A jogon mit lehet kutatni? Mit csinál egy jogkutató?

Az a helyzet, hogy a jogot valóban emberek találták ki, de ők sem voltak tökéletesek. Utólag sokan felülvizsgálták már a korábbi alapvetéseket, mert a környezet, a feltételek változásával a szabályoknak is változniuk kell.

Azt lehet kutatni, hogy pl különböző társadalmi és/vagy gazdasági rendszerekben, egyéb viszonyok között hogyan működnek az egyes jogrendszerek, hogyan alakultak a történelem folyamán, milyen jogi (vagy más) alapelveket veszítettek el vagy teremtettek, hogyan alkalmazkodtak, idomultak a hatalom igényei szerint, stb.

A jogtudósok szerintem a könyvtárban végeznek kutatást. Éppen úgy, mint az összes bölcsész. A jogtudománynak van egy csomó részterülete, pl. van jogszociológia. Na most ha pl. valaki kíváncsi arra, hogy egy bizonyos jogi szabályozás hogyan változtatja meg a társadalmi viszonyokat, akkor nyilván hosszú statisztikai adatsorokat kell elemeznie, meg más efféle szellemi kulimunkát kell elvégeznie azért, hogy igazloja a tárgyban kialakított tézisét. Mondok egy példát.

A legelső FIDESZ kormányzás alatt megváltozott az a szabályozás, ami az agyhalottakból nyert szevek transzplantációra való felhasználásának módját regulálta. Feltehetően kereszténydemokrata ösztönzésre jó bonyolulttá tették az orvosok számára az eljárást, mert a doktoroknak az elhalt valószínűsíthető óhaját kellett kinyomozni a továbbélő szerveivel kapcsolatban, és ez egy csomó hozzátartozó megkérdezését tette szükségessé. Kimutathatóan jelentősen csökkent a beültethető szervek száma a szabályozás megváltozása után/következtében(?). Ahhoz, hogy eldöntsük, nem csak a számláló igaz az előbbi törtben, hanem a nevező is, nem árt, ha jogtudós végzi a kutatást. Persze a jogtudomány nem olyan egzakt, mint a természettudományok, ahol az a kérdés, hogy ha valami valami más után történik, akkor az vajon tényleg ok okozati viszonyban állnak egymással nagyon fontos, ezért a kérdés így vsz. fel sem merült, ahogy én itt leírtam, mert a jogászok megelégedtek azzal, hogy "hú wazze", itt valami "elett baxva", és korrigáltak a szabályokon.

A néprajzos is terepen kutat, nem kifejezetten könyvtárban. Nézőpont kérdése minek tekintjük a kult. antropológust, de az is terepen kutat a könyvtár mellett. A történész sincs feltétlenül bezárva a könyvtárba, pláne, ha múzeumokkal foglalkozik illetve régész. Aztán szegény tanárok is bölcsészek és többet vannak szerintem a tanteremben, mint a könyvtárban.

Szerintem nem olyan merevek a határok abban, hogy egy jogásznak kell-e kutatnia egy adott szabályozás következményét. Például ma szembesültem azzal, hogy egy BTK-beli módosítás hatásait egy olyan csoport kutatja (Magyarországon), amiben a jogászon kívül volt egy szociológus és egy szociális munkás is. Mindhárom rálátása nélkülözhetetlen.