal, kanadaiakkal, stb…, mert történetesen nem találkoztok, nem kell együtt élni, alkalmazkodni.
Ha mégis sikerülne valamiféle kulturális közösséget kialakítani, az meg a meglévő kulturális gyökerek elvesztését jelentené. Egy nép kultúrája nem egy elhanyagolható valami, az az adott történelmi tapasztatlatot egyesíti, az adott helyhez, adott viszonyokhoz alkalmazkodik, abból fakad, arra reflektál, ez adja az igazi erejét. Ez nem olyan dolog, amit pár generáció alatt ki lehetne racionális döntésekkel dolgozni. A múlt nem csak a múlt miatt fontos, hanem a jelen és jövő miatt is, mert irányba állít, valamiféle cél felé hajt.
Pont emiatt vannak konfliktusok az egyes kultúrák között, mert ezek a célok néha kizárják egymást, ellentétesek egymással. A te megoldásod ugyan ezt a problémát megszünteti, de ezzel kiöntenéd a gyereket is a fürdővízzel. Kicsit olyan, mintha lábszár amputációval oldanád meg a körömgomba problémáját. Oké, a probléma megoldva, de milyen áron?
Hosszú távon egységes szemlélet alakulna ki a jog, szabadság és egyéb elvek tekintetében?
Nem.
Hasonló, mintha egy erdő minden fáját a föld fölött 20 cm-re levágnád, elvinnéd egy másik helyre és lebiggyesztenéd őket a földre állítva. A fák elpusztulnának rövid időn belül. Néhány gaz ellenben boldogan virulna a kietlen tájon.
A választ sejtem, a magyarázatot próbálom megfelelő részletességgel megérteni. A sejtésem az, hogy rövidtávon hanyatlás következne be, hosszútávon viszont jobb eredményt adna, mintha nem lett volna a kérdésben említett változás.
A magyarázathoz itt van pár, nem teljesen összeforrott gondolat:
Az újrakezdés mindig megteremti annak a lehetőségét, hogy átgondoljuk az addigi dolgokat, és az átgondolás közben észrevehetünk hibákat a régi szokásainkban, gondolkodásmódunkban, amelyeket nem vettünk volna észre, ha nem lettünk volna rákényszerítve az újrakezdésre. Ilyesmi miatt szokott működni, ha valakit trauma ér, akkor azon segíteni tud, ha kibeszéli, mert olyankor az addigi érzelmeit egy átgondolt formába önti, mivel csak így tudja elmagyarázni annak aki meghallgatja, és így az addig rejtve maradt tulajdonságokat, összefüggéseket észre veheti az ember, kiemelheti az adott traumát az érzelmek zavaros világából, és egy tiszta formába öntve, kiismerve annak egyre több szempontból a tulajdonságait, már könnyebb válaszokat adni a problémákra. Az USA-nak is egy nagy lökést adott szerintem az elején, hogy újrakezdhették elölről. Az újrakezdés során említett új szempontok felszínre kerülése, az a te példádban az embereket jelentené, mégpedig a közöttük lévő új kapcsolatokat, amelyek új összefüggésekre világítanának rá, és ez megadná a lehetőségét a fejlődésre, javulásra.
A rövidtávon bekövetkező valószínű hanyatlást azzal is lehet magyarázni, hogy az újrakezdéskor elszakadnak régi szálak. Korábban működő dolgok eltűnnek. Egyben ez adná meg a lehetőséget is arra, hogy a korábbinál jobban csinálják az újrakezdés után az emberek a dolgokat, mivel a régi értékek elszakadása mellett, a régi haszontalan, vagy káros dolgok is elszakadnának. Ehhez kapcsolódóan minél nagyobb az aránya az olyan dolgoknak az ember életében, gondolkodásmódjában, szokásaiban, amit nem ért, hanem csak követ, annál nagyobb az újrakezdés elején bekövetkező hanyatlás, mert annál kevesebb lesz az, amit az emberek tudatosan egyből jól fognak csinálni.Az ember tipikusan egy ilyen lény. Egy csomó ösztön, reflex van bennünk az evolúció által, mivel az evolúció nem feltétlenül kérdezi meg, hogy egy jó döntést úgy hozott-e meg valaki, hogy tudta előre mi lesz, vagy esetleg valami alsóbb szinten egy reflex ezt így csinálta magától jól. Tipikusan egyébként az ember értelmi képessége is így csiszolódott, hogy először csak egy ösztön volt egy bizonyos cselekvés, és ha az evolúció életben hagyta, tehát sikeres volt az az ösztön, akkor tudott terjedni generációkon keresztül, és az eredeti ösztön mellé társultak más ösztönök, amik tovább erősítették az eredeti ösztönt, pl. további helyzetekben tudták ugyanúgy jól csinálni az adott dolgot, egy idő után e mellé kulturális szokások társultak, míg végül elértek egy olyan szintet, amire ma a tudatos jelzőt használjuk, amikor már tudja az illető, hogy valami, amit csinál, az miért jó, nem csak meg tudja csinálni.
Ez egy tipikus olyan eset lenne, a leírásod alapján, amikor valahogy sejtjük, hogy esély van jobban csinálni valamit, de még nem értjük elég sokféle szempontból, hogy az mitől lenne jó, tehát úgy vágunk bele valamibe, hogy még nem tudjuk teljes egészében a hatásait, összefüggéseit. De így tanul az ember. Aki tanulni akar, az nem fog az elején jó kérdéseket feltenni, hanem inkább valahogy próbálkozik vele. Amikor kutatásra kérnek pénzt a tudósok, akkor sokszor azért nem szeret az átlag ember adni rá, mert eleve meg van mondva, hogy a siker nem biztos. Mindig előjön ez a probléma, amikor valami bonyolult dologba kezd az ember, hogy az elején még nem feltétlen látja a végét az útnak. Kockáztatás nélkül nincs siker. De persze ez nem mond ellent annak, hogy a kockáztatás veszélyes, tehát amit csak lehet előre ki kell számolni, hogy minél biztosabb legyen a siker.
Ez a megoldási ötlet olyan, mint sok más radikális megoldási ötlet, ami eddig született az emberiség problémáinak megoldására, mint pl. túlnépesedés, környezetszennyezés, háborúk stb.
-radikális
-nem humánus, nulla empátiával, egyéni érdekeket teljességgel figyelmen kívül hagyó
-szabadságjogoknak ellent mond
-ezer más problémát vet fel
-TALÁN megoldaná a problémákat.
És ugyanúgy megvalósíthatatlan, mert globális ellenállásba ütközne
-gazdasági okokból (költség, gazdasági hatalmi érdekek)
-egyéni érdekekből (emberközi kapcsolatok, magántulajdon értéke)
-politikai okokból (országok területi érdekei, szeparatizmus, vallási okok stb.)
Kedves válaszolók!
Úgy néz ki néhány válaszoló kicsit félreértette a kérdést..
Nem megvalósíthatósági, erkölcsi, etikai, jogi vagy hasonló más szempontú véleményezés érdekel, hanem egyszerű hatásanalízis..
Azaz mi történne azután, ha ez elkerülhetetlenül bekövetkezne pont. Rövid és hosszú távú hatásanalízis is érdekel, azaz mennyire lenne jó/rossz kezdetekben, vagy 1000 év múlva..
Visszatérve a bolygós hasonlatra, ha egy egész bolygót kellene betelepítenem, kezdetben a jelentkezők elhelyezését (akik tegyük fel önként jönnének) nekem kellene biztosítani erőforrás, energiatakarékossági stb. szempontokat figyelembe véve, emiatt fel sem merülne hogy ez "nem humánus", vagy "szándékosan elvettem a lakásukat és most lázonganak" scenrációk..
Vagy ha úgy tetszik, akkor itt a Földön megvalósítva hatalmas összegű támogatással és technológiával kompenzálni személyenként az költözés szükségességét..
Ennyi absztrakció szerintem bőven belefér a történetbe..
#1-es
Nem állítottam, hogy kényszeríteném az embereket, ráadásul nem is a sivatag közepén tenném ki őket.. Tegyük fel, hogy ugyanolyan jó, vagy legalább annyira jó életkörülményeket biztosítanék számukra, mint előtte, csak máshol..
Kiegészítés:
a hatásanalízis természetesen vonatkozhat jogra, etikára, erkölcsre vagy bármi másra, csak tegyük fel, hogy nem befolyásolható a tény, hogy mindez megtörténik..
Köszönöm az eddigi válaszolóknak, ha van még vélemény, jöhet nyugodtan!
"Ennyi absztrakció szerintem bőven belefér a történetbe.."
-ebbe a történetbe minden absztrakció belefér.
Azt mindenki tudja, aki elég őszintén szembe mer nézni a világ helyzetével: a 24-ik órában vagyunk. A Káliyuga (sötétkor) végén...
Az ősi Védák szerint- nem tudom belefér-e az absztraciódba - 4 320 000 évet tesz ki egy ciklus (Brahman egy napja) Utána kezdődik elölről: akik halhatatlanná váltak, azok jönnek vissza a következő ciklusban - inkarnálódnak újra és az örök bölcsességet hozzák és tanítják, nevelik, az embereket, Papok, Mesterek, Mágusok.
Remélem segítettem.
Ha már felmerült az új bolygó új betelepítése, mint kiindulási alap, az ott létrehozható ideális társadalom ötlete, akkor ajánlom figyelembe Kim Stanley Robinson: Vörös Mars (majd a folyatás: Zöld Mars) könyvét.
Az elég jól bemutatja, új környezetben is mivé válna az idealizmus a bennünk lévő emberi hibáktól.
“Nem állítottam, hogy kényszeríteném az embereket, ráadásul nem is a sivatag közepén tenném ki őket.. Tegyük fel, hogy ugyanolyan jó, vagy legalább annyira jó életkörülményeket biztosítanék számukra, mint előtte, csak máshol..”
Ugye a lakhelynel nem csak maga a lakas minosege/merete szamit, hanem az is, hogy hol van. Pl van-e munka, kozlekedes, sportolasi lehetoseg, mozi stb a kornyeken. Tegyuk fel, hogy valamilyen objektiv modon pontozzuk a lakasokat. Nyilvan barmilyen pontrendszert is alkalmazunk, a legaljan a folyoviz es elektromos aram nelkuli, duledezo putrik lesznek a semmi kozepen, a tetejen pedig a sajat helikopterleszalloval es teniszpalyaval rendelkezo maganpalotak.
Ha betartjuk azt, hogy mindenki ugyanolyat kap, amilyenje van, akkor valojaban csak annyit fogsz elerni, hogy az egyik orszag putrijabol a masik orszag putrijaba telepitesz embereket, az egyik kulvarosbol a masik kulvarosba, az egyik palotabol a masik palotaba. (Nyilvan jobbat senki nem kaphat, mert ha valaki 1-es helyett 2-es ertekut kap, akkor azt a 2-est be kell koltoztetned a felszabadult 1-esbe.)
Mivel a nagyon putri helyek jellemzoen Afrikaban es Azsiaban vannak (nehany kozep-amerikai peldaval megtoldva), igy valojaban azt fogod csinalni, hogy megkevered a legszakadtabb afrikai-kinai-indiai csoportokat egymassal (esetleg magaddal viszel par falu szeli ciganyt), utana megkevered a Balkant, Ukrajnat, Oroszorszagot, Mexikot, Argentinat egymassal (nyilvan lesz benne amcsi gettolako meg keletnemet kulvarosi panellako) megkevered a nyugati es japan kozepreteget egymassal (nyilvan bele fog jonni nehany gazdagabb indiai meg kinai) Bill Gates meg helyet cserel a Google elnokevel. Ennek igazabol nem latom tul sok ertelmet, mivel alapvetoen azt ered el, hogy az afrikai ehezot atrakod indiai ehezonek, a nemet panellako valami indiai nagyvaros panellakoja lesz, a svajci bankar New York elit negyedeben landol.
Eszre kell venni, hogy ha ezt a strategiat valasztod, attol a gazdagok tovabbra is gazdagok kozott maradnak az elit negyedekben, csak esetleg majd angolul kell beszelniuk, mig a csorok tovabbra is csorok lesznek. Viszont mindenkinek sokkal rosszabb lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!