1500/1600/1700as években mennyire volt biztonságos a közlekedés hazánkban?

Faluban nem élt kereskedő, mert ott a jobbágyok laknak, és minden amit megtermelnek az a földesúré.

1514 után pedig röghöz kötötték a jobbágyokat, tehát különösen semmi okuk nem volt elhagyni a falut és környékét.

Voltak még a hajdúk, akik ugyan kereskedtek de azt jó nagy csoportban tették.

Akkoriban nem volt turizmus. A munkamegosztás is olyan volt, hogy csak néhány mesterségnek volt rá szüksége (pl. kereskedő). Eleinte ezek szervezett utak voltak, tudták, mikor mennek, ezért üzeneteket is vittek. Az 1600-as évek közepétől kezdték a rendszeres postaszolgálatot. Az ilyesmihez előbb ki kell építeni az infrastruktúrát (utat, fogadót például). 1686-ig az ország három részre szakadt, tehát nem is lehetett egyig terepről a másikra menni. Ekkor a rablások is napirenden voltak. Rabszolgaság errefelé akkor nem létezett, de a török befoghatott janicsárnak (főleg gyerekeket).

Akkoriban az utakat rendszeresen ellenőrizték, akinek nem volt papírja, elfogták, bebörtönözték. Papírja a kereskedőnek, futárnak, postának és hasonlóknak lehetett, hatóságok vagy a földesúr adta ki.

Maguk a hajdúk is eredetileg fegyveres emberek voltak, akik kísérték az állatokat és vigyáztak rájuk. Ez is elárul valamit...

Ebben az időben gyakoriak voltak a rablások, útonállók stb. Néha maga a földesúr is beöltözött útonállónak és kirabolta a saját birtokán áthaladó postakocsikat/kereskedőket. Tudok egy olyan esetről, hogy egyszer II. Rudolf császár óraszállítmányát (szenvedélyes óragyűjtő volt) állította meg az egyik magyar arisztokrata és kirabolta. Ezért felségsértés miatt fej-és jószágvesztésre ítélték, amit végre is hajtottak rajta.

A török-korban egyébként is eléggé veszélyes volt utazni, a háborúk, zsoldoskatonák, rablók, útonállók miatt. Amikor háború volt és több hatalom is harcolt egy területért, akkor egyébként is romlik a közbiztonság, kevesebb az ellenőrzés stb. Pl. egy kereskedőt, ha átment az Alföldön, megállíthattak a kurucok, a labancok, a törökök, egyéb fosztogatók, útonállók, martalócok, betyárok, az erdélyi fejedelem katonái stb. :D Elég nagy volt a létbizonytalanság az 1500-1600-as években.

Az 1700-as években pedig sokan elbújdostak a kuruc mozgalom után és sokan rablásból, fosztogatásból, betyárkodásból keresték meg a hamburgerre valót. Egyébként is, ekkor sem volt még nagyon kiépítve az infrastruktúra az országban, még a 19. században is alig voltak kiépített utak és a rendvédelmet általában csak a városokban alkalmaztak, és a város földjein. Csak úgy kint a pusztában sztem azt csináhattak veled, amit akartak. Nem úgy működött, hogy bementél a legközelebbi rendőrörsre, ha kiraboltak. Elvágták a torkodat és kész, aztán megtalálták a hulládat a mocsárban 1,2 év múlva.