1500/1600/1700as években mennyire volt biztonságos a közlekedés hazánkban?
Tegyük fel egy magyarországi faluban él egy kereskedő és a portékáit el akarja vinni a szomszédos falvakba/vidékekre.
Mennyire volt kockázatos az út?
Kirabolhatták út közben,megölhették,esetleg eladhatták rabszolgának?
Ha megöltek valakit mennyi volt az esélye annak,hogy elfogják a tetteseket?
Akkoriban mennyit utaztak az emberek hazánkban?
Jobbára csak a közvetlen szomszédos falvakat ismerték valamennyire?
Kimozdultak egyáltalán a településről ahol éltek?
Faluban nem élt kereskedő, mert ott a jobbágyok laknak, és minden amit megtermelnek az a földesúré.
1514 után pedig röghöz kötötték a jobbágyokat, tehát különösen semmi okuk nem volt elhagyni a falut és környékét.
Voltak még a hajdúk, akik ugyan kereskedtek de azt jó nagy csoportban tették.
Akkoriban nem volt turizmus. A munkamegosztás is olyan volt, hogy csak néhány mesterségnek volt rá szüksége (pl. kereskedő). Eleinte ezek szervezett utak voltak, tudták, mikor mennek, ezért üzeneteket is vittek. Az 1600-as évek közepétől kezdték a rendszeres postaszolgálatot. Az ilyesmihez előbb ki kell építeni az infrastruktúrát (utat, fogadót például). 1686-ig az ország három részre szakadt, tehát nem is lehetett egyig terepről a másikra menni. Ekkor a rablások is napirenden voltak. Rabszolgaság errefelé akkor nem létezett, de a török befoghatott janicsárnak (főleg gyerekeket).
Akkoriban az utakat rendszeresen ellenőrizték, akinek nem volt papírja, elfogták, bebörtönözték. Papírja a kereskedőnek, futárnak, postának és hasonlóknak lehetett, hatóságok vagy a földesúr adta ki.
Maguk a hajdúk is eredetileg fegyveres emberek voltak, akik kísérték az állatokat és vigyáztak rájuk. Ez is elárul valamit...
Ebben az időben gyakoriak voltak a rablások, útonállók stb. Néha maga a földesúr is beöltözött útonállónak és kirabolta a saját birtokán áthaladó postakocsikat/kereskedőket. Tudok egy olyan esetről, hogy egyszer II. Rudolf császár óraszállítmányát (szenvedélyes óragyűjtő volt) állította meg az egyik magyar arisztokrata és kirabolta. Ezért felségsértés miatt fej-és jószágvesztésre ítélték, amit végre is hajtottak rajta.
A török-korban egyébként is eléggé veszélyes volt utazni, a háborúk, zsoldoskatonák, rablók, útonállók miatt. Amikor háború volt és több hatalom is harcolt egy területért, akkor egyébként is romlik a közbiztonság, kevesebb az ellenőrzés stb. Pl. egy kereskedőt, ha átment az Alföldön, megállíthattak a kurucok, a labancok, a törökök, egyéb fosztogatók, útonállók, martalócok, betyárok, az erdélyi fejedelem katonái stb. :D Elég nagy volt a létbizonytalanság az 1500-1600-as években.
Az 1700-as években pedig sokan elbújdostak a kuruc mozgalom után és sokan rablásból, fosztogatásból, betyárkodásból keresték meg a hamburgerre valót. Egyébként is, ekkor sem volt még nagyon kiépítve az infrastruktúra az országban, még a 19. században is alig voltak kiépített utak és a rendvédelmet általában csak a városokban alkalmaztak, és a város földjein. Csak úgy kint a pusztában sztem azt csináhattak veled, amit akartak. Nem úgy működött, hogy bementél a legközelebbi rendőrörsre, ha kiraboltak. Elvágták a torkodat és kész, aztán megtalálták a hulládat a mocsárban 1,2 év múlva.
Ez szomorú.
És a magyarországi "népmozgások" idején javult valamennyire a helyzet?
Arra gondolok amikor a nemzeti kisebbségek(pl:szlovákok,szerbek,románok) elindultak a belső területek felé az 1680-as évektől.
Ezek az emberek tömegesen jöttek vagy kisebb csoportokban,esetleg csak a családdal?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!