Áll tudomány-e a közgazdaságtan?

Először is biztos nem áll tudomány, mivel nem az ember vagy egyéb fajok állával foglalkozik. :)

Másrészt véleményem szerint nem is áltudomány, hiszen (amennyire tudom - bár nem nagyon foglalkoztam vele) a tudományos módszertant alkalmazza. Az, hogy (hosszabb távra) nem nagyon tud biztos előrejelzéseket tenni (vagy legalábbis csak szűk téren) nem jelenti, hogy ne volna valódi tudomány. Hiszen ezen az alapon a meteorológiát is elítélhetnénk. De ezek a tudományok nagyon kaotikus területekkel foglalkoznak, azaz, bár (feltételezhetően illetve nagyjából) az általuk vizsgált rendszerek determinisztikusak, a modellhez képest kis eltérés a rendszer állapotában jelentős változást okozhat a várt eredményekhez képest. Ezen kívül rengeteg, sokszor előre nehezen kiszámítható tényezőt kell figyelembe venniük. Ebből következően még ha néhány egyszerűbb jóslatot lehet is tenni (például ha egy áruból sok van, akkor általában olcsóbb lesz) általános érvényű, megbízható predikciókat felállítani nagyon nehéz.

A valóságot a meteorológia se képes előrejelezni :)

Csupán annyi haszna van, hogy az egész világot gazdasági folyamatok irányítják. A te napi döntéseidtől kezdve (az olcsóbbat, vagy a drágábbat vegyem meg?), a cégek és országok költségvetéséig... Nem a közgazdaságtannal van a baj, hanem hogy olyan dolog mint a foci: Mindenki "ért" hozzá...

Nem az, baromi fontos dolog. Hiszed vagy sem, a cégektől kezdve az állami szervezeteken keresztül mindenhol alkalmaznak közgazdászokat azért, hogy pl. értelmes költségvetést állítsanak össze.

Aztán ott vannak még a különféle előrejelzések, amik (több kevesebb, de inkább több (működnek a nagyvállalatok, nem?) sikerrel) próbálják megsaccolni, hogy mire van kereslet, mit lehet gazdaságosan előállítani és eladni.

G.

Ez olyasmi mint az időjárás előrejelzés.

Általában a valóság leegyszerűsített modelljét használják hogy egyszerűbb legyen vele számolni.

Ezért gyakran kiderül hogy nem vettek elég dolgot számításba és nem a valós eredményt kapták.

De attól még tudomány.

A tervezett avulás és a tőzsde a kapitalizmus velejárója, valamit valamiért. Amúgy pedig előbbi csúnya dolog meg minden, de be kell látni, hogy a fejlődést (is a profiton felül) szolgálja, utóbbi pedig egyszerűen megkerülhetetlen a modern társadalomban.

Az állításoddal pedig az a baj, hogy még nem volt nagy cég, ami kipróbálta volna, hogy milyen közgazdászok nélkül vezetni a hajót.

G.

"A vállalatok nélkülük is működnének. "

Nem, sajnos manapság már nem működnének. Egy kis sufni maszek cég talán, de nagyvállalat nem.

Már hogy lenne áltudomány? Már az ókori Rómában is foglalkoztak közgazdaságtannal, már sok görög filozófus is írt róla, csak nem így hívták. A közgazdaságtan alapeszköze a modellezés, aminek a lényege, hogy a valóság egyes elemeit (pl. foglalkoztatottság) megvizsgálják, és megnézik milyen hatással van a többi tényezőre (pl. árszínvonal). Na most egyszerre általában több tényező változását kell figyelembe venni, melyek egymásra is hatással vannak, így mondanom sem kell, hogy baromi nehéz "előre jelezni". Ha valamennyire jártas vagy a matematikában, akkor tudhatod, hogy egy 1 ismeretlenes egyenletet könnyen kiszámolhatsz, de bonyolódik a dolog további ismeretlenek bevezetésével. Amikor azt mondod, hogy a könyvelés hasznos, akkor a kérdésed értelmét veszti. A könyvelés alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a különböző gazdasági eseményeket, vagyon-, jövedelem- és pénzeszközváltozásokat lejegyezzük, elszámoljuk. Viszont ahhoz, hogy ezt megtegyük, először az adott eseményeknek kell bekövetkezniük. Ilyen események például, az áruszállítás (amelyhez kapcsolódik a logisztika), az áru értékesítés (amelyhez kapcsolódik a fogyasztói magatartás, a marketing, részben még akár a mikroökonómia is, stb.. A közgazdaságtannak tehát vannak ágai, amelyeket gyakorlatban hasznosítunk. Igaz, sokszor olyan dolgokról is beszélhetünk ezzel kapcsolatban, amire egyébként az ember józan paraszti ésszel is rájönne. Viszont minden tudománynak az az alapja, hogy előző tudósok, filozófusok, esetünkben üzletemberek és kereskedők illetve értelmiségiek tapasztalataikat és az általuk rámutatott összefüggéseket leírták. Gondolhatunk itt a fizikára (Newton, Pitagorasz, Euklidész, Platón, Arisztotelész, Taylor, Fayol, Ford, stb.). A hiba lehetősége persze mindig fent áll, mivel sosincs legjobb megoldás, csak a lehetséges legjobbat próbáljuk elérni. Maradva az általad hozott példánál, a könyvelés sem mindig a legegyszerűbb dolog, nem feltétlen tudod mindig, hogy mit hogy csinálj, hiába tanultad ki, mint szakmát. Mára már csökkent ezen a téren a lehetséges hibák száma, de ha csak 1 nullát elírsz, hatalmas problémák lehetnek belőle.

Még egy párhuzamvonás:

A közgazdaságtannak több képviselője is van, sokan máshogy gondolják illetve csinálják a dolgokat (igen, még a könyvelés esetében is így van). Vannak akik úgy gondolják, hogy szükség van az állami beavatkozásokra (pl. állami vásárlások), megint mások úgy gondolják, hogy hagyni kell a piacot szabadon "szárnyalni".

Ide lehetne hozni példának mondjuk a matematikát: Euklidész vs. Einstein

Vagy például régen eltérő elméletek voltak azzal kapcsolatban, hogy mi is a galaxisunk középpontja. Régen azt hitték lapos a Föld, stb... Lehetne sorolni.

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a közgazdaságtannak is van még azért hova fejlődnie, de adjunk még neki időt, a többi tudománynak is több ezer év kellett, hogy eljusson ide. A közgazdaságtan továbbá nem feltétlen egzakt tudomány. Még rengeteg indokot fel lehetne sorolni, hogy miért NEM a válasz a kérdésedre, de szerintem elég hosszan kifejtettem a véleményem ezzel kapcsolatban :D Ha valami kétely mégis felmerül benned, nos hallgatom ;)