Régen miért párbajoztak a férfiak? Miért nem civilizált módon oldották meg a konfliktusaikat?

Ez eléggé lesarkított kérdés. A 19. században pl. nem azért párbajoztak, mert agresszívek voltak, tehát nem az erőszak miatt. A kérdésed alapján ugyanis látszik, hogy azt hiszed a párbajról, hogy az egy lapon említhető pl. azzal, amikor a cigánybandák egymásnak esnek azért mert Gazsi megdugta Józsi nőjét.

Úri körökben nem a verekedés volt a lényeg, tehát nem az, hogy erőszakkal álljanak bosszút azért, mert valami megsértette őket. Ezt két dolog is bizonyítja. Egyrészt sok párbajban nem is folyt vér, vagy ha mégis, akkor csak első vérig ment (pl. kardvívásnál elég volt meghorzsolni a másik bőrét), másrészt pedig a legapróbb hülyeség miatt is párbajozni kellett, amin mi már nevetnénk, de abban a korban komolyan vették. Pl. ha valaki arcul ütött a kesztyűjével, akkor az automatikusan magával vonta a párbajt.

A lényeg itt az, hogy létezett egy férfibecsület, egy kép, egy társadalmi állás, amit a férfinak meg kellett védelmezni. Ha a férfit megsértették, akkor ki kellett hívnia a sértőt párbajra, hogy a becsületét megőrizze. Ellenkező esetben megvetette a közösség. Vagyis a közösség normái itt a lényegesek, olyan szociális közeg vette körül őket, amely megkövetelte ezt a magatartásmódot.

Igazából lehet ezt megítélni, de kb. olyan mint az, hogy ma akinek nincs okostelefonja egy iskolában, akkor a suliban mindenki lenézi azt a gyereket. Minden közösségnek megvannak a maga normái, maga szokásai minden korban. Régen a párbaj is egy ilyen dolog volt. Az én véleményem szerint egyébként egy igen nemes és szép dolog volt, és pont azért, mert nem az erőszak volt a lényeges eleme, de mégis veszélyes volt. Egy letűnt, sokkal nemesebb és értékgazdagabb világ velejárója volt, és nem pedig civilizálatlan agresszió, ahogy te gondolod. Sőt, épp ellenkezőleg.

A párbaj az civilizált módja a konfliktus megoldásának (1v1, megegyeztek a szabályokban).

Az nem civilizált, hogy megyek a haverokkal és jól megverjük.

A párbaj régi hagyomány és nem minden körben volt kötelező, csak a magát minden téren különbnek tartott nemesség konfliktusmegoldása volt, de ez a gazdagodó polgári rétegre is kiterjedt egy időben, akik maguk is szerettek volna arisztokratává válni, akár házasság révén, vagy nemesi cím vásárlásával. A középkorban rendkívüli mértékben el volt terjedve és több uralkodó törekedett a betiltására, például XIII. Lajos, aki halálbüntetéssel is sújtott párbajozó nemeseket, még főnemest is, hiszen a párbajok több áldozatot szedtek, mint egy háború.

A becsületükre kényes, de már félig idióta magyar nemesség, akik a sok rokonházasság következtében a vicces Arisztid és Tasziló színvonalára süllyedtek genetikai okoból, még akkor is harciasan párbajozott piszlicsáré dolgokért, amikor a világban már alig volt erre példa. A németeknél inkább már csak diákpárbajok voltak, amikkel a vagányságukat igazolták, a Briteknél jórészt megszűnt már és a franciáknál is megszűnőben volt. Elhíresült Pasteur híres párbaja, amikor sértett félként mikrobás lombik kiivását választotta és így ez a párbaj nem jött létre, a közönség nevetett és értékelte a tudós humorát, aki nem vette a fáradtságot, hogy lőni, vagy vívni megtanuljon, de azért kiállt magáért és ráadásul nevetségessé is tette a duellumot.

Mik miatt folyt le egy párbaj?

Ha valakit felszarvaztak, vagy ha csak megcáfolták egy, egy mondatát és más apróságokért, de ez akkor un. becsületkódexbe volt foglalva.

Gárdonyi mint újságíró, szintén ki lett hívva párbajra, ez nagy divat volt, a sértett méltóságok így is szerették volna megtorolni a rajtuk esett sérelmet, ha egy cikk nem a legkedvezőbb hangnemben íródott róluk, de Gárdonyi, aki nagy darab ember volt, kicsit elvette a kedvüket, mert nem sokat teketóriázott, hanem rárontott ellenfelére és összekaszabolta, így utána lényegében azt írt, amit csak akart, többé nem csaptak az arcába kesztyűt.

Az állatok szerinted filozofálnak azon, hogy kinek van igaza? Ők is párbajoznak egymással, és az nyer aki erősebb, ügyesebb!

(Az ember is állat!)