Milyen kapcsolatba volt egymással a Habsburg Birodalom és a Német-római császárság?

Ez tényleg bonyolult kérdés.

Először is arra válaszolok, hogy a német király és a német-római császár az külön tisztség. A Birodalom császára úgy lehetett valaki, hogy először a 7 választófejedelem német királlyá választotta, majd ezután különféle feltételeknek kellett eleget tennie és a pápa császárrá koronázta (de az idők során változott ez a dolog, a végén már nem is a pápa koronázta meg, de a középkorban még igen, de ott se mindig).

Német-Római Birodalom és Habsburg Birodalom... Itt azt kell tudni, hogy 1452-től Habsburg-ház adta a császárokat a Birodalomban, vagyis gyakorlatilag választott monarchia maradt (mert megmaradtak a választófejedelmek), de mégis a Habsburgok örökölték a trónt...

Mivel a Birodalomban tilos volt a császárnak birtokokat szerezni (ha kihalt egy nemesi/grófi/hercegi/fejedelmi stb. család, akkor a császárnak a földeket kötelessége volt más családnak újra kiosztani, magának nem tarthatta meg, ezért ez arra ösztönözte a német-római császárokat, hogy a Birodalmon kívül szerezzenek maguknak további címeket. Ez az egyik... A másik meg az, hogy a Birodalomban a császárnak eléggé kevés volt a hatalma, de erről már tanultál középiskolában is. Ezért a német-római császár arra törekedett, hogy a Birodalmon kívül is fejedelmi címeket szerezzen magának, és ez a Habsburgoknak mindenféle házassági szerződésekkel nagyon jól ment.

V. Károly német-római császár így rengeteg európai trónt megszerzett, Németalföld ura volt, Spanyolország ura (aminek révén Dél-Itália ura is), majd az öccse, I. Ferdinánd pedig Magyarország és Csehország királya lett (bár az igaz, hogy Csehország a Német-római Birodalom része volt).

V. Károly ezt a rengeteg területet nem tudta igazgatni, ezért az 1550-es években felosztotta a birodalmat az öccse és a fia között. A fia, I. Fülöp kapta a spanyol trónt (és mindent, ami ehhez tartozott, az amerikai spanyol gyarmatokat is), és az öccse, I. Ferdinánd a német-római császári címet.

Így előállt az a helyzet, hogy I. Ferdinánd egyszerre volt a német-római császár, cseh király és magyar király.

Mivel a német-római császárban névleges volt a hatalma a Habsburgoknak, ezért gyakorlatilag szépen fokozatosan elkezdtek kiszorulni a német területekről és a Duna-medencébe szorult vissza a tényleges hatalmuk. Vagyis azt kell látni, hogy volt egy névleges birodalom, a Német-római Birodalom, aminek betöltötték a császári címét, de ott az igazi urak a különféle fejedelmek (szász, bajor, brandenburgi, pflatzi stb. stb.) voltak.

Mivel Ausztria, Magyarország, Csehország viszont ténylegesen az uralmuk alatt állt, ezekben a területekben ténylegesen gyakorolták az uralkodói jogaikat, így megpróbálták ezeket a területet centralizálni, egyközpontú birodalommá tenni, hol Bécs, hol Prága központtal. De igazából közjogilag ilyen, hogy Habsburg Birodalom nem igazán volt, ez inkább egy spontán szerveződés volt, a kortársak is német császárnak hívták a magyar forrásokban is a Habsburgokat. Habsburg Örökös tartományok viszont voltak, ahol sikerült letörni a helyi rendiség hatalmát, és egy központi császári bürokratikus igazgatást létrehozni (az ausztriai tartományokban és 1620-tól Csehországban).

De ez tényleg bonyolult kérdés, a kortársak a Habsburg Birodalmat úgy tekintették, mint több állam halmazát, ahol a Habsburgok ilyen-olyan fejedelmi címeket töltenek be, és egy központból próbálják irányítani ezt a sok országot.

Ami mérföldkő volt, az az 1648-as westfáliai béke, amikor a Német-római Birodalom ténylegesen több száz önálló államalakulat halmaza lett, a Habsburgok pedig ténylegesen visszaszorultak a Duna medencéjébe. Névleg továbbra is német-római császárok voltak, de tényleges császári hatalmuk a saját tarotmányaikban voltak, ahol uralkodói jogokat töltöttek be.

A császári cím egyébként a német-római császári cím volt, nem létezett külön habsburg birodalmi császári cím. Huh, nem tudom, hogy ezt érted-e :D

Ez akkor változott meg, amikor Napóleon 1806-ban eltörölte a Német-római Birodalmat, és megszűnt a császárság. Ezután alakult ki igazából a Habsburg Birodalom, mint olyan állam, aminek Bécs a központja és saját császára van, aki már nem a német-római császár.

A német király az csak egy cím volt, még 962 előttről, a keleti frank királyi cím öröksége. Aki császár akart lenni, annak előtte német királlyá kellett választatnia magát.

Ausztriának pedig csak 1806-tól van császára, mikor megszűnik a NRB. Igazából előtte nem létezett olyan ország, hogy Ausztria, két hercegség volt, Alsó- és Felső-Ausztria. Szóval a Habsburg uralkodók osztrák főhercegek voltak, 1806-tól 1918-ig pedig osztrák császárok.

1804-től létezett az Osztrák császárság, tehát két évig I. Ferenc magyar király osztrák és német-római császár is volt. De ez már az a korszak, amikor többféle császári cím válik elfogadottá.

Egyébként jól leírta a többi válaszoló a dolgot.